Vissza a címlapra!

Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja


Rektorjelöltek (5.)
Dr. Csirik János

Búcsú Adrienn

Egyetemünknek jó esélyei vannak
Beszélgetés Csirik János rektorjelölttel



Hét pályázó az SZTE rektori székére
Megszólalnak a jelöltek

Áprilisban választja meg az Egyetemi Tanács (ET) az SZTE új vezetőjét. Mészáros Rezső, a jelenlegi rektor nem pályázik, így mindenképpen új rektora lesz az egyetemnek, akinek augusztus 1-jétől három évre szól majd a megbízatása.
A tisztségre heten pályáztak, köztük két főiskolai kari főigazgató: Galambos Gábor, a tanárképző, illetve Szabó Gábor, az élelmiszeripari főiskola jelenlegi vezetője. Két orvosprofesszor is pályázott: Benedek György, aki most az SZTE tudományos rektorhelyettese, illetve Dux László egyetemi tanár. A természettudományi karról is két professzor nyújtott be pályázatot, Csirik János egyetemi tanár és Visy Csaba, a jelenlegi oktatási rektorhelyettes. A bölcsészettudományi karról a jelenlegi dékán, Berta Árpád pályázta meg a rektori tisztet.
A pályázatokról majd az ET dönt oly módon, hogy a 39 szavazattal rendelkező testületben a végső szavazáskor legalább 20 szavazatot kell megszereznie a győztes jelöltnek.

Sorozatunkban a rektorjelölteket faggatjuk vezetői koncepciójukról, és arról, hogyan képzelik el az egyetem jövőjét, saját kutatói pályájukat, ha az ET őket választja meg rektornak.

Csirik János matematikus 1992-94 között már volt rektor a JATE-n. Idén
ismét ringbe száll a posztért, úgy érzi,az egyetem fejlődését immár
nagyobb tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel segíthetné.

- 1992 és 94 között már volt rektor a
JATE-n. Az azt követő időszakban is jelentkezett a posztra?

- Igen, kétszer, de az utolsó fordulóban nem rám esett a választás.

- Most milyen indíttatásból jelölteti magát?

- Az az érzésem, hogy nagyon sok a teendő az egyetemen. Mivel az elmúlt években folyamatosan különböző országos és helyi testületeknek voltam tagja vagy elnöke, elég tapasztalatot és jó kapcsolatrendszert szereztem ahhoz, hogy segítsem az egyetem fejlődését.

- Mik az elképzelései, mit változtatna meg, mit őrizne meg az egyetemen?

- Vannak hosszú távra szóló stratégiai és rövid távon megoldandó feladatok is. Tíz oldalas programomból most csupán a legfontosabbakat szeretném kiemelni. Ilyen az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás, amelyet röviden Bolognai folyamatnak szoktak nevezni. A Bolognában elfogadott nyilatkozatot Magyarország is aláírta, folynak az ezzel kapcsolatos országos munkálatok. A legfontosabb teendő itt az eddigi duális képzési rendszerről a lineáris rendszerre való áttérés, aminek egyik kedvező következménye lenne, hogy a főiskolai diplomát szerző hallgatók az eddigieknél lényegesen egyszerűbben folytathatnák tanulmányaikat egyetemi diploma megszerzése érdekében. Ennek az új rendszernek a bevezetése igen nagy kihívást jelent az egész magyar felsőoktatásnak. A sok karral rendelkező, színes Szegedi Tudományegyetemnek jó esélyei vannak arra, hogy az új rendszer előnyeit kihasználja.

A másik hosszú távon megoldandó probléma az, hogy a nálunk is örvendetesen megnövekedett hallgatói létszámot nem követte megfelelő infrastukturális beruházás. Természetesen épül az új könyvtári, információs és kongresszusi központ, de az oktatási épületekben a hallgatói létszámhoz képest nem történt lényeges bővülés. Ennek következtében sok karunkon romlottak az oktatási feltételek. A probléma orvoslásához sok pénzre lesz szükség, de azt remélem, megfelelő fejlesztési terv elfogadásával, illetve meglevő kapcsolatrendszerünk felhasználásával sikerül javítani a jelenlegi helyzeten. A fejlesztési forrásokat hatékonyan kell felhasználni, ezért szükséges lesz egy általános konszenzust élvező, alapelvekből és küldetésnyilatkozatból levezetett prioritásrendszer kidolgozása. Egy 15-20 évet átfogó tervnek kell elkészülnie.

A rövid távú feladatok közé olyan problémák kiküszöbölését sorolnám, amelyek könnyítenék az egyetem működését. Az elkészült egyetemi szabályzatok egy részénél kevés központi elem van a szabályozásokban, nagyon sok helyen a karokra bízzák a nehézségek megoldását és a részletek megfogalmazását. Az integráció egyik legfontosabb lehetséges előnyét, a karok közötti hatékonyabb oktatási együttműködéseket viszont csak egy egységesebb tanulmányi és vizsgaszabályzat mellett lehet gyümölcsöztetni. Az előbbieken kívül jobban működő információs rendszerekre van szükség a tanulmányi és gazdasági ügyek esetében is. Az új könyvtár működtetéséhez ki kell alakítani az egyetem könyvtárainak új szervezetét. Nagyon fontos az egyetem kapcsolatainak intenzív fejlesztése, mind itthon, mind nemzetközi szinten. Jelentős lemaradásunk van például a budapesti intézményekkel szemben a nemzetközi munkamegosztásban való részvételben. Ennek egyik tényezője az, hogy a legtöbb budapesti egyetem idegen nyelven is meghirdeti képzései egy részét. Nálunk is jó példák vannak az idegen nyelven való képzésre, de úgy gondolom, ez még nem elegendő. Törekednünk kell ezenkívül arra is, hogy sokféle Erasmus-programban vegyünk részt, szimmetrikus hallgatói csereprogramokat tudjunk felkínálni partnereinknek.

Mindezeket a feladatokat, változtatásokat úgy kell megoldani, hogy közben megőrizzük az egyetemen a nyugodt légkört, de fokozzuk a karok közötti összetartozás és szolidaritás érzését.

- Mit vár a 2003 szeptemberében induló kreditrendszerű képzéstől?

- Elő kell segítenie azt, hogy a kurzusokat a szakmailag legjobban felkészült oktatók tartsák, illetve azt is, hogy az egyes karokon teljesített órákat más karok is elfogadják. Ez a garancia az átjárhatóságra. Ezen felül a kreditrendszer arra is alkalmas, hogy a jelenlegi szakválasztékunkat bővítsük, a társadalmi és gazdasági élet által megkívánt új szakokkal. A lehető legszélesebb szakválasztékra kell törekednünk, támogatva a karok minden ilyen törekvését.

- Hogyan alakulnának a hallgatókkal szembeni elvárások?

Névjegy

Dr. Csirik János
matematikus

1946. április 14.-én Ambrózfalván született.
Nős, két gyermeke van.

Életút:
A József Attila Tudományegyetemen szerzett programtervező matematikusi diplomát 1969-ben.
Az SZTE TTK Számítástudományi Tanszékének vezetője, 1991 - egyetemi tanár, 1992-94 rektor, 1994-95 a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára.
Az Acta Cybernetika főszerkesztője, az Alkalmazott Matematikai Lapok szerkesztőbizottságának tagja. 1974-ben Bécsben, 1980-81-ben Erlangenben és Londonban (Humboldt ösztöndíj),
1984-ben Erlangenben (Humboldt ösztöndíj),
1998-ban az AT?T kutatóintézetében (Fulbright ösztöndíj) vendégkutató,
1987-ben Bernben,
1990-ben Rotterdamban,
2002-03-ban Münchenben vendégprofesszor.

Díjak:
1981: Akadémiai Díj,
1983: Kalmár-díj,
1997: Széchenyi Professzori Ösztöndíj,
1999: Bolyai Farkas Díj.

Kutatási területe:
számítógépek alkalmazásai, algoritmusok elemzése.

A matematikai tudomány kandidátusa (1977),
A matematikai tudomány doktora (1990).


- Oktatásunk szervezését is át kell gondolni. Némi változtatást tartok szükségesnek az oktatási módszerekkel kapcsolatban, amely elősegítené a hallgatók folyamatos tanulásának terjedését. Gondolok például a vizsgák számának a csökkentésére, az önálló hallgatói munka szerepének, a vizsgák komolyságának növelésére illetve az ismétlési lehetőségek számának a csökkentésére. Motivációra lenne szükség a hatékonyabb évközbeni munkához is. Ezenkívül véleményem szerint az egyetem oktatóinak külön figyelmet kell fordítaniuk a tehetséges hallgatókra, minél korábban bevonva őket a kutatómunkába. Ennek már vannak jól kialakult hagyományai, például diákköri munka, a demonstátori rendszer vagy a doktorandusz hallgatók képzése.

- Össze tudná-e egyeztetni új posztját jelenlegi feladataival?

- Előző rektori megbízásom esetében is sok energiát és időt fektettem a rektori teendők ellátásába - ez a munka teljes embert követel meg. Megválasztásom esetén sajnos, valószínűleg nem tudnám egyetemi óráimat megtartani, és a tanszék vezetését is átadnám. A nemzetközi és országos testületekben való részvételre viszont szükség lenne, hiszen az ezzel megteremtett kapcsolatrendszer nagy mértékben segítheti a célok elérését.

- Mennyire tartja magát esélyesnek?

- Nem szeretném az esélyeket latolgatni.

- Családja támogatja a terveit?

- A családom félt és támogat. Ez persze elsősorban a feleségemre vonatkozik, hiszen fiaink már felnöttek, nem laknak velünk.



Rektorjelöltek (7.) - Dr. Szabó Gábor
Rektorjelöltek (6.) - Dr. Dux László
Rektorjelöltek (4.) - Dr. Benedek György
Rektorjelöltek (3.) - Dr. Visy Csaba
Rektorjelöltek (2.) - Dr. Galambos Gábor
Rektorjelöltek (1.) - Dr. Berta Árpád
http://www.webradio.hu/szeged/200302/rektorvalaszt2003/

 

2003. március 12.