Vissza a címlapra!

Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja


Szakács Ildikó Réka

Állásbörze 2003
Céltudatosság és önéletrajz


Március 4-5-én nyolcadik alkalommal nyitotta meg kapuit az Állásbörze. A hagyományoknak megfelelően minden évben Szeged az első, amely lehetőséget kínál arra, hogy a hallgatók néhány nagy céget kicsit közelebbről is megismerjenek.

„Idén négy-ötezer e-mail-t küldtünk szét kisebb-nagyobb cégeknek” – mesél Szabó Beatrix, a Szegedi Karrieriroda munkatársa, az egyik szervező az előkészületekről. „Körülbelül százötven, kétszáz céggel van szoros kapcsolatunk; őket minden évben megkeressük. Ez alkalommal huszonegy cég jött el, de harmincnégynek van szóróanyaga a börzén.”
Elmondja, hogy a cégeknek fontosak a börzék. Presztízse van, ha valaki eljön, emellett kiváló reklámlehetőség. A hallgatók is jól járnak, már ha nem azzal a szándékkal érkeznek, hogy rögtön állást kapnak. Az állásbörze ugyanis inkább a kapcsolatfelvételre alkalmas. Emellett a hallgatók olyan kérdésekre is választ kaphatnak, melyekre egy állásinterjún nincs lehetőség. Például milyen ruhában érdemes elmenni egy beszélgetésre, mely információkat kell az önéletrajzban különösen kihangsúlyozni, ha adott céghez akarunk bekerülni.

Az idei börzén elsősorban orvosokat és gyógyszerészeket kerestek. Ugyanakkor Szabó Beatrix szerint sok bölcsész, ha meglátja, hogy egy stand elsősorban orvosoknak kínál állást, oda sem megy, nem is érdeklődik. Pedig sokszor keresnek bölcsészeket, tanárokat például egy cég oktatási osztályára.

Újabban két tendencia a meghatározó: valaki vagy értsen nagyon jól egy speciális területhez, és legyen megfelelő nyelvtudása, vagy – ez a fontosabb – legyen talpraesett, kommunikatív, rugalmas. A rugalmasság itt elsősorban azt jelenti, hogy képes legyen más városokban is munkát vállalni. Jellemző ugyanis, különösen azokra a tanárjelöltekre, akik felkeresik a Karrierirodát, hogy Csongrád megyében szeretnének elhelyezkedni. A talpraesettség mellett a cégek sokszor elvárják azt is, hogy a hallgatóknak legyen „munkatapasztalatuk”, mert így könnyebben megszokják a váltást az egyetem és a munka között.

Tapasztalatból nincs hiánya Balázs Angelikának, aki az Állásbörze kilenc hoszteszének egyike. Ők azok, akik csendben, kedvesen gondoskodnak arról, hogy a meghívott cégek képviselői jól érezzék magukat. Nemcsak üdítőt, sütit, kávét szolgálnak fel, hanem beszélgetnek is a cégek képviselőivel. Angelika három éve tagja a csapatnak; ismeri a szervezőket, így került be. Hosztesz amúgy sem lehet bárki, mert itt tényleg nemcsak fel-, hanem kiszolgálni kell a cégeket. Angelika idén végez, ezért ő is érdeklődött. Több éves tapasztalattal a háta mögött tudja, hogy a börzén nem kap rögtön munkát. Szabó Beatrixhoz hasonlóan nagyrészt ő is ezzel magyarázza azt, idén miért jöttek el olyan kevesen.

„Az a baj, hogy sokan csalódtak. Arra gondoltak, hogy a börzén majd az ölükbe hull egy jól fizető állás. Pedig itt ismerkedni, beszélgetni kell, hisz nincs idő arra, hogy felmérjék a képességeket.”
A kevésbé csalódottak közé tartozik Kati, aki eljött, és szétnézett, de nem hozott magával sem önéletrajzot, s igazán a standoknál sem érdeklődött. A Karrieriroda segítségével próbál munkát találni: tanár akar lenni Budapesten egy középiskolában. Ezért fordult az irodához, amely elsősorban tanári állásokra közvetíti ki a hallgatókat.

