Vissza a címlapra!

Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja


Rektorjelöltek (4.)
Dr. Benedek György

Wéber Balázs

“A diploma mögött
álljon valódi tudás”

Dr. Benedek György rektorjelölt stabilizációról,
az egyetem rangjáról és a hétoldalú dobókockáról




Hét pályázó az SZTE rektori székére
Megszólalnak a jelöltek

Áprilisban választja meg az Egyetemi Tanács (ET) az SZTE új vezetőjét. Mészáros Rezső, a jelenlegi rektor nem pályázik, így mindenképpen új rektora lesz az egyetemnek, akinek augusztus 1-jétől három évre szól majd a megbízatása.
A tisztségre heten pályáztak, köztük két főiskolai kari főigazgató: Galambos Gábor, a tanárképző, illetve Szabó Gábor, az élelmiszeripari főiskola jelenlegi vezetője. Két orvosprofesszor is pályázott: Benedek György, aki most az SZTE tudományos rektorhelyettese, illetve Dux László egyetemi tanár. A természettudományi karról is két professzor nyújtott be pályázatot, Csirik János egyetemi tanár és Visy Csaba, a jelenlegi oktatási rektorhelyettes. A bölcsészettudományi karról a jelenlegi dékán, Berta Árpád pályázta meg a rektori tisztet.
A pályázatokról majd az ET dönt oly módon, hogy a 39 szavazattal rendelkező testületben a végső szavazáskor legalább 20 szavazatot kell megszereznie a győztes jelöltnek.

Sorozatunkban a rektorjelölteket faggatjuk vezetői koncepciójukról, és arról, hogyan képzelik el az egyetem jövőjét, saját kutatói pályájukat, ha az ET őket választja meg rektornak.

Bár először pályázik a rektori címre, mindezt korántsem kezdőként teszi. Születése óta Szegeden él, az orvosi kar negyven éve fonódik össze hétköznapjaival. Víziójában az SZTE olyan egyetemmé növi ki magát, amelyet majd egy lapon emlegetnek európai társaival. Benedek György tudományos rektorhelyettes, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének vezetője vázolja fel rektori pályázatát és az egyetem előtt álló kihívásokra adandó válaszait.

– Milyen indíttatásból kel versenyre a rektori címért?

– Nem egyéni ambícióból pályázok. Az orvostudományi kar vezetése és professzorai kerestek meg és a kar, valamint az egyetem érdekére hivatkozva kérték, hogy nyújtsam be pályázatomat. Emellett egyéb karokról is kaptam bíztatást.

– Mi a központi eleme a rektori programjának?

– Tervem lényege az egyetem kubatúrájának a javítása, az oktatási és anyagi helyzetének, valamint a diplomák értékének a stabilizációja. Létrehoznék két új egységet: a mérnöki és a fogorvosi kart. Fontos teendő az orvosi kar anyagi helyzetének a rendbetétele, hiszen az körülbelül egymilliárd forintos hiányt halmozott fel. Mivel ennek az intézetnek a bevétele adja az egyetemi költségvetés felét, ezért az arra vonatkozó változtatás az egyetem érdeke is. A probléma megoldásához a minisztérium hajlandó pénzt adni, ha egyetlen kérésüket, a szerkezetváltást teljesítjük. Ennek értelmében az SZTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) oktatási szempontból továbbra is az egyetem gazdasági struktúrájához kötődne, viszont a klinikai résznek a gazdasági szerkezete egy lényegesen szabadabban működő rendszer lenne. A hiány keletkezésének okait így lehetne megszüntetni.

– Ha az adósságállomány fennmarad, az mennyire veszélyeztetné más karok helyzetét?

– Veszély csak pszichológiai, nem pedig közgazdasági szempontból áll fenn. Szabály, hogy egyik kar a másik pénzéből nem költhet, így a tartalékokat felhalmozó karoknak sincs mitől félniük.

– És attól kell-e tartani, hogy az ön által vezetett egyetemen az orvosi kar háttérbe szorítja a többit?

