Rektorjelöltek (1.)
Dr. Berta Árpád

Sarnyai Tibor

"Rektorként végre
törleszthetnék valamit"
Dr. Berta Árpád az integrációról és a horgászújságról

A bölcsészkar dékánja, dr. Berta Árpád bár jól érzi magát jelenlegi feladatköreiben, úgy véli, nagy kihívás lenne, ha végre tehetne valamit azért, hogy jobban menjenek a Szegedi Tudományegyetemen a dolgok. A rektorjelöltekkel készült interjúsorozat keretében a BTK Altajisztika Tanszékének vezetőjét az egyetem megoldásra váró gondjairól, rektori programjának fő kérdéseiről és az esélyekről kérdeztük.

- A pályázat kiírása óta kiderült, hogy új karral bővülhet egyetemünk. Mennyiben befolyásolja ez a rektori koncepcióját?

- A Zeneművészeti Főiskolai Kar kvázi karként működik évek óta, ezért senkit nem érhet ilyen szempontból meglepetés. Az azonban nagyban befolyásolhatja a rektorjelöltek pályázatát, hogy várhatóan nem ez az utolsó bővülése a szegedi egyetemnek. Itt mindenekelőtt a leendő Műszaki Karra gondolok, illetve a Fogorvosi Karra. Ehhez persze meg kell teremteni a feltételeket is.

- Pályázatának egyik kulcskérdése, hogy a Szegedi Tudományegyetem területi gondokkal küszködik. Bár ez, gondolom, nem a Konzervatóriumot érinti elsősorban.

- De, nagyon is érinti. Ha valaki volt a Konzervatóriumban, láthatja, hogy ez az egyik legelhanyagoltabb karunk kubaturális szempontból. Persze nem akarok rangsort felállítani, mert ugyanúgy problémás a GTK, és az általam vezetett BTK is. De különböző okok miatt mindegyik kar kisebb-nagyobb gondokkal küzd e téren. Van egy, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság által készített kimutatás, ahol a legkülönfélébb bontásban lehet látni, hogy hány négyzetméter vagy légköbméter jut egy hallgatóra és hány egy oktatóra, hol, hányan tanítanak és tanulnak, satöbbi. Ebből a kimutatásból jól kivehetőek a hiányosságok. Persze az egyetemet több probléma is sújtja, ezeknek csak egyike a kubatúra elégtelen volta.

- Ön szerint mi a megoldás?

- Szeged anyagi gondjai ellenére - vagy talán éppen ezért - nem reménytelen, hogy a várostól tudunk átvenni épületeket. Néhány héttel ezelőtt az egyik önkormányzati képviselővel, illetve az Egészségügyi Főiskolai Kar és a Konzervatórium főigazgatójával együtt tárgyaltunk a Móricz Zsigmond Általános Iskoláról, amely közel hatmillió forintjába kerül a városnak úgy, hogy nem is használja. Elképzelhető, hogy van más ilyen átadható ingatlan is. A városvezetésnek meg kell értenie: ha olyan egyetemet akar, amely versenyképes - mert ez a fő cél -, akkor valamit nyújtania kell.

- A versenyképesség szintén kulcsszava pályázatának. Mit tervez, hogy még vonzóbbá tegye egyetemünket a hallgatók, esetleg a külföldiek számára?

- Nem hiszek abban, hogy az államilag finanszírozott hallgatói létszámot növelni lehet. A költségtérítéses kategóriát, talán, igen. Megjegyzem, a költségtérítés nem juttatja nagy bevételhez például a BTK-t, de tudom, hogy a GTK-n és az ÁJTK-n már más a helyzet. Ami elégtelen az egész egyetemen, és amin változtatni kell: nem tettük elég vonzóvá egyetemünket a külföldieknek. Hogy idejöjjenek, az kell, hogy a mostaninál jóval nagyobb számban legyen idegen nyelvű képzés, és legyen minden karon, ne csak az ÁOK-n és az ÁJTK-n.

- Érdekesnek találtam a rektori programban azt az elképzelését, hogy a JGYTFK és a BTK, illetve a TTK képzésében lévő párhuzamosságokat meg kell szüntetni. Mit gondol, mit szól majd a főiskola ahhoz, hogy itt-ott csorbul az önállósága?

