NYITÓLAP

Archívum

VENDÉGKÖNYV

Impresszum

Keresés:

Másodkézből rovat

„A fogorvosi szak nem piskóta”

Szerző: Gyúrós István | Feltöltve: 2008-12-05 | Megtekintve 1193 alkalommal. | Nyomtatás

 

Egyedüli magyarként nyert egyéni olimpiai bajnoki címet Vajda Attila augusztusban, Pekingben. A kenu egyes 1000 méteres versenyszámában csúcsra jutó versenyzőnek az átütő siker óta felpezsdült az élete, folyamatosan meghívásoknak tesz eleget, ráadásul az ősszel fogorvos szakon elkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen. Vajda Attila az olimpia óta eltelt időszakról beszélt lapunknak.

- A pekingi olimpiáról bajnokként térhetett haza. Gondolta volna a játékok előtt, hogy Ön lesz az egyetlen egyéni győztes a magyar csapatban?

- Meg sem fordult a fejemben! Abban bíztam, hogy a kajak-kenusok között én nyerem majd az elsőt, hiszen erre meg volt az esélyem, és ez szerencsére sikerült is. Ám az, hogy a magyar csapat első aranyérmét is én szereztem, külön örömet jelentett, ilyen ritkán esik meg egy kenussal.

- Az olimpián a célba érkezéskor le lehetett olvasni a szájáról, ahogy azt kiáltja, „Köszönöm, Koló!”. Mit kellett megköszönnie a tragikusan elhunyt kenucsillagnak?

- Sok mindenért lehetek hálás Kolonics Györgynek. Évekig segített nekem abban, hogyan legyek nagy versenyző mind emberileg, mind szakmailag. Már a kiutazás előtt megmondtam, hogy a Pekingben nyert érmemet neki ajánlom – ezért volt nagy jelentősége a győzelmemkor ennek a mondatnak.

- Hihetetlen szeretettel fogadták Magyarországon. Maradt ideje ekkor a közönségtalálkozókon és díjátadókon kívül önmagára?

- Szinte semmire sem maradt időm, hirtelen nagyon elfoglalt lettem. Jól esett az emberek törődése, az addigi, átlagosnak mondható sportolói életem pedig fenekestül felfordult. Szerencsére Süli András menedzserem segítségével sok helyre el tudtam jutni, sokakkal tudtam találkozni.

- Szereti a rivaldafényt?

- Határozottan nem. Soha nem akartam mindenáron a középpontba kerülni. Nem keresem, mikor szerepelhetek a címlapokon, én a sportot annak szeretetéért csinálom. De tudom, hogy a siker ezzel jár, ezért alkalmazkodtam a helyzethez.

- Gyűjti azokat az írásokat, amelyek megjelennek önről?

- Inkább a családom gyűjtögeti, hiszen a szüleim büszkék rám, ahogy én is büszke vagyok arra, hogy a fiuk lehetek. Archiválják, elteszik az írásokat, és ha egyszer családom lesz, jóleső érzéssel mutogathatom majd meg a gyermekeimnek, unokáimnak a cikkeket. Jó lesz mesélni a sikerekről.

- Az olimpiai helyezésekért kapott juttatásoknál sérelmezte, hogy néhány társától eltérően az ön díjazásán nem emeltek a játékok után. Baráth Etele, az MKKSZ elnöke megoldást ígért a visszás helyzetre. Történt-e már az ügyben előrelépés?

- Egyelőre csak beszélgetések voltak a témában, tettekig nem jutottunk. Félre ne értsék, elégedett vagyok azzal, amit az aranyért kaptam (20 millió forint járt az egyéni pekingi sikerért – a szerk.). Csupán az a problémám, hogy az előzetesen lefektetett szabályokhoz ad hoc hozzányúltak, amellyel csak egyre rosszabb és rosszabb helyzetet teremtettek. De még egyszer mondom, nem a pénz a lényeg, nekem az olimpiai arany mindennél többet ér.

