NYITÓLAP

Archívum

VENDÉGKÖNYV

Impresszum

Keresés:

Riport rovat

'Testünk a Szentlélek temploma, erkölcsi kötelességünk tisztán tartani'

Szerző: Schwartz Noémi | Feltöltve: 2006-04-07 | Megtekintve 3956 alkalommal. | Nyomtatás

 

Majdnem kóser étkezés, szombati istentisztelet, a Messiás eljövetelének várása. Sokak számára meglepő módon ez a nem a zsidó vallásról, hanem egy keresztény felekezetről ad jellemzést. A Hetednapi Adventista Egyházról, mely több mint hetven éve Szegeden is jelen van.

Csak nemrég érkeztem, de még utánam is jó páran jönnek a Batthyány utcai szegedi imaházba, habár már majdnem 11 óra van. Sokan mosolyogva üdvözölnek, a barátaim pedig mutatnak egy helyet a második sorban, ahonnan mindent jól láthatok. Egyszerű az épület, nem látok semmi hivalkodót, a barna járólapok és a pódiumra lefektetett mályvaszínű padlószőnyeg kifejezetten megnyugtató hatással vannak rám. Elöl az emelvény jobb oldalán áll a bársonnyal letakart szószék, a bal oldalon egy orgona várja, hogy megszólaltassák, a keresztelőmedencét középen helyezték el. Akármerre nézek, mindenhol növények zöldellnek.

Lassacskán mindenki elfoglalja a helyét, a legfiatalabbaktól az idősebbekig. Még a galérián is sokan ülnek, férfiak és nők vegyesen. És mint minden szombaton, Magyarországon már több mint száz éve, elkezdődik a Hetednapi Adventista Egyház istentisztelete.

Szombat kontra vasárnap

A ma közel tizennégymillió hívet számláló közösség története az 1830-as években kezdődött az Egyesült Államokban. Misszionáló tevékenységüknek köszönhetően gyorsan terjedtek tanaik, a századfordulóra már hazánkban is olyan sokan tértek meg, hogy 1898-ban megszervezték a magyarországi egyházat. Szegeden néhány évtizeddel később, 1931-ben alakult meg az első közösség. Ma a 138 hazai gyülekezet közül 103 hívő tartozik ide az országos szinten 4600 aktív tagot számláló a felekezetből.

Az a két tanítás, ami leginkább megkülönbözteti az adventistákat a többi protestáns közösségtől, már az egyház elnevezésében is megjelenik. Az adventvárás kiemelkedő fontosságú a hitéletükben.

- Mi Jézus második eljövetelét valóságos, történelmi eseményként hisszük és várjuk. Ezért vagyunk advent-isták, azaz eljövetelvárók – magyarázta el egyik este az advent hangsúlyos szerepét Mihalec Gábor, a szegedi közösség egyik lelkésze.

Hitéletük másik alapköve a szombat, ugyanis ezt a napot ünneplik vasárnap helyett.

- Mi a Tízparancsolat alapján meg vagyunk győződve arról, hogy Isten nem változtatta meg az elvárásait irántunk. A nyugalomnap, amit mi tartunk, az ugyanaz a szombati nap, amit az egész Ó-, sőt az Újszövetségben is olvashatunk. A IV. században úgy változtatták meg, hogy nincs bibliai alapja, ezért ragaszkodunk a szombati naphoz – indokolta meg a szombati pihenőnap jelentőségét a lelkész.

Ez a nap az istentisztelet és a nyugalom napja, amit a pihenésnek és a családnak szentelnek. Tilos ilyenkor dolgozni, vagy szórakozni. Hosszú folyamat ehhez hozzászoknia annak, aki csatlakozik a gyülekezethez, vallja a néhány éve megtért Pilán Viktor.

- Nem értettem azzal egyet, hogy miért nézzük a szombatot péntek naplementétől másnap naplementéig, és miért akarjuk ezt így megtartani. Később elfogadtam, majd megtapasztaltam, hogy ez tényleg áldás az ember számára. A hétköznapi munkában elfáradva jólesik a pihenés, a kikapcsolódás a családdal. A szombatnak érződik a varázsa.

Sokan úgymond beleszülettek az egyházba, bár ez nem jelenti azt, mint akár a katolikus, vagy a nagyobb protestáns közösségekben. Nem gyakorolják ugyanis a gyermekkeresztelést. A vallási életben fiatalként is részt lehet venni, de aktívan csak személyes elhatározással, felnőttként lehet csatlakozni a felekezethez, amit Viktor meg is indokol:

- Mi a felnőttkeresztséget valljuk, hogy tényleg felelősségteljes döntést hozzunk.

