NYITÓLAP

Archívum

VENDÉGKÖNYV

Impresszum

Keresés:

Riport rovat

Körkép a szegedi új zsinagóga körüli munkálatokról

Szerző: Végső István | Feltöltve: 2005-09-28 | Megtekintve 33753 alkalommal. | Nyomtatás

 

„Fantasztikusan káprázatos, megannyi bonyolult részletétől megszédül a fej és elakad a lélegzet.” – írta a szegedi új zsinagógáról Susan Birnbaum. A Dél-Alföld legnagyobb izraelita szentélye folyamatos rekonstruálása öt éve tart. A hatalmas, több mint 1,3 milliárd forintba kerülő teljes felújítás helyett a fokozatos, és ezzel természetesen lassabban megvalósuló javítási folyamat zajlik az épület háza táján. Dr. Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke elmondta, jelenleg a legfőbb célként a beázás megakadályozását és egy kellemes környezetű vallási és kulturális tér kialakítását tekintik.

Az 1902-ben felépített neológ jellegu zsinagógát a neves építész Baumhorn Lipót tervei alapján készítették el. A hatalmas, 48,5 méter magas épület a mór-szecessziós, bizánci, barokkos, gótikus és román stílust egyesíti. A szegedi sokak állítása szerint: „a világ talán legszebb neológ zsinagógája”

Ám amit ember alkotott, az mindig javításra szorul. Így ezt az épületet is kikezdte az idő vasfoga. A legnagyobb problémát a tetőszerkezet és a kupolák jelentik, amik kihatással vannak az építmény egészére. Egy-egy nagyobb vihar a mai napig súlyos beázásokat képes okozni. Ilyen esetekben természetesen az eddig helyreállított dolgok is megrongálódnak. Először az 1980-as években történtek meg az akkor már elengedhetetlenné vált javítások a zsinagóga tetején. Ezek a munkálatok viszont csak rövid időre oldották meg a nehézségeket.

A valódi megoldást jelento külso rekonstrukció csupán 2001-tol indult meg. Eloször egy alapos építészeti dokumentációs tervet kellett elkészíteni a zsinagógán javításra váró hibákról. Csak ez a felmérés 27 millió forintba került, amit a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségén (MAZSIHISZ) keresztül a magyar állam támogatott. Talán a legpesszimistábbakat is meglepte az eredmény.

- A hatalmas szentély teljes külső és belső rekonstrukciója 2001-ben 1,3 milliárd forint költséggel járt volna. Ez azt jelenti, hogy a zsinagóga szinte a megépítése utáni pompájában tündökölhetne, amellett, hogy a mai modern technikai felszereltség is megjelenne benne – tájékoztatott Lednitzky hitközségi elnök. Persze ekkora összeg nem állt rendelkezésére sem a hitközségnek, sem pedig az országos zsidó szervezeteknek. A magyar állam és az önkormányzat segítőkészsége is kevésnek bizonyult.

- Hosszú évtizedekig is eltartana, ha a mai viszonyok közötti állami és pályázati pénzekbol próbálnánk megoldani a rekonstrukciót. Ezért nagyon nagy szükségünk van a magánszemélyek, vállalkozók segítségére és minden egyes pénzforrásra – hangsúlyozta Lednitzky András.

A munkákat viszont el kellett kezdeni. Közbeszerzési pályázaton kapott állami pénzbol, a MAZSIHISZ-en keresztül történik jelenleg is a tetofedő burkolat felújítása. A hét pályázó közül a kiírást elnyero Anzsu-k Bt. több izraelita egyházi épület – többek között a tavaly átadott jánoshalmi vagy a makói ortodox zsinagóga - rekonstrukcióját végezte már el. Ezzel látja többek között biztosítottnak a zsidó hitközség, hogy valóban megfelelő színvonalon zajlik majd a felújítás. 2002-tol az első ütemben a kis kupolák kijavítását kezdték meg. A második ütemben a tetőzet fedelének cseréjét hajtották végre. A 70 milliós beruházást a magyar állam támogatta, ám amíg nincs készen a teljes tetőcsere, addig helyenként továbbra is rongálódik az épület állaga. A kellemetlenségek sorát szaporítja, hogy idén januárban, feltételezhetően a zsinagóga egyik ablakán keresztül vandálok jutottak be a templomba, majd az egyik oldalajtó felfeszítése után távoztak. Ezzel 50.000 forint anyagi kárt okoztak. A Szegedi Rendorkapitányság rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást ismeretlen tettesek ellen, akiket a mai napig nem fogtak el.

A belso tér helyrehozása részben már a kilencvenes években megindult. 1995-ben a zsinagóga világítását – a belógó kandelábereket, fali karos lámpákat és a tóraszekrény körüli fényszóró eszközöket – hozták rendbe. A belso rekonstrukciók sorát szaporítja, hogy 2001-ben a 2317 sípos orgonát - melyet Wegenstein Lipót temesvári orgonaépítő készített - a pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. rendbe hozta. Ehhez igen nagy összefogásra volt szükség. A szegedi önkormányzat és a MAZSIHISZ 2-2 milliós forintos segítsége mellett pályázni is kellett, mivel a hangszer helyreállítása 26 millió forintba került.

Az adófizető polgárok már évek óta felajánlhatják az SZJA 1%-át a Szegedi Zsinagóga Alapítvány javára. Ezt az összeget tavaly az 1340 ülőhelyes templom padsorainak rendbetételére használták fel. Szükség is volt erre a pénzre, hiszen a 18 millió forintos beruházásra a helyi önkormányzat 3,4 millió, a MAZSIHISZ 2 millió forint segítséget adott, így ismét saját erőbol és adományokból kellett az elképzeléseket finanszírozni.