– Annak idején részt vettem az Universitas mozgalomban, amely megteremtette az egységes egyetemet. Ennek az alapelve, hogy egy kar nem terjeszkedhet egy másik rovására. Erre még nem volt példa és remélem a jövőben sem lesz. Sőt, az elmúlt három évben – mint az egyetem tudományos rektorhelyettese – megmutattam, hogy az egyetemet és nem az ÁOK-t képviselem.

– Hogyan tudja kamatoztatni ebből a tisztségéből származó tapasztalatait?

– Tudományos rektorhelyettesként megismertem az egyetem, a régió, a város és a helyi nagyvállalatok vezetőit, sőt az Oktatási Minisztériumban és egyéb országos szervekben személyes kapcsolatokra is szert tettem. Átlátom az egyetem működését, struktúráját, ismerem a személyi állományt és tudom, hol vannak értékek s hol szükséges a korrekció.

– Mindezt figyelembe véve mennyi esélyt ad magának?

– A feltételes valószínűség-számítás a kedvenc területem… Ha egy hétoldalú dobókockát veszünk alapul, akkor 13% a sanszom. Ha a megérzéseimet is beleveszem, akkor 25% esélyt adok magamnak.

– Tehát minimum a dobogó közelében érzi magát. Ön szerint az SZTE is felfér a dobogóra az egyetemek rangsorában?

– A szegedi egyetem országosan a harmadik-negyedik helyen áll tudományos teljesítmény szempontjából. Szerintem ez a hely meglehetősen stabil. Igaz, az Univpress Alapítvány felmérése már nem tünteti fel ennyire kedvező helyzetben intézményünket: itt az egyetem különböző karai az első és az ötödik hely között találhatók.

– Az USA-ban a diploma értéke döntő mértékben függ attól, hogy azt melyik egyetem állítja ki. Mit tenne ön rektorként azért, hogy az SZTE-n szerzett végzettség ne csak itthon, hanem az EU-ban is versenyképes legyen?

– Európában nincs ilyesfajta megkülönböztetés az egyetemek között. Nem érzem annak veszélyét sem, hogy itthon alapvető eltérés lesz a nagy, klasszikus intézményekben szerzett diplomák értéke között. Az SZTE rangját kétféle módon próbálnám emelni. Az egyetem hírnevét fenn kell tartani, ezért jelentős pénzt fordítanék a PR tevékenységre. Figyelni kell azonban arra, hogy a PR sugallta kép mögött valódi érték legyen. Ezért anyagilag jelentősen támogatnám a tudományos kutatómunkát. Az egyetem hírnevét valójában a kibocsátott hallgatók tudása öregbítheti. Az SZTE-t az emberek 50%-ban Szent-Györgyi Albert, 20%-nak pedig tíz másik professzor nevéhez kötik világszerte.

– A diploma értékét csak anyagi támogatással lehet növelni?

– Nem, ez nem pénzkérdés. Annak értékét elsősorban a tanárok és a diákok konszenzuson alapuló erőfeszítése javíthatja. A diploma akkor lesz értékesebb, ha a tanár a korábbiaknál jobb anyagot ad le. A hallgatónak pedig pozitívan kellene hozzáállnia az egyetemi léthez. Magyarországon a legtöbb karon negatívan viszonyulnak mindehhez: úgy érzik, ez a kemény élet része, itt megdolgoztatják őket, a diploma ára pedig az, hogy éveket veszítenek az életükből. Külföldi tapasztalataim más képet mutatnak: ott a hallgatók lelkesek és szeretik, amit csinálnak. Persze a problémának mélyebbek a gyökerei. Társadalmi megegyezésre lenne szükség, amely segítségével az általános és a középiskolát a gyerek örömforrásává tehetnénk, s az ezt a szemléletet magával hozná az egyetemre. A változást az EU-ba való belépés és az azzal járó mobilitás is elő fogja segíteni.

