Fazekas Ágnes

Épül az egyetem szíve
Tudományos és Információs Központ néven
új központi épülethez jutnak a hallgatók

Könyvtár, számítógép-és konferenciaközpont lesz egyben az Ady téren épülő új egyetemi főépület. Olyan hely lesz ez, ahol nem csupán oktatás folyik, hanem ahol nyugodtan eltölthetünk egy egész napot, akár olvasni, akár internetezni támad kedvünk, de akkor is, ha csak egyszerűen társaságra vágyunk.

Az Ady téren tavaly januártól kezdve épül egy hatalmas épület. Bár még sok tennivalójuk van a munkásoknak, azt már ma is láthatja a laikus szemlélő, hogy egy nagyon modern, s a vele szomszédos BTK épületétől küllemben igencsak eltérő komplexumról van szó. Tanulmányi és Információs Központ: hirdeti a tér sarkában elhelyezett óriásplakát, s hogy mit is takar ezen sokatmondó elnevezés, többek között ennek jártunk utána.

A létesítményben három intézmény kap helyet. Az egyik a konferenciaközpont, amely elsősorban a hallgatóknak szolgál tantermül, illetve konferenciák, kongresszusok színtere lesz. A másik rész a számítógépközpont, a harmadik pedig az egyetemi könyvtár, amely az épület domináns részét foglalja el. - Teljesen megváltoztatjuk a könyvtár jellegét - mondja Máder Béla, az egyetemi a könyvtár főigazgatója. - Léteznek ugyanis angolszász és porosz típusú könyvtárak. Mi mindeddig az utóbbira voltunk példák. Ez azt jelenti, hogy minimális a szabadon hozzáférhető könyvállomány, helyette nagy része zárt raktárakban található. Az új könyvtárat angolszász módon szeretnénk működtetni. A hallgatók két hatalmas összefüggő olvasói térben, s nem teremben, találják majd szabad polcokon a könyveket. Ezek tehát immár nyilvánosak, mindenki számára szabadon hozzáférhetőek lesznek. Itt találja a hallgató a kézikönyveket, amelyeket nem lehet elvinni, s azokat is, amiket kikölcsönözhet. Természetesen itt főként azok a könyvek lesznek, amelyek nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, s ezek is több példányban. A jelenlegi könyvtárban átlag ezerkétszáz ember fordul meg naponta. Ők tudják, hogy ha könyvet szeretnének kölcsönözni, azt előbb a katalógusból ki kell írni, majd minimum egy óra elteltével derül ki, hogy bent van-e a könyv vagy nincs. Az új rendszer segítségével sokkal hamarabb juthat hozzá a keresett könyvhöz, mert egy idő után megszokja, hol kell keresni azt a szakállományt, amely őt érdekli, s nincs más dolga, mint leemelni a polcról a kérdéses könyvet, s máris hozzáláthat a munkához, vagy viheti a kölcsönzőbe. Az olvasói tereket úgy képzeltük el, hogy lesznek benne asztalok, s itt is lesz sok számítógép, hogy annak, aki mondjuk házi dolgozat, vagy szakdolgozat megírására készül, ne kelljen átmenni a gépterembe, hanem nyugodtan hozzáláthasson ott helyben. Ez persze nem jelenti azt, hogy erre csak itt nyílik lehetősége, hisz a könyvet nyugodtan átviheti a számítógépterembe, beülhet a kutatószobába, ahol önállóan, vagy az erre a célra kialakított helységekben társaival együtt, csoportban is dolgozhat. A lényeg, hogy az eredmény egy olyan épület legyen, ahová a hallgató szeret járni, s elmondhatjuk, hogy a könyvtár az egyetem szíve, ahová nemcsak tanulni jár az egyetemista, hanem azért is, hogy ott a társaival találkozzon, s tényleg kellemesen, de hasznosan is töltse az idejét.

A könyvek nyilvántartása elektronikus katalógusban történik, ez azonban Máder Béla szerint még nagyon sok munkát igényel, hisz több százezer kötetet kell ahhoz átnézni, kiválogatni, hogy eldöntsék, mi kerüljön a szabad polcos részre, illetve olyan jelzéssel ellátni, aminek segítségével az adott könyv csupán egy bizonyos polcon, meghatározott helyre kerülhet. Még bonyolítja a dolgot, hogy a jelenlegi kari, intézeti, tanszéki könyvtárak teljes állományukkal, személyzetükkel ugyancsak beköltöznek a központi épületbe, hogy ezáltal egy egységes intézmény jöhessen létre. Ezek állományát is egyeztetni kell az eredetivel, s egységes jelzéssel ellátni az azonos szakterülethez tartozókat. - Elektronikus formában elérhető dokumentumok is lesznek, de ezek elsősorban inkább folyóiratok. Én úgy gondolom, hogy nem kell mindenben követnünk a nyugati mintát. Alkalmunk nyílt megnézni elég sok új nyugati egyetemi könyvtárat, s itt felfigyeltünk egy alapvető hibára, melyet mi szeretnénk kiküszöbölni, illetve elkerülni. Ez pedig nem más, mint hogy a hallgató ne csupán elektronikus szövegek olvasására használja a számítógépet, hanem értékelje és használja a klasszikus anyagot is - véli az egyetemi könyvtár főigazgatója.

