Hét
pályázó az SZTE rektori székére
Megszólalnak a jelöltek
Áprilisban
választja meg az Egyetemi Tanács (ET) az SZTE új vezetőjét. Mészáros
Rezső, a jelenlegi rektor nem pályázik, így mindenképpen új rektora
lesz az egyetemnek, akinek augusztus 1-jétől három évre szól majd
a megbízatása.
A tisztségre heten pályáztak, köztük két főiskolai kari főigazgató:
Galambos Gábor, a tanárképző, illetve Szabó Gábor,
az élelmiszeripari főiskola jelenlegi vezetője. Két orvosprofesszor
is pályázott: Benedek György, aki most az SZTE tudományos
rektorhelyettese, illetve Dux László egyetemi tanár. A természettudományi
karról is két professzor nyújtott be pályázatot, Csirik János
egyetemi tanár és Visy Csaba, a jelenlegi oktatási rektorhelyettes.
A bölcsészettudományi karról a jelenlegi dékán, Berta Árpád
pályázta meg a rektori tisztet.
A pályázatokról majd az ET dönt oly módon, hogy a 39 szavazattal
rendelkező testületben a végső szavazáskor legalább 20 szavazatot
kell megszereznie a győztes jelöltnek.
Sorozatunkban a rektorjelölteket faggatjuk vezetői koncepciójukról,
és arról, hogyan képzelik el az egyetem jövőjét, saját kutatói pályájukat,
ha az ET őket választja meg rektornak.
|
Bár
először pályázik a rektori címre, mindezt korántsem kezdőként teszi. Születése
óta Szegeden él, az orvosi kar negyven éve fonódik össze hétköznapjaival.
Víziójában az SZTE olyan egyetemmé növi ki magát, amelyet majd egy lapon
emlegetnek európai társaival. Benedek György tudományos rektorhelyettes,
a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének
vezetője vázolja fel rektori pályázatát és az egyetem előtt álló kihívásokra
adandó válaszait.
– Milyen
indíttatásból kel versenyre a rektori címért?
– Nem egyéni ambícióból pályázok. Az orvostudományi kar vezetése és professzorai
kerestek meg és a kar, valamint az egyetem érdekére hivatkozva kérték,
hogy nyújtsam be pályázatomat. Emellett egyéb karokról is kaptam bíztatást.
– Mi a központi eleme a rektori programjának?
– Tervem lényege az egyetem kubatúrájának a javítása, az oktatási és anyagi
helyzetének, valamint a diplomák értékének a stabilizációja. Létrehoznék
két új egységet: a mérnöki és a fogorvosi kart. Fontos teendő az orvosi
kar anyagi helyzetének a rendbetétele, hiszen az körülbelül egymilliárd
forintos hiányt halmozott fel. Mivel ennek az intézetnek a bevétele adja
az egyetemi költségvetés felét, ezért az arra vonatkozó változtatás az
egyetem érdeke is. A probléma megoldásához a minisztérium hajlandó pénzt
adni, ha egyetlen kérésüket, a szerkezetváltást teljesítjük. Ennek értelmében
az SZTE Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) oktatási szempontból továbbra
is az egyetem gazdasági struktúrájához kötődne, viszont a klinikai résznek
a gazdasági szerkezete egy lényegesen szabadabban működő rendszer lenne.
A hiány keletkezésének okait így lehetne megszüntetni.
– Ha az adósságállomány fennmarad, az mennyire veszélyeztetné más karok
helyzetét?
– Veszély csak pszichológiai, nem pedig közgazdasági szempontból áll fenn.
Szabály, hogy egyik kar a másik pénzéből nem költhet, így a tartalékokat
felhalmozó karoknak sincs mitől félniük.
–
És attól kell-e tartani, hogy az ön által vezetett egyetemen az orvosi
kar háttérbe szorítja a többit?
– Annak idején részt vettem az Universitas mozgalomban, amely megteremtette
az egységes egyetemet. Ennek az alapelve, hogy egy kar nem terjeszkedhet
egy másik rovására. Erre még nem volt példa és remélem a jövőben sem lesz.
Sőt, az elmúlt három évben – mint az egyetem tudományos rektorhelyettese
– megmutattam, hogy az egyetemet és nem az ÁOK-t képviselem.
– Hogyan tudja kamatoztatni ebből a tisztségéből származó tapasztalatait?
– Tudományos rektorhelyettesként megismertem az egyetem, a régió, a város
és a helyi nagyvállalatok vezetőit, sőt az Oktatási Minisztériumban és
egyéb országos szervekben személyes kapcsolatokra is szert tettem. Átlátom
az egyetem működését, struktúráját, ismerem a személyi állományt és tudom,
hol vannak értékek s hol szükséges a korrekció.
– Mindezt figyelembe véve mennyi esélyt ad magának?
– A feltételes valószínűség-számítás a kedvenc területem… Ha egy hétoldalú
dobókockát veszünk alapul, akkor 13% a sanszom. Ha a megérzéseimet is
beleveszem, akkor 25% esélyt adok magamnak.
– Tehát minimum a dobogó közelében érzi magát. Ön szerint az SZTE is felfér
a dobogóra az egyetemek rangsorában?
– A szegedi egyetem országosan a harmadik-negyedik helyen áll tudományos
teljesítmény szempontjából. Szerintem ez a hely meglehetősen stabil. Igaz,
az Univpress Alapítvány felmérése már nem tünteti fel ennyire kedvező
helyzetben intézményünket: itt az egyetem különböző karai az első és az
ötödik hely között találhatók.