A közvetítés mellett a legújabb, de már megszokottá vált forma az internetes álláskeresés. Azért megszokott, mert ahogy Dömötör Balázs, a Karrier Online képviselője elmondta, sokan ismerik ezt a fajta álláskeresési lehetőséget. Nekik 6500 fős adatbázisuk van, a regisztráltak többsége pályakezdő. Arra ugyan technikai akadályok miatt nem volt lehetőség, hogy a hallgatók a börzén regisztráltassák magukat, viszont tanácsot kaphattak, hogyan lehet az internetet az álláskeresésnél felhasználni. Aki pedig Dömötör Balázs, azaz HR-es, magyarul emberi erőforrással foglalkozó szakember szeretne lenni, feltétlenül egy fejvadász cégnél keressen állást, ahol olyan kapcsolatokat építhet ki, és olyan tapasztalatokra tehet szert, amelyre egy „sima” vállalatnál nem lenne képes.
Egy „sima” gyógyszeripari vállalat képviselője Töttős Györgyi, szintén HR-es. Cégük gyógyszerészeket és orvosokat keres elsősorban orvoslátogatói munkakörbe. Szerinte a szegedi hallgatók elég felkészületlenek, sokszor még önéletrajzot sem hoznak magukkal, ezért töltetnek ki mindenkivel adatlapot. Töttős Györgyi már rutinos állásbörzés, ezért van összehasonlítási alapja. A többi börzéhez képest itt kitűnő a szervezés, szépek a standok, kedvesek a hoszteszek, de a látogatottság közepes, emellett a fővárosban a hallgatók céltudatosabbak.

A céltudatosság sokszor már a kézírásunkból kimutatható. De az, hogy kreatívak, nyitottak, logikus gondolkodásúak vagyunk-e, sokszor már ránézésre megállapítható. Az elmúlt években a kézírások elemzése fontos részévé vált az álláskeresésnek. Ezzel foglalkozott a Grafológiai Intézet standja, amely nem állást kínált, hanem segítséget. Hakkel Hedvig és munkatársai megállás nélkül dolgoztak. A rövid, öt-tíz perces gyorselemzésekre az összes időpont elkelt. Persze nem volt lehetőség a részletes vizsgálatra, de arra igen, hogy a szemet szúró tulajdonságokra felhívják a figyelmet. Valamint arra, hogy a cégek többsége ma már igenis kér grafológiai elemzést. Ennek egyszerű oka van: míg a pszichológiai tesztek kijátszhatók, addig a kézírást nem lehet tudatosan befolyásolni. Egy ember 7+2 jelet tud rövid ideig figyelni, s ez a közel 140 jelhez képest nagyon kevés. Még a képzett grafológus sem képes arra, hogy lényegesen megváltoztassa az írását. A grafológiai elemzések a tesztekkel együtt rendkívül hatékonyak, emellett olcsók és időtakarékosak. Nem az a céljuk, hogy vájkáljanak egy ember jellemében, de alkalmasak arra, hogy megmutassák, milyen az állásra pályázó jelölt személyisége. A Grafológiai Intézet standját sokan felkeresték; a két nap alatt összegyűjtött írásokat elemzik, és oktatási célokra, illetve kutatásokhoz használják fel.

Az idei állásbörzét nevezhetjük sikeresnek és sikertelennek is. Sikertelen volt, mert nem tolongott a pultok előtt az egyetemi ifjúság színe-java. Ugyanakkor sikeres volt, mert aki határozottan, konkrét elképzelésekkel érkezett a börzére, az minimum egy grafológiai elemzéssel távozott. S ha valakinek nem tetszettek a cégek ajánlatai, az bátran teleehette magát csokival és cukorkával.

 

2003. március 9.