Szabó Endre Árpád
Varró Zsolt

Kell a sport!
Mozogni nemcsak jó, hanem érdemes is - vallja a szakember

Sportolni nem könnyű, s a saját bőrünkön érezzük azt is, hogy bizony tanulni sem egyszerű dolog. Mégis, hogyan lehet a kettőt egyszerre eredményesen művelni? Erre vártuk a választ egy olyan szakembertől, aki nap, mint nap találkozik ezzel a problémával. A sport és az egyetem viszonyáról kérdeztük Szabó Józsefet, az Egyetemi Sportközpont vezetőjét.

- Ön szerint az egyetemi hallgatók és a sport viszonya hogyan alakult az elmúlt években? Rendszeresen sportolnak-e az egyetemisták a kötelező testnevelés órákon kívül?

Úgy veszem észre, hogy a hallgatók szeretnek mozogni és sportolni. Ezt bizonyítja, hogy abban a szabad kapacitásban, amikor nincsenek kötelező testnevelési kurzusok, a tantermek és a pályák általában mindig használatban vannak. Erre a példa a kispályás labdarúgó bajnokság, a termekben kosárlabdáznak, röplabdáznak, és nagyon sok konditermi bérletet adunk el a hallgatóknak.
Gyakorlatilag azt tapasztalom, hogy a hallgatók nagy része szeret mozogni, erre bizonyíték a különböző karok által rendezett sportnapok is, melyeken egyre többen jelennek meg. Ez részben annak is betudható, hogy a létesítményhelyzetben bekövetkezett változás, most már a feltételekben is sokkal jobb lehetőséget biztosít a testmozgásra, mint az eddigiekben volt. Úgy gondolom, a hallgatók ezt előbb-utóbb teljes mértékben ki fogják használni, és ezáltal növekedni fog a sportolók száma.

- Mi a helyzet az élsportolókkal és az élsporttal? Hogyan tudják összeegyezetni a tanulmányaikat az edzésekkel és a versenyekkel a sportolók?

Magyarországon az élsport tradicionálisan nem az egyetemhez volt kötve, függetlenül attól, hogy volt MAFC, TF, és BEAC. Hazánkban az élsport nagyrészt társadalmi egyesületekhez, bázisvállalatokhoz van kötve, a kapcsolat csak úgy jelent meg, hogy a szakosztályokhoz és klubokhoz sportoló egyetemisták is tartoztak. Szegeden ez a tradíció egyértelműen jelen van; mind a kosárlabdázók, vízilabdások, kézilabdások között nagyon sok hallgató versenyez. Úgy gondolom, hogy az ő esetükben a személyes kapcsolatok biztosítják leginkább, hogy elfoglaltságaikat összeegyeztetve meg tudják oldani a sportot és a tanulást is. Egy előrelépés lehet az, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kezdeményezésére Magyarország összes egyeteme együttműködési szerződést fog kötni, pontosan azért, hogy az egyetemek egzisztenciális hátteret próbáljanak nyújtani az élsportoló hallgatók számára.

A MOB a jövőben anyagiakban járulna hozzá a kiemelkedő sportolók támogatásához, ösztöndíj formájában. Nagyon az elején járunk még ennek a szerződéskötési procedúrának, az egyes karok még csak ezután fognak dönteni arról, hogy milyen feltételekkel tudják fogadni az élsportoló hallgatót.

- Meg tudna nekünk említeni néhány ismertebb sportolót, aki régmúltban vagy a közelmúltban tanítványa volt?

Itt kettős szerepem van, mivel a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon is tanítok a testnevelő szakos képzésben. Ott napi kapcsolatom volt főleg kézilabda vonatkozásában nagyon sok élsportolóval, például Bartók Csabával, vagy akár Skaliczki László nevét is említhetném, aki szintén itt tanult annak idején. Másrészt a sportközpont vezetőjeként összegyetemi szinten nagyon sok élsportolóról tudok, hiszen a szegedi férfi – és női kosárlabdacsapat is sok egyetemi hallgatót tud soraiban. Vízilabdások közül a fél válogatott ide jár. A két szegedi, Fodor Rajmund, és Molnár Tamás már végzett, de ennek ellenére is fennmaradt a jó kapcsolatuk az egyetemmel, viszont Kiss Gergő még mindig itt folytatja tanulmányait Szegeden. Levelező képzésben pedig a vívóválogatott több tagja itt tanul. Jogászhallgató például Mincza Ildikó és Kovács Iván, de rajtuk kívül még hatan itt tanulnak nálunk. De természetesen ez csak néhány név, röplabdások, labdarúgók, atléták és úszók is vannak közöttük
.
- Ön szerint miért tartják fontosnak az élsportolók - és itt nem a futballistákra gondolunk -, hogy egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben valamilyen képzést végezzenek?

Magyarországon világosan látható az - nyilván a labdarúgás egy teljesen kivételes helyzetű sportág -, hogy a sportteljesítményekből nem lehet megélni. Nyilvánvaló az is, hogy egyfajta egzisztenciális biztonságot egy diploma mindenképpen ad annak, aki ezzel rendelkezik, ha pedig e mögött tudás is van, akkor az szerencsés és fontos dolog.
Egy sportoló ezt a tudást és a diplomát maximálisan ki tudja használni, hiszen sokkal szélesebb körben szerez ismereteket és ismeretséget, valamint a sport révén kapcsolatokat is jobban ki tud építeni, mint egy átlagember, és mindezeket az aktív sportolói pályafutás befejezése után hasznosítani tudja. Ők ezt belülről tudják, hogy szükségük van valamilyen szakirányú végzettségre ahhoz, hogy a sport befejezése után megtalálják a helyüket az életben.

- Most az élsportolók az olimpiára készülnek, s ezzel számukra egy igen kemény felkészülési időszak kezdődik. Hogyan tud egy egyetem támogatást nyújtani az eredményesebb felkészülés érdekében egy sportolónak?

Anyagi támogatást gyakorlatilag nem tud nyújtani, de ez nem is feladata. Viszont mind a tanrendjében, mind a vizsgarendjében adhat neki kedvezményeket, persze ez az adott karoktól és tanszékektől is függ. Ha ezeket a támogatásokat megkapja az élsportoló - hallgató, akkor a két dolog összeegyeztethető.

A már említett MOB-bal kötendő szerződés célja az is, hogy ha van egy világverseny a vizsgaidőszak kellős közepén, akkor kapjanak lehetőséget egy másik vizsgaidőszaki beosztásra. Vannak persze olyan karok, ahol ezt nem lehet megoldani, mert ennek technikai akadályai vannak. Én azonban biztos vagyok abban, hogy összegyetemi szinten mind több hallgató hozzá tud jutni ilyen kedvezményekhez, ha a sportoló és az egyetem megegyezik ebben a kérdésben. Ez a rendszer ma is működik, például a vívóknál és Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Testnevelési Tanszékén is ilyen kedvezményeket kapnak a hallgatók. Önmagunk ellen beszélnénk, ha ezt nem adnánk meg, hiszen az egyetem színeiben ezek a sportolók különböző egyetemi és főiskolás bajnokságokban szerepelnek, és ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor a Szegedi Tudományegyetem az összesített pontversenyben magasan az első helyen végzett a többi felsőoktatási intézményt jóval megelőzve.

2003. május 9.