Mák Balázst választotta elnöknek az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat.
A negyedéves jogászhallgató egy éves EHÖK-tagság után került a testület
élére, miután az előző vezető, Döbör András nem indult újra a posztért.
A fiatal EHÖK elnök terveiről éppúgy beszélt, mint eddigi EHÖK-ös tapasztalatairól.
-
Egyedül indultál az elnöki posztért. De erősíts meg: nemcsak azért lettél
elnök, mert nem volt "nagyobb" választék.
- Egyetlen
ellenszavazatot kaptam, a többiek mindannyian igennel szavaztak. Azt hiszem
ez elég meggyőző arány, s talán azt is bizonyítja: nem azért lettem elnök,
mert egyedül én indultam.
- Miért
pályáztál?
- Ez egy
hosszú folyamat végső állomása volt. Egy éve, amikor bekerültem az elnökségbe,
megkerestek a többi karról, hogy induljak jövőre az elnöki posztért. Akkor
annyiban maradtunk, hogy gondolkozom rajta.
- Nem
egy embertől hallottam, hogy most visszaszerezte a JATE az elnöki széket
a JGYTFK-tól. Ami egyébként baromság, de mégis az volt az érzésem, amikor
erről beszélgettem egyetemistákkal, hogy úgy érzik: végre komoly ember
foglalja el a posztot. Komoly ember került a posztra?
- Bízom benne,
hogy így van.
- Komolyodok
én is: milyen változásokat tervezel?
- Többet
is tervezek. A változások érintenék a szervezeti felépítést...
- Beszéljünk
ezekről!
- Három új
bizottságot szeretnék létrehozni. Eddig kettő volt a külügyi és a kulturális.
- Miért
fontos, hogy legyenek új bizottságok?
- Rengeteg
olyan részfeladat van, ami szaktudást igényel, és egyáltalán nem biztos,
hogy az elnökség saját keretein belül meg tudja oldani. Szeretném megalakítani
a rendezvényszervező és marketing bizottságot. Biztos vagyok benne, hogy
tehermentesítenének minket. Az EHÖK mostanában nem fordított kellő energiákat
rendezvényszervezésre. Bízom benne, hogy ez a jövőben másképp lesz. Jó
volna, ha lenne nyaranta egy egyetemi színpad a Dugonics téren, ahol öntevékeny
csoportok, színjátszók egyetemi zenekarok mutathatnák be tudásukat. Ezzel
a színpaddal talán egy kicsit jobban beépülhet az egyetem kulturális szellemisége
a városéba. Szükség van egy kommunikációs bizottságra is. Ennek lenne
a feladata a honlapunk átalakítása, és a kapcsolatot is nekik kellene
tartaniuk a médiával. Szeretnénk, ha minél több információ jutna el a
hallgatókhoz, oktatókhoz. Ez az elmúlt időszakban nem mindig valósult
meg.
- Mi
lenne a harmadik bizottság feladata?
- Jogi ügyekkel
foglalkozna. Megválasztásomig az EHÖK-ön belül engem bíztak meg a jogi
ügyekkel. Már akkor is éreztem, tudtam, hogy ez nem egy emberes feladat.
Ezért terveztem, hogy ha megválasztanak, akkor létrehozok egy jogi bizottságot.
- Miért
fontos, hogy létrejöjjenek ezek a bizottságok? Fontosak a formaságok?
Nem volna elég szakértők segítségét kérni az éppen aktuális ügyekben?
- Már a pályázatomban
is benne volt, hogy az elnökséget nem egy emberes feladatnak tartom, és
megválasztásom során támaszkodni szeretnék a megfelelő szakemberekre...
-
Ezt miért fontos hangsúlyozni? Úgy érezted, hogy az elődöd túlságosan
is szorosan tartotta a gyeplőt, centralizált volt az elsőség?
- Nem tapasztaltam
ilyet Döbör András elnöksége idején. Azért tartom fontosnak ezen bizottságok
létrejöttét, mert így mindig mindennek meg lesz a felelőse. Az adott bizottság
felel mindig azokért a bizonyos ügyekért, feladatokért, amiket neki kell
végrehajtania.
- Hogy
fognak ezek felállni?
- Biztos,
hogy mindegyikben lesznek külső szakértők. A hallgatói önkormányzat nem
érthet mindenhez, nem az a feladata, hogy mindenben szakértő legyen...
- Mi
a hallgatói önkormányzat feladata?
- Képviselje
a hallgatókat minden szinten. Karon, egyetemen és országos szinten is.
Ez most egyébként veszélybe került...
- Nocsak...
- A kormány
módosítaná a Felsőoktatási Törvényt. Többek között azt is, hogy a hallgatói
képviseletet a kari és intézményi tanácsokban tizenöt százalékra csökkentse.
Ez ellen mindenképpen küzdeni kell.