Ha már a rítusoknál tartunk, a katolikusok által elfogadott hét szentségből a protestánsokhoz hasonlóan csak kettőt vallanak. Keresztelőn kívül még az úrvacsorát tartják, bár számos eltéréssel. Persze alapvető különbség, hogy szombaton. Ilyenkor erjedetlen szőlőt vagyis mustot, illetve kovásztalan kenyeret vesznek magukhoz. Mivel a keresztény ünnep a zsidó húsvétból eredeztethető, amikor a házakat megtisztították minden kovásztól, vagyis erjedttől, úgy tartják, Jézus nem fogyaszthatott bort az utolsó vacsorán, csak mustot. Ez a magyarázata a kovásztalan kenyérnek is. Magát a szertartást negyedévente mutatják be, amit a lábmosás rítusa előz meg.

Etikai szempontból sokban hasonlít más keresztény közösséghez, elveti például a házasságon kívüli nemi életet. Ugyanakkor a születésszabályozással kapcsolatban nem annyira szigorú.

- Megengedett a fogamzásgátlók használata, viszont attól kezdve, hogy egy élet kialakult, az egy ajándék, amit Isten adott, azt az ember ne vegye el, arról ne döntsön - fogalmazza meg Kardosné Pörneki Tünde, egy 8 hónapos apróság anyukája. Az abortuszt csak a legnyomósabb indokkal tartják elfogadhatónak, például amikor az anya nemi erőszak vagy vérfertőzés áldozata, illetve a terhesség veszélyezteti az életét. Házasságot egyébként a felekezet tagjai csak egymással köthetnek. De ennek Tünde szerint megvannak a praktikus okai:

- Valahol fontos volt, hogy a férjem adventista legyen, többek közt azért, hogyha gyerekeket vállalunk, milyen szellemben neveljük fel. Sok konfliktustól megmenekíti az embert, mert ez rengeteg vita forrása lehet. Például arra neveljem, hogy éljen becsületesen és odafigyeljen másokra, vagy arra, hogy mindent ide nekem, és én legyek középpontban.

Hogy hosszú életű légy a Földön

A közösségben igen nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmódra:

- Pál apostol mondja, hogy a mi testünk nem más, mint a Szentlélek temploma. Ez egy nagyon komoly felhívás felénk, hogy nem bánhatunk felelőtlenül a testünkkel. Erkölcsi kötelességünk, hogy tisztán tartsuk magunkat olyan dolgoktól, amik rossz irányba befolyásolnak, legyen ez egészséget vagy gondolatbeli tisztaságot romboló hatás - fejti ki bővebben Mihalec Gábor. Erre az elvre vezethetők vissza a különböző táplálkozási javaslatok illetve korlátozások. Amellett azonban, hogy a Bibliában felsorolt számos tisztátalan állat fogyasztását tiltja a felekezet, többek között a sertést, vagy a nyulat, a hívek közül nagyon sokan egyáltalán nem esznek húst, mivel az egyház az úgynevezett laktoovo-vegetáriánus életmódot ajánlja. Ennek lényege abban áll, hogy rengeteg gyümölcs, zöldség, teljes őrlésű kenyér és gabonafélék, hüvelyesek, olajosmagvak, zsírszegény tej és tejtermékek bőséges fogyasztását javasolják. Érdekesség például, hogy Dr. John Harvey Kellog, a kukoricapehely feltalálója is adventista volt.

Igaz, hogy a húsételek elhagyását többek közt klinikai vizsgálatok eredményei is indokolják, de a lelkész elmondása szerint van bibliai alapja is:

- Ha visszamegyünk egészen a Teremtésig, ott azt látjuk, hogy Isten az embert tulajdonképpen nem húsfogyasztásra teremtette, mert gyümölcsöket és maghozó füveket adott táplálékul. Nyilván az özönvíz után, amikor a növényzet elpusztult, kényszermegoldásként engedélyezte a húsevést is, de eredetileg nem erre állított be bennünket.

A vegetáriánus táplálkozás persze csak ajánlás, viszont az alkohol, drogok fogyasztása, valamint a dohányzás szigorúan tilos. Ugyan a Bibliából a teljes absztinenciát nem lehet igazolni, a tagoktól mégis elvárják, mert ezzel szeretnék mutatni mindenki felé az egészség iránti elkötelezettségüket. Számukra ez egy elvárt érték, vallja a lelkész. A füstölés visszaszorítására például egy olyan leszoktató-programot dolgoztak ki, amit nem véletlenül tüntetett ki az Egészségügyi Világszervezet, mivel ezzel a módszerrel eddig közel húszmillió embernek sikerült megszabadulnia korábbi szenvedélyétől.