Névjegy

Dr. Benedek György
orvos, neurofiziológus

Személyes adatok:
– 1944-ben született Szegeden
– nős, két gyermek apja
– nyelvtudása: angol, német, orosz
– hobbi: tőr- és kardvívás

Szakmai pályafutás:
– 1968: a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) szerez
általános orvosi diplomát Summa cum laude minősítéssel
– 1972: a SZOTE-n laboratóriumi szakorvos diplomát szerez
– 1979: a Budapesti Orvostovábbképző Egyetemen electroencephalográfusi szakképesítést szerez
– 1986-tól: a SZOTE Élettani Intézetének tanszékvezetője
– 1990-1994: az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese, az Egyetemi Tanács Tagja, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Szervezetének alelnöke
– 1997-től: az Egyetemi Tanács Tagja
– 2000-2003: a Szegedi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese

Posztdoktorális képzések, ösztöndíjak:
Pécsi Orvostudományi Egyetem, Turku (Finnország),
Göttingen (Németország, Humboldt-ösztöndíj),
Calgary (Kanada, Alberta Medical Research Foundation ösztöndíj,),
Richmond (USA, William Fulbright ösztöndíj),
Sydney (Ausztrália), Széchenyi-ösztöndíjas

K utatási terület:
az agy elektromos tevékenysége,
az alvás élettana, a látás

T udományos fokozatok:
– 1982: az orvostudomány kandidátusa
– 1992: az orvostudomány doktora

– Ön szerint a tömegoktatás milyen hatással van a színvonalra?

– Mind az elit-, mind a tömegképzésre szükség van, a színvonal pedig az utóbbi hatására sem fog romlani. Biztos vagyok benne, hogy a korosztály 30-40%-a alkalmas a felsőoktatásban való részvételre. Fontos, hogy a kiadott diploma mögött valódi tudás álljon. Probléma, hogy jó és gyenge teljesítménnyel is ugyanazt a papírt lehet megszerezni. Ezért meg kell teremteni ezek értékének a jelzését. Például az amerikai egyetemeken a kiadott diplomákra ráírják: 8/124, azaz az adott hallgató a 124 évfolyamtársa közül 8. volt a rangsorban. Ez csak egy lehetséges technikai változtatás, de rektorként én is bevezetnék hasonló jellegű szisztémát.

– Gyakori panasz, hogy míg hallgatóból túl sok van, addig teremből és tanárból túl kevés…

– Kubatúra kérdésében már a következő ciklusban előrelépés várható, a tanárok között pedig egyenlőtlen a hallgatók eloszlása. Megfelelő szervezéssel sokat lehet javítani mindkét problémán. Ezek a kérdések a kezdet nehézségei: felvettünk a korábbinál háromszor annyi hallgatót ugyanarra a struktúrára, ezért most szükségszerűen a rendszert is át kell alakítani.

– Tegyük fel, hogy 2003 augusztusától három éven át ön fog a rektori székben ülni. Milyennek szeretné látni az SZTE-t 2006-ban?

– Olyan európai egyetemet képzelek el, amelyet együtt emlegetnek Utrechttel, Göttingennel vagy éppen Bolognával. Még ha nem is leszünk vezető egyetem Európában, azért el fognak minket fogadni mint stabil intézményt, amely nem csupán küld, hanem fogad is hallgatókat, kutatókat. Szeretném, ha a szegedi egyetemnek olyan neve lenne Európában, mint amilyen volt hetven évvel ezelőtt.

Rektorjelöltek (7.) - Dr. Szabó Gábor
Rektorjelöltek (6.) - Dr. Dux László
Rektorjelöltek (5.) - Dr. Csirik János
Rektorjelöltek (3.) - Dr. Visy Csaba
Rektorjelöltek (2.) - Dr. Galambos Gábor
Rektorjelöltek (1.) - Dr. Berta Árpád
http://www.webradio.hu/szeged/200302/rektorvalaszt2003/

 

2003 március 9.