– Az USA-ban a diploma értéke döntő mértékben függ attól, hogy azt melyik
egyetem állítja ki. Mit tenne ön rektorként azért, hogy az SZTE-n szerzett
végzettség ne csak itthon, hanem az EU-ban is versenyképes legyen?
– Európában nincs ilyesfajta megkülönböztetés az egyetemek között. Nem
érzem annak veszélyét sem, hogy itthon alapvető eltérés lesz a nagy, klasszikus
intézményekben szerzett diplomák értéke között. Az SZTE rangját kétféle
módon próbálnám emelni. Az egyetem hírnevét fenn kell tartani, ezért jelentős
pénzt fordítanék a PR tevékenységre. Figyelni kell azonban arra, hogy
a PR sugallta kép mögött valódi érték legyen. Ezért anyagilag jelentősen
támogatnám a tudományos kutatómunkát. Az egyetem hírnevét valójában a
kibocsátott hallgatók tudása öregbítheti. Az SZTE-t az emberek 50%-ban
Szent-Györgyi Albert, 20%-nak pedig tíz másik professzor nevéhez kötik
világszerte.
– A diploma
értékét csak anyagi támogatással lehet növelni?
– Nem, ez nem pénzkérdés. Annak értékét elsősorban a tanárok és a diákok
konszenzuson alapuló erőfeszítése javíthatja. A diploma akkor lesz értékesebb,
ha a tanár a korábbiaknál jobb anyagot ad le. A hallgatónak pedig pozitívan
kellene hozzáállnia az egyetemi léthez. Magyarországon a legtöbb karon
negatívan viszonyulnak mindehhez: úgy érzik, ez a kemény élet része, itt
megdolgoztatják őket, a diploma ára pedig az, hogy éveket veszítenek az
életükből. Külföldi tapasztalataim más képet mutatnak: ott a hallgatók
lelkesek és szeretik, amit csinálnak. Persze a problémának mélyebbek a
gyökerei. Társadalmi megegyezésre lenne szükség, amely segítségével az
általános és a középiskolát a gyerek örömforrásává tehetnénk, s az ezt
a szemléletet magával hozná az egyetemre. A változást az EU-ba való belépés
és az azzal járó mobilitás is elő fogja segíteni.
Névjegy
Dr.
Benedek György
orvos, neurofiziológus
Személyes
adatok:
– 1944-ben született Szegeden
– nős, két gyermek apja
– nyelvtudása: angol, német, orosz
– hobbi: tőr- és kardvívás
Szakmai
pályafutás:
– 1968: a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) szerez
általános orvosi diplomát Summa cum laude minősítéssel
– 1972: a SZOTE-n laboratóriumi szakorvos diplomát szerez
– 1979: a Budapesti Orvostovábbképző Egyetemen electroencephalográfusi
szakképesítést szerez
– 1986-tól: a SZOTE Élettani Intézetének tanszékvezetője
– 1990-1994: az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese, az Egyetemi
Tanács Tagja, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Szervezetének
alelnöke
– 1997-től: az Egyetemi Tanács Tagja
– 2000-2003: a Szegedi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese
Posztdoktorális
képzések, ösztöndíjak:
Pécsi Orvostudományi Egyetem, Turku (Finnország),
Göttingen (Németország, Humboldt-ösztöndíj),
Calgary (Kanada, Alberta Medical Research Foundation ösztöndíj,),
Richmond (USA, William Fulbright ösztöndíj),
Sydney (Ausztrália), Széchenyi-ösztöndíjas
K utatási terület:
az agy elektromos tevékenysége,
az alvás élettana, a látás
T udományos fokozatok:
– 1982: az orvostudomány kandidátusa
– 1992: az orvostudomány doktora
|
– Ön
szerint a tömegoktatás milyen hatással van a színvonalra?
– Mind az elit-, mind a tömegképzésre szükség van, a színvonal pedig az
utóbbi hatására sem fog romlani. Biztos vagyok benne, hogy a korosztály
30-40%-a alkalmas a felsőoktatásban való részvételre. Fontos, hogy a kiadott
diploma mögött valódi tudás álljon. Probléma, hogy jó és gyenge teljesítménnyel
is ugyanazt a papírt lehet megszerezni. Ezért meg kell teremteni ezek
értékének a jelzését. Például az amerikai egyetemeken a kiadott diplomákra
ráírják: 8/124, azaz az adott hallgató a 124 évfolyamtársa közül 8. volt
a rangsorban. Ez csak egy lehetséges technikai változtatás, de rektorként
én is bevezetnék hasonló jellegű szisztémát.
– Gyakori panasz, hogy míg hallgatóból túl sok van, addig teremből és
tanárból túl kevés…
– Kubatúra kérdésében már a következő ciklusban előrelépés várható, a
tanárok között pedig egyenlőtlen a hallgatók eloszlása. Megfelelő szervezéssel
sokat lehet javítani mindkét problémán. Ezek a kérdések a kezdet nehézségei:
felvettünk a korábbinál háromszor annyi hallgatót ugyanarra a struktúrára,
ezért most szükségszerűen a rendszert is át kell alakítani.
– Tegyük fel, hogy 2003 augusztusától három éven át ön fog a rektori székben
ülni. Milyennek szeretné látni az SZTE-t 2006-ban?
– Olyan európai egyetemet képzelek el, amelyet együtt emlegetnek Utrechttel,
Göttingennel vagy éppen Bolognával. Még ha nem is leszünk vezető egyetem
Európában, azért el fognak minket fogadni mint stabil intézményt, amely
nem csupán küld, hanem fogad is hallgatókat, kutatókat. Szeretném, ha
a szegedi egyetemnek olyan neve lenne Európában, mint amilyen volt hetven
évvel ezelőtt.
|