- Pályázatomban is hangsúlyozom, hogy ezen integrálódás közben meg kell tartani a főiskola szervezeti kereteit. Az ELTE-n például beolvasztották a megfelelő karok a tanárképző főiskolát. Ez nem járható út szerintem. Azonban látni kell, hogy új helyzet van. A kormányzat jelenlegi szándéka szerint nemsokára megszűnik a duális tanárképzés. Egyfajta gradációt képzelnek el - ez egyébként uniós minta -, melyben lesz egy posztszekunderi képzés, mely csak két évig tart, és amely a gyakorlati élet számára ad szakképzett embereket. Lesz - ettől függetlenül - két másik lehetőség is, az egyiken főiskolai tanulmányokat lehet folytatni, melynek végén BA (baccaleur) diplomát kapnak a hallgatók, illetve lesz egy olyan lehetőség, ahol MA (magister) diploma van az út végén. Egyiket három évre tervezik, a másikat ötre. Ebben a rendszerben a párhuzamosságok fönntartása semmivel sem indokolható. Ez azonban nem azt jelenti, hogy összevonnám a főiskolát a megfelelő egyetemi karokkal. Inkább azt, hogy egymásra jobban odafigyelve, az integráció előnyeit jobban kihasználva folytatnánk a képzéseket. Az integráció akkor jó, ha nem felülről jövő "erőszak" által megy végbe, hanem szakmai szempontok szerint építkező, alulról induló folyamatként, mely kölcsönös előnyökkel jár. Az együttműködés jó a hallgatónak is, hiszen aki BA fokozatra jelentkezett, az automatikusan átkerülhet MA-re, ha úgy gondolja, de ugyanígy az MA fokozatra jelentkezett hallgató is abbahagyhatja a harmadik év végén tanulmányait BA diplomával.

- Ön jelenleg tanszékvezető, a BTK dékánja, illetve az MTA egyik kutatócsoportjának vezetője. Mi motiválta Önt, amikor beadta a rektori pályázatot?

- Én jól érzem magam most is a bőrömben. Persze, csodálkoznék, ha bárki azt mondaná, a rektori stallum miatt pályázik. Ez egy olyan kihívás, ahol annak érdekében lehet valamit tenni, hogy jobban menjenek itt a dolgok - úgy érzem, van ehhez a kihíváshoz erőm, tervem, tehetségem. Úgy alakult az életem, hogy a diploma megszerzését követő első éven kívül mindig a szegedi egyetemtől kaptam a kenyeremet. Ha az Egyetemi Tanács engem választ meg rektornak, végre valamit törleszthetnék.

- Szeretné-e, illetve tudja-e folytatni kutatói, oktatói munkáját?

- Látja, ez engem is nagyon foglalkoztat. Az első kérdésre azt mondom, hogy igen, szeretném. A másodikra azt, hogy nem vagyok benne biztos. A jó közérzetemhez hozzátartozik, hogy szakmai munkát végezzek. Most öt nap alatt hét-nyolc órát tudok félretenni a szakmának úgy, hogy ez más tevékenységek rovására megy. Amikor az ember a napilapokon és kedvenc horgászújságján kívül mást nem tud olvasni, akkor az nem jó. Félek, hogy ezt még lejjebb kell adnom.

- Hogy érzi, milyen esélyekkel indul a pályázaton?

- Nem tudom, milyen esélyekkel indulok. Ha minden rektorjelölt úgy adta be a pályázatát, hogy szerezhet húsz szavazatot, akkor az Egyetemi Tanácsnak 140 szavazattal kellene rendelkeznie. Ebből is látszik, hogy nem lehet minden pályázat reális.

Rektorjelöltek (7.) - Dr. Szabó Gábor
Rektorjelöltek (6.) - Dr. Dux László
Rektorjelöltek (5.) - Dr. Csirik János
Rektorjelöltek (4.) - Dr. Benedek György
Rektorjelöltek (3.) - Dr. Visy Csaba
Rektorjelöltek (2.) - Dr. Galambos Gábor
http://www.webradio.hu/szeged/200302/rektorvalaszt2003/

2003 február 19.