A rengeteg telített zsírsavat tartalmazó húsok mellőzése mellett ezek az előírások is nagyban indokolják, miért figyeltek fel rá a kutatócsoportok, hogy a közösség tagjai egészségesebbek amerikai társaiknál. Az állami intézmények vizsgálatai nyomán kiderült, hogy többek közt táplálkozási szokásaiknak köszönhetően 7-10 évvel hosszabb a várható élettartamuk.

Persze az egészséges étkezés még nem elegendő.

- Mindenféle programokat szervezünk, főleg magunknak, de ezzel szeretnénk másokat is felüdíteni – teszi hozzá Viktor. Ezek gyakran sportprogramok, mint például közös falmászás, focizás, vagy korcsolyázás.

Dollármilliós humanitárius tevékenység

Ugyanakkor nemcsak a gyülekezeteken belüli életre koncentrálnak:

- Egy egyháznak annyiban van létjogosultsága, akkor valósítja meg a küldetését, ha párbeszédben áll azzal a világgal, ha van üzenete a társadalom felé, amiben él. Én, mint vallási vezető, azt érzem feladatomnak, hogy megóvjam a közösség tagjait attól, hogy begubózzanak, és csak a saját belső értékeikkel foglalkozzanak – erősíti meg Mihalec Gábor. A korabeli törekvések jelentős része a maga idejében megvalósult, mint például a rabszolga-felszabadítás, vagy a nők szerepének felértékelése, ugyanakkor új célokat tűztek ki.

Az felekezet működését és különböző tevékenységeit leginkább a tagok által felajánlott adományokból, és tizedből, vagyis a jövedelem tíz százalékából finanszírozzák. Ebből az összegből fedezik például az igen kiterjedt karitatív szolgálatot, többek közt a nemzetközi ADRA-n (Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány) keresztül, ami évente nagyjából százmillió dollár jelent.

- Folyamatosan keressük a lehetőségeket, amikor tehetünk valamit a társadalom asztalára – mondja ki az egyház álláspontját a lelkész. Számos, többek közt magyar misszionárius dolgozik a világ legkülönbözőbb pontjain, akár a legnagyobb nyomorban, mint például Ruandában, vagy Pakisztánban. Olyan elemi segítséget nyújtanak ilyenkor, hogy megtanítják a gyerekeket írni-olvasni, vagy kiépítik a legalapvetőbb orvosi ellátást. Magyarországon más jellegű a segítség, itt az önkormányzatokkal karöltve segítik a rászorulókat: Szegeden negyedévente több tonna élelmiszert és ruhát osztanak ki rászoruló családoknak és hajléktalanoknak. Bár hazánkban nem tartanak fenn kórházakat, mint az számos országban jellemző, de segítik az itteni intézmények működését. Nemrégiben például hatvan kórházi ágyat adományoztak a II-es számú kórháznak. Egy szegedi Csillag-börtönbeli látogatásomkor pedig egy plakáton tűnt fel, hogy még ott is jelen vannak a közösség.

- Három gyülekezeti tagunk van, akik, ha jól tudom, több mint tíz éve járnak be a börtönbe felváltva, és tartanak istentiszteleteket és lelkigondozói beszélgetéseket. Itt nyilván az a cél, hogy a majdani szabadulás után zökkenőmentesen be tudjanak tagozódni a társadalomba – osztja meg velem gondolatait Mihalec Gábor.

Az országgyűlési választások kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogyan viszonyul az egyház a politikához. Amit szabályokkal is keretek közé szorítanak, hogy egyetlen adventista szószékét sem lehet politikai tagtoborzás céljára felhasználni. Ez szigorúan magánügynek tekintik. Abban viszont, hogy egy adventista vállaljon-e politikai szereplést, nincs hivatalos álláspont, de akad olyan dél-amerikai ország, ahol adventista a miniszterelnök.

Szóval rendkívül sokrétű tevékenységet folytat a közösség. És ez miért fontos? Ezzel kapcsolatban Tünde egy megfontolandó gondolatot mondott:

- Nem az a lényeg, hogy valaki adventista, vagy más egyházhoz tartozik. Igazából az a lényeg, hogy abból, amit Isten elmondott, abból mit ért meg, és hogyan éli az életét.


Hozzászólások

Neved:  E-mail: 

. hozzászólása (kelte: )

 

Még nem érkezett ehhez a cikkhez hozzászólás.

» Nyitólap   » Archívum   » Riport rovat

 

Cikkek a rovatból

Az igazi csabai disznótoros


Word of Warcraft: Millióknak egy új világ


Az ital rabjai


12 éve a tánc szerelmese


Szenvedélybetegség: kezdet és vég


 

Szegedi Tudományegyetem
http://www.u-szeged.hu

Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
http://www.media.u-szeged.hu

Felelős szerkesztő: Hollósi Zsolt

Impresszum

Design © 2005-2006 by Somogyi Gábor.