- Ha
jól értem ez azt jelentené, hogy például az Egyetemi Tanácsban nem ülhetnének
ott a kari hallgatói önkormányzati képviselők, hanem csak egy - gondolom
- EHÖK által kijelölt néhány fős testület.
- Így van.
- Ez
miért volna baj? Tényleg sérülnének a hallgatók érdekei?
- Nagyon
sok olyan kérdésről kell dönteni az Egyetemi Tanácsokon, amelyek mondjuk
egy adott karhoz kötődnek. Ha nem ül ott a karnak a hallgatói képviselője,
akkor igenis sérülhetnek az egyetemisták jogai. Igazából nem ez a veszélyes.
Hanem az, hogy fontos kérdésekben nem a súlyuknak megfelelően lesznek
képviselve a hallgatók.
- Az
átlagegyetemista mostanában azt tapasztalja, hogy az EHÖK csak bulit szervez
vagy pénzt oszt. Holott te is említetted, hogy nem ez a feladata - elsősorban.
Tervezitek-e, hogy az "egyéb" feladatokkal is megismertetitek
a "tömeget"?
- Mindenképpen
szeretnénk ezt a vonalat is erősíteni. Ezért is fog létrejönni a kommunikációs
bizottság.
- Az
EHÖK-nek az utóbbi időben nincs túl jó kapcsolata a sajtóval, lásd az
őszi átpolitizált, botrányszagú kérdőívezés, melynek során elődöd többek
között arra is kíváncsi volt, hogy részt vennének-e az egyetemisták például
egy tandíjellenes tüntetésen.
- Ennek kapcsán
említeném meg: szeretném elérni, hogy a testület pártatlan legyen. Politikai
és egyéb területen egyaránt. Nem kell, hogy lepaktáljunk más szervezetekkel...
- Az
utóbbi időben volt erre példa?
- Nem tudok
róla, ennek ellenére kiemelten fontosnak tartom, az általad is említett
esemény miatt. Ha a politika beépül az egyetemre, akkor az elveszti autonómiáját.
- Volt-e
ilyesfajta "megkörnyékezés"?
- Voltak
próbálkozások, de mindet sikerült elhárítani. Ehhez azonban a sajtónak
is partnernek kell lennie. Ne azt nézze folyton, hogy hol és mit hibáztunk.
Remélem, hogy hamarosan helyre fog állni a kapcsolatunk a városi és egyetemi
sajtóval egyaránt.
- Haág
Zalán az EHÖK kommunikációs referense a Hökkentőnek adott interjújában
azt mondta, hogy lerakódtak bizonyos alapok az EHÖK-ben. Fogsz ezekre
építeni, vagy újrakezded a házépítést az alapozástól?
- Adva van
egy használható szervezeti felépítés. Erre kell és lehet építkezni. A
jó kezdeményezéseket mindenképpen tovább fogom vinni.
- Van
valami, amit másképp csinálnál?
-
Az egymás közti párbeszédet. Ennek az egyetemnek tizenegy kara van. Eltérő
nézetekkel, véleményekkel, érdekekkel, célokkal. Nagyon nehéz ezt koordinálni.
Arra vállalkoztam, hogy a párbeszédet megpróbálom összehangolni. Minden
kari HÖK-elnökkel leültem beszélgetni, milyen elvárásaik, céljaik, elképzeléseik
vannak. Ezeket az elvárásokat próbáltam már a pályázatomba is beleépíteni,
és bízom benne, hogy a hétköznapi munka során is sikerül majd minél jobban
megvalósítani. Nem akarom megsérteni a karok autonómiáját, egy dolgot
viszont elvárok: a hallgatói önkormányzati választások minél hamarabb
és szabályszerűen bonyolódjanak le.
- Mik
a legfontosabb óhajok az egyes karok részéről?
- Béke és
nyugalom. Nyugalom sose lesz, béke remélem hamarosan.
- Mi
kell ahhoz, hogy béke legyen?
- Egy ember,
aki összefogja a társaságot.
- Ez
elég lesz?
- Kompromisszumkésznek
is kell lenni. Ha ez megvan, akkor lehet érdemben tárgyalni.
- Miért
nem volt itt béke?
- Tulajdonképpen
béke volt, csak rengeteg egyéb probléma akadályozta az eredményes munkát.
- Milyen
zavaró tényezők voltak?
- Például
az, hogy a TTK-n fél éve húzódik a kari HÖK-választás.
- Mennyire
lesz most másabb az élet, akár itt, akár a jogi karon, ahonnan jöttél?
Ez azért mégsem egy "szimpla" kari testület. Itt néha keménynek,
kegyetlennek is kell lenni.
- Nem leszek
elfogult egyik karral sem. Mindenki tiszta lappal indul. Mindig mindenkinek
az érdekét fogom képviselni. Olyan célokért viszont nem fogok küzdeni,
ami nem megvalósítható.
|