- Sokat jótékonykodott, az aranyérmes lapátját és a dedikált mezét is elárverezte, a befolyt összeg pedig többek közt a Tűzoltó utcai Gyermekklinikát segítette. Miért érezte fontosnak a segítséget?

- Azt gondolom, akik képesek önzetlenül adni, csak azok várhatják, hogy kapjanak is valamit. Emlékszem, milyen nehéz volt idáig felküzdenem magam, és már akkor megfogadtam, hogyha egyszer sikeres leszek, próbálok segíteni a rászorulóknak. Ezek nem olyan hatalmas dolgok, emberileg mégis fontosak.

- Szó szerint órarenddel a zsebében kell járnia, hiszen fogorvosnak tanul az Szegedi Tudományegyetemen. Készül már a vizsgákra?

- Elsőéves vagyok az egyetemen, és bizony egyelőre sok energiával jár a sport és a tanulás összeegyeztetése. A fogorvosi szak nem piskóta, így a december és február közötti vizsgaidőszak sem lesz egyszerű. Egyelőre kicsit kevesebbet edzem a Vécsi Viktor csapatában lévőkhöz képest, februártól azonban el kell kezdenem a felkészülést a 2009-es Európa-bajnokságra és világbajnokságra.

- Már többször említette, hogy a 2012-es londoni olimpiára az ötszáz méteres számban is szeretne az esélyesek közé tartozni. Ennek fényében más lesz a felkészülés?

- Nem lesz más jellegű, csak több munkát, gyakorlást kell befektetni a sikerért. Nagyobb koncentráció kell a két számban való együttes szerepléshez, de azt gondolom, ahogy azt az idei szegedi Világkupán mindkét számban megszerzett aranyérmem vagy az olimpiai középfutam-sikerem is mutatja, van keresnivalóm. Pekingben az ötszázas döntő előtt az aranyérem okozta elfoglaltságok miatt nem tudtam kellően kipihenni magam, a rutintalanságom számlájára is írható az ottani kilencedik hely. Bízom benne, ahogy a négyéves munka az athéni bronzot arannyá varázsolta ezren, úgy Londonban ötszázon is sikerülhet előbbre lépni.

- Mit szól a szövetségi kapitányi poszt kérdéséhez? Kit tudna elképzelni Angyal Zoltán helyén?

- Nem foglalkozom vele. Nekem majdhogynem mindegy, ki lesz a kapitány. Fontosabb az, hogy a csapatommal és az edzőmmel rendben legyenek a dolgok, a kapitányi poszt a felkészülésemen nem sokat módosít. Angyal Zoltánnal jól megértettem magam, hiányzik majd a személye, de biztos vagyok benne, hogy az utódjával is megtalálom a közös hangot.

(megjelent a SportHirado.hu-n)

NÉVJEGY:

Vajda Attila Sándor

Született: Szeged, 1983. március 17.

Magasság: 179 cm

Súly: 83 kg

Egyesülete: Démász-Szeged VE

Edzője: Vécsi Viktor

Eredményei:

olimpiai bajnok (C-1 1000 méter – Peking, 2008)

olimpiai bronzérmes (C-1 1000 méter – Athén, 2004)

olimpiai kilencedik (C-1 500 méter – Peking, 2008)

világbajnok (C-1 1000 méter – Duisburg, 2007)

vb-bronzérmes (C-1 1000 méter – Szeged, 2006)

Európa-bajnok (C-1 1000 méter – Pontaverda, 2007)


Hozzászólások

Neved:  E-mail: 

. hozzászólása (kelte: )

 

Még nem érkezett ehhez a cikkhez hozzászólás.

» Nyitólap   » Archívum   » Másodkézből rovat

 

Cikkek a rovatból

„A fogorvosi szak nem piskóta”


Megint Blues


Kezdek besokallni


A mobiltelefon


Sic transit gloria mundi


 

Szegedi Tudományegyetem
http://www.u-szeged.hu

Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
http://www.media.u-szeged.hu

Felelős szerkesztő: Hollósi Zsolt

Impresszum

Design © 2005-2006 by Somogyi Gábor.