A számítógépközpont elnevezés is több szolgáltatást takar. Lesznek úgynevezett kabinet megoldásban elhelyezett gépek, száznyolcvankilenc, ezeket az olvasói térrel szemben találjuk majd. Itt lehet internetezni, dolgozatot írni, elektronikus szövegeket, adatbázisokat tanulmányozni stb. Az olvasói térben 711 helyre körülbelül száz-százhúsz számítógépet lehet csatlakoztatni, a négy húsz fős oktatói terembe kerül nyolcvan gép, s emellett még a munkatársaknak is külön gépeik lesznek. Ezenkívül a tervek között szerepel, hogy vesznek ötven laptopot, amivel a látogató szabadon mozoghat, odaül, ahová akar, s nyugodtan dolgozhat. Máder Béla úgy tartja, ez a minimum, amivel úgy lehetne indulni, hogy a hallgatók tényleg észleljék a változásokat. Reményei szerint erre lesz is pénz, bár a jövő év pénzügyi kilátásait a felsőoktatást illetően eléggé sötétnek tartja.

Az épület konferenciaközpontnak nevezett részében a legfőbb szerepe az oktatásnak lesz, ezzel könnyítve az egyetem tanteremszükségleteit. A több mint hétszáz embert befogadó impozáns előadóterem alkalmas tömeges előadások megtartására az olyan szakok hallgatóinak, ahol egyszerre nagyon sok embernek lehet elmondani ugyanazt. Lesznek még száznyolcvan-kétszáz fős termek, ahol kisebb létszám mellett lehet órát tartani. Amikor pedig nincs oktatás, főként hétvégeken, ezek a helyiségek alkalmasak kongresszusok, konferenciák és egyéb összejövetelek megrendezésére. A központi épület egyik különlegessége a nyugati mintára kialakított körülbelül kétszáz négyzetméteres helyiség, amely az egyéni és csoportos tanulás tere elnevezést kapta. Itt paravánok segítségével el lehet választani kisebb területeket, ahol tíz-tizenöt fős csoportok közösen dolgozhatnak. De nem csak a csoportos tanulás, hanem az egyéni munka feltételei is adottak lesznek, méghozzá a kutatószobákban, ahová bárki elvonulhat, ha önállóan szeretne dolgozni. Az épület alagsorában pedig egy hatalmas parkoló épül, ahol nagyon sok autónak jut hely.

Egy ekkora beruházáshoz persze rengeteg pénzre van szükség. - Az építkezést kezdetben világbanki hitelből finanszírozták, majd az előző ciklus kormánya úgy döntött, hogy nincs szükség külföldi tőkére, mert magyar forrásból is telik rá, ezért immár 100 százalékban állami beruházásként magyar pénzből épül meg a könyvtár - mondta el Tráser Ferenc, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója. Véleménye szerint az építkezés nagyon jó ütemben halad. Ezt két mutatóval igazolta: az egyik a pénzügyi teljesítés, amely most 43 százaléknál tart, s év végére eléri az 50 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a beruházásra szánt 7,7 milliárd forintból eddig mintegy 3 milliárd forintot fizettek ki. A másik mutató az építési ütemterv, amellyel most 52 százalék körül tartanak. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a munkálatokat a tervezett 2004. júniusi időpontra be tudják fejezni, s szeptemberben már elkezdődhet az oktatás és a könyvtárlátogatás is a létesítmény területén. A jelen állás szerint már akár májusban meg lehetne kezdeni a költözködést, de mivel az épp vizsgaidőszakra esik, ez az időpont nem szerencsés. - Napsütéses időben az új épület üvegfalán kirajzolódik a BTK klasszicista épülete. A könyvtár építésével egy időben a BTK épülete is megújul: a homlokzatot, vizesblokkokat felújítják, a négy belső udvart nem fedik be, de új burkolatot kap. A két kivitelezés közös pontja, hogy a két épület közötti parkot rendezni kell, és itt megvalósulhat egyfajta zsibongó is, kávézóval és büfével- mondja Tráser Ferenc.

Hogy mi lesz a Dugonics téri épület sorsa, egyelőre még nem dőlt el. Ötlet és terv nagyon sokféle van, megvalósításuk pedig - az illetékesek szerint - csak pénz kérdése. - Az egyetem nagyon komoly helyhiánnyal küzd - vélekedik Máder Béla. - Akik, mint én is, itt voltunk már a nyolcvanas években is, tudjuk, hogy akkoriban ahhoz voltunk szokva, hogy van háromezer hallgató, akiket az egyetemnek ki kell szolgálnia. Ehhez képest most gyakorlatilag ugyanaz az infrastruktúra szolgál huszonötezer hallgatót. Ilyenek, mint dékáni hivatal, rektori hivatal, különféle hallgatói szolgáltató irodák, gazdasági részlegek stb. mind-mind ideiglenes helyen vannak. Ezenkívül nincs például egyetemi levéltár, nincs külön helye a kulturális rendezvényeknek, s még lehetne folytatni a sort...

Addig is, míg ezek a problémák megoldódnak, nyugtasson bennünket a tudat, hogy nálunk épül hazánk, sőt egész Közép-Kelet Európa legnagyobb szabad polcos könyvtára, s ezek után nem kell öt-hat helyre elrohannunk, ha meg akarunk szerezni egy könyvet, sőt még a számítógépek is helyben lesznek, úgyhogy már csak hozzáállás kérdése, hogy mennyire használjuk ki ezeket a lehetőségeket. Az pedig ne zavarjon senkit, hogy ezentúl nem lesz túl látványos az építkezés, hisz a jelenleg is folyó üvegezési munkálatokat immár a belsőépítkezési teendők váltják fel. A kazán már a helyén van, s a következő nagy munka az elektromos hálózat és a fűtés kiépítése lesz. Az építkezés legközelebb márciusban kerül olyan szakaszába, amit mi is figyelemmel követhetünk, ugyanis ekkor kerül fel az épületre a külső burkolat.

2003. október 29.