A következő évek feladata az lesz, hogy a Gutenberg utca felőli, még rozoga tetőrészeket, valamint a két nagy kupolát rendbe hozzák, de egyelőre erre hiányzik a pénzfedezet. Addig viszont esős idoben továbbra is jól láthatóan beázik a női karzat mögötti falrész. Pályázaton kívánnak pénzhez jutni ahhoz, hogy az épületen található csatornákat fűtötté tegyék. A 4 millió forintos beruházással a téli rongálódásokat előznék meg. Ezen felül kiemelten fontos, hogy szép és gondozott környezete legyen a zsinagógának. Ezért a parkosítás elvégzése is lényeges. Ezt Forró Mariannal, a városi főkertésszel való együttmuködés már részben elindította. Még a 20. század elején, Low Lipót forabbi vetette meg itt egy botanikai kertészet alapjait. A fák gondozásán kívül viszont egy kellemes parkövezetet akarnak létrehozni. Ehhez kapcsolódóan szeretnék a templom esti díszkivilágítását megvalósítani, amivel, mint a hitközség elnöke elmondta: - A zsinagóga – úgy, mint a Dóm téri fogadalmi vagy a Kálvin téri református templom - ismét teljes pompájával a város díszévé válhat. Ennek megvalósítása 24 millió forintba kerülne, amit idén a hitközség és az önkormányzat már 5 millió forinttal meg is kezdett.

Látható tehát, hogy a zsinagóga, ha lassan is, de fokozatosan megújul. Szinte évrol évre újabb felújításoknak örülhetnek a hitközségi tagok és a szegedi polgárok. Az idelátogatók azért is lehetnek elégedettek, mivel a zsinagóga a város és a térség fontos kulturális színtere is egyben. Koncertekkel, hangversenyekkel és eloadások sorával várja minden évben a templom az érdeklodoket. Lehetoséget adnak az SZTE Zenemuvészeti Foiskola fiatal orgonistáinak diplomafellépéseik lebonyolításához. Tavaly itt rendezték meg az ifjú orgonisták országos döntojét. Jótékonysági és egyéb rendezvényeken olyan hírességek adtak eloadást itt, mint Frankl Péter zongorista, Pauk György hegedűmuvész, Fürst János karmester, Gregor József operaénekes, Schiff András zongoramuvész, Varnus Xavér és Csanádi László orgonaművészek valamint számos klezmer együttes. Idén is még több mint 14 koncertet és hangversenyt fognak itt megrendezni, amelyek szintén sokat segítenek az adománygyűjtésben.

Az állam és részben az önkormányzat segítőkészsége látható és érezhető, de nem elégséges. Az, hogy egy egyetemi nagyváros ad otthont az épületnek, nagyon sok mindenben előny, ugyanakkor vannak apróbb buktatói is annak, ha a 28 magyarországi izraelita hitközségből kiemelkedve ennyire aktív egy közösség.

- Nem vagyunk könnyű helyzetben. Nagyszerű dolog, hogy egy élő zsidó hitközsége lehet Szegednek, de ez egyben teher is. A pályázatokat ugyanis általában már - használaton kívüli - műemlékekre írják ki. Mi pedig használjuk a temetőt, a zsinagógát és a hitközségi székházat. Élnek az intézményeink! – ecsetelte dr. Lednitzky András.

És valóban él a hitközség. A zsinagóga mellett a székházát és a temetőjét is rendben tartja. Szociális otthont működtet szerencsétlen sorsú, elesett öreg emberek számára, akiknek többsége nem zsidó. A városban egyébként 500-600 zsidó személy lakik, akiknek 50-60%-a valamilyen formában gyakorolja a vallását, tehát kötődik ősei felekezetéhez. A legutóbbi népszámlálás alkalmával, az országos átlagot felülmúlva, Szegeden mintegy 200 fő vallotta magát zsidó nemzetiségunek. A deportálás időszakát leszámítva a vallási élet folyamatosan muködött. Ma is van főrabbijuk, kántoruk és előimádkozójuk. Heti négy alkalommal tartanak istentiszteletet. Alakult női és ifjúsági csoportjuk, talmud iskolájuk és héber nyelvtanfolyamokat is szerveznek. Céljaik közé tartozik, hogy Szegednek minél előbb izraeli testvérvárosa (Rehovot) legyen. Ez év őszén hagyományteremtő céllal megrendezik az első Szegedi Zsidó Kulturális Fesztivált.

Kétségtelen, hogy a mai utódok sem szeretnének elmaradni elődeik buzgó tevékenységétol. Nem csak a saját közösségük, hanem az egész város érdekében teszik azt, amit tesznek a műemlékeikért. Ahogyan dr. Ledniztky fogalmazott:

- A helyi zsidók Szegedért is dolgoznak. Ahogy elődeink, a palotás Szeged megalkotói, építői és építtetői tettek a településért, úgy mi is a saját képességeinkhez és lehetőségeinkhez mérten tenni akarunk érte.


Hozzászólások

Neved:  E-mail: 

. hozzászólása (kelte: )

 

Még nem érkezett ehhez a cikkhez hozzászólás.

» Nyitólap   » Archívum   » Riport rovat

 

Cikkek a rovatból

Az igazi csabai disznótoros


Word of Warcraft: Millióknak egy új világ


Az ital rabjai


12 éve a tánc szerelmese


Szenvedélybetegség: kezdet és vég


 

Szegedi Tudományegyetem
http://www.u-szeged.hu

Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
http://www.media.u-szeged.hu

Felelős szerkesztő: Hollósi Zsolt

Impresszum

Design © 2005-2006 by Somogyi Gábor.