Rektorjelöltek (3.)
Dr. Visy Csaba

Windisch Judit

Az értékek megtartása a célom
Dr. Visy Csaba az uniós csatlakozás kihívásairól és az egyetem hiányosságairól

Az oktatási rektorhelyettes szerint a magyar felsőoktatás 4-5 éven belül egyenértékűvé válhat a nyugat európaival. Visy Csaba azzal is tisztában van, hogy az egyetemi tantermek zsúfoltságán, a karok széttagoltságán és a kollégiumok állapotán mielőbb változtatni kell. A hogyanokról illetve a rektori programjának további elképzeléseiről kérdezte Visy Csabát Windisch Judit.

- A rektori pályázatából idézek: „remélhetőleg nem úgy ismertek meg, mint aki törekszik a vezetésre, és igyekszik egyre magasabb vezetői pozíciókat betölteni.” Ennél magasabb pozíció nincs az egyetemen.

- Ez a mondatom azt jelenti, hogy az eddig betöltött tisztségeket – a dékán illetve rektorhelyettesit – mindig az adott vezető felkérésére vállaltam el. Most is nagyon sokat töprengtem azon, hogy benyújtom-e a pályázatomat. Az igen mellett két döntő érv szólt: egyrészt felelősséggel tartozom azokért az eredményekért, amelyek a kreditrendszer bevezetésével, a számítógépes nyilvántartással kapcsolatban folytak. Másrészt a következő néhány évben nagyon komoly oktatást érintő feladatok állnak a Szegedi Egyetem előtt – hiszen az uniós csatlakozás után a magyar felsőoktatásnak összeigazíthatóvá, egyenértékűvé kell válnia a nyugati felsőoktatással.

- Ez mennyi ideig tart?

- 4-5 év alatt végbemehet a folyamat. Szerintem Magyarországnak nem egy kész rendszert kell átvennie, hanem az egyetemek eddig is meglévő autonóm képzési irányvonalának figyelembevételével adaptálni kell egy rendszert. Ahogy elnézem, ez egy többszintű kimenettel járó felsőoktatás lesz, ebbe beleértem a felsőfokú szakképzést, az első egyetemi alapdiplomát, az egyetemi szakdiplomát, és a doktori képzést. Ezzel megvalósulna az oktatási minisztérium kormányzat elképzelése, vagyis a piramisszerű kibocsátás. A magyar felsőoktatás számára nagy kihívást jelent az, hogy a korosztály 50%-a tud továbbtanulni. Azonban nem valószínű, hogy mindenki kellő tudással rendelkezik ahhoz, hogy az egyetemet elvégezze.

- Tehát az egyetemi oktatók számítsanak rá, hogy akár középiskolai hiányosságokat kