Rektorjelöltek (2.)
Dr. Galambos Gábor

Dobos Sándor

Középpontban a hallgatói körülmények javítása
Van bennem egyéni becsvágy

Egy rektori pályázaton talán eleve vesztesként indul az, aki főiskoláról kandidál a fontos poszt betöltésére. Dr. Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója viszont nem törődik ezzel. Sőt, nemzetközi kapcsolatai, valamint szakterülete (a számítástechnika habilitált egyetemi tanára) és az ott elért eredmények alapján a döntéshozók talán elsőre rávágják: Ő a mi emberünk. Persze a döntés nem ilyen egyszerű.

- Ön nagyon elfoglalt. Felkészült arra, hogy rektorként ez még inkább így lesz?

- Természetesen. A kari vezetéshez képest egy egyetem irányítása más síkú feladat, hiszen annak ellenére, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola a Szegedi Tudományegyetem egyik legnagyobb kara – több mint 500 dolgozó, 31 tanszékkel, az összhallgatói létszám 6300 felett van –, nagyságrenddel nagyobb feladatok várnak. Ha a csak a költségvetést nézzük, a főiskolai karnak kétmilliárd, az egyetemnek pedig harmincmilliárd forint a büdzséje.

- Azt hallottam, nagyon népszerű a hallgatók körében. Meg lehet ezt tartani rektorként is?

- Soha nem tettem semmit annak érdekében, hogy népszerű legyek, de szent meggyőződésem, hogy egy felsőoktatási intézmény akkor tud jól működni, ha a hallgatók jól érzik magukat. Határozott szándékom, hogy rektorként is fogok olyan intézkedéseket hozni, amely a hallgatóságnak jó.

- Próbaként vagy kihívásként éli meg a pályázatot?

- Egészen novemberig fel sem merült, hogy a rektori pályázatra anyagot fogok készíteni. Azt sem állítottam, hogy kompetens emberek hosszú, tömött sorokban állnak az ajtóm előtt és cédulákat szakítanak azért, hogy meggyőzzenek: én vagyok az egyetlen alkalmas rektorjelölt…

- Mi történt novemberben?

- 2002-ben választás volt a főiskolán, ahol nagy többséggel nyertem el a főigazgatói posztot. Programom négy évre szólt. Ha valakit újraválasztanak egy adott pozícióban, én mindig többre értékelem, mint egy első megválasztást, amikor mindenki sötét ló, azt ígér, amit akar. Az újraválasztás számomra azt jelentette, hogy a főiskola kollektívája bízik bennem. Meggyőztem magam és vélhetően környezetemet is, hogy nem az adott szó ellen cselekszem, hanem ugyanazon az egyetemen egy magasabb pozícióba kerülök, amennyiben megválasztanak.

- Az újraválasztást jobban értékeli. Azért nem lenne boldogtalan, ha először választanák rektornak?

- Aki tagadja, hogy van egyéni ambíciója, finoman szólva nem mond igazat. Van bennem egyéni becsvágy, hiszen egy ekkora tudományegyetem rektorának lenni nem adatik meg mindenkinek. Nagyon megtisztelve érzem magam, mert az egyetemen közel háromszázötven tanár van, ebből 343-nak eszébe sem jutott, hogy pályázzon.

- Milyen értékeket kell képviselne egy egyetemnek?

- Egyik legfontosabb feladata, hogy tudásközpont legyen. Látni kell, hogy egy tudományegyetem egy másiktól ma már nagyon kevéssé különbözik a graduális képzések szintjén. Nem hiszem, hogy például a biológus képzésben a debreceni, a párizsi, a heidelbergi és a szegedi tudományegyetemen drámai különbségek lennének. Egy egyetemnek a rangját a posztgraduális képzésben betöltött szerepe adja. Meggyőződésem, hogy a PHD-s képzést tartalmi szempontból jelentősen erősíteni kell. Támogatnék egy olyan elképzelést, amelynek keretén belül a Szegedi Tudományegyetem egy tízmillió forintos keretet különítene el azért, hogy szakmájukban kiemelkedő tudósokat hívjunk meg a SZTE- re, akik elsősorban a posztgraduális képzésben tevékenykednének. Ami a hallgatói oldalt illeti: az esetek legnagyobb részében a hallgatóknak a három év kevés, hogy PHD -s tanulmányaikat befejezzék. A PHD- szigorlata és a PHD -s dolgozata közötti időtartamban létbizonytalanság érezhető. Támogatnék egy olyan rendszert, amelyik akár külső forráson, akár az egyetem belső forrásain, átcsoportosításain alapulva lehetőséget adna predoktori ösztöndíjakra, ahol a kiemelkedő hallgatók lehetőséget kapnának tudományos munkájuk folytatására anélkül, hogy egzisztenciális problémák merüljenek fel az életükben.

- Programjának a harmadik része foglalkoztathatja leginkább a hallgatókat, melynek lényege a hallgatói körülmények javítása.

- Nem hiszem, hogy ez a rektorjelöltek pályázatából hiányozna. Három éve vagyok tagja az Egyetemi Tanácsnak, pontosan körvonalazhatók azok a pontok, ahol a hallgatói körülményeket javítani kell. Felelős vezető, aki a kollégiumi helyzet javítását ne tűzte volna zászlajára, nincs. Egyetemünk kifejezetten elmaradott helyzetben van, pedig itt rendkívül nagy a verseny. Hogy kiemelkedő tudományos tevékenység folyik Szegeden, nem vitathatja senki, de a hallgató, aki idejön öt évre, nemcsak tanulni, hanem élni is szeretne. A kollégiumi helyek bővítését a jelenlegi helyzetben az egyetem belső forrásaiból lehetetlen elérni. Külső befektetőket kell keresni a problémának a megoldására. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy sorban állnak a befektetők. Ha valahol indítanak egy szállodát, és annak 65-70%-os az átlagos kihasználtsága, akkor a szállodavezető mennybe megy. Ha Szegeden építenek egy 600 fős kollégiumot a közel 18 ezer fős hallgatói létszámhoz, a hallgatók között mindig lesz 3-4% olyan, aki az új kollégium által nyújtott, messze jobb körülményeket meg tudja fizetni. Egy 15-18 ezer forintnyi havi kollégiumi díjat, „ötcsillagos” ellátás esetén a Szegedi Tudományegyetem ki tudna használni. Másik ilyen vesszőparipám a sportcentrum helyzete. Nagyon örvendetes, hogy létrejött, rengeteg pénzt rakott bele az egyetem, de nem kiépített ma még. Az új rektor egyik fontos feladata lesz, hogy középtávú fejlesztési tervet dolgoztasson ki a sportcentrumra, mert ugyan ma nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy a hallgatók nem mozognak eleget, de ennek az oka, hogy nincs hol.

- Ön tagja az Európai Bizottság felsőoktatással foglalkozó albizottságának, valamint a Bologna Bizottságnak is. Mennyiben jelent ez előnyt a pályázatban, hogyan tudná európai kapcsolatait felhasználni rektorként?

- A vezetés nem kis mértékben képviselet. A képviselet pedig kapcsolati tőke nélkül nem sokat ér. Ha tehát valaki a magyar felsőoktatás egy adott szintjén ismert, akkor vélhetően könnyebben tud kapcsolatokat teremteni, és így érdekeket képviselni. A magyar felsőoktatás szerepét elsősorban a Bologna-dekrétum határozza majd meg. Ebben az egyik legfontosabb az ekvivalens diplomák kibocsátása. Ennek fontos követelménye a kreditrendszer összehangolása, amit persze először az egyetem belül kell elérni.

Támogatnám, hogy a SZTE -n a kreditek végre összehangoltan működjenek az egyes karok között. Fontos még a hallgatói és az oktatói mobilitás. Egy hallgatónak csak az előnyére válhat, ha egy részképzésen belül bárhova külföldre tud menni, ott tapasztalatokat szerezni egy másfajta oktatásról, meg tudja ismerni egy másfajta ország kultúráját. Abban a szerencsében van részem, hogy a Tempus Közalapítvány kuratóriumának is elnöke vagyok, amely többek között a felsőoktatási mobilitási pályázatokat (Erasmus-program) gondozza. Ez hatalmas lehetőségeket rejt a hallgatóság előtt. Mindamellett úgy látom, a lineáris képzés megvalósítható, bizonyos tudományágak területén nagyon előrehaladott lépések vannak, például a mezőgazdasági vagy a közgazdasági képzésben. A legneuralgikusabb pont a tanárképzés. A magyar tanárképzés elsősorban a magyar közoktatásra képez tanárokat. Először a közoktatás helyzetét kell tisztázni, azután kell a felsőoktatási reformot kialakítani. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy magyar-történelem szakos tanár, aki a Szegedi Tudományegyetemen szerez diplomát, egy francia általános iskolában fog elhelyezkedni.

- Az ön szakmai munkáját hogyan befolyásolja esetleges rektori megválasztása?

- Egy rektori posztot csak főállásban lehet ellátni. Ez nem azt jelenti, hogy a szakmai munkámat nem folytatom, hiszen tehetséges fiatalok vannak körülöttem, akikkel tudok együtt dolgozni. Ha valaki a felsőoktatás-szervezésben akar dolgozni, annak áldozatot kell hoznia.

Rektorjelöltek (7.) - Dr. Szabó Gábor
Rektorjelöltek (6.) - Dr. Dux László
Rektorjelöltek (5.) - Dr. Csirik János
Rektorjelöltek (4.) - Dr. Benedek György
Rektorjelöltek (3.) - Dr. Visy Csaba
Rektorjelöltek (1.) - Dr. Berta Árpád
http://www.webradio.hu/szeged/200302/rektorvalaszt2003/

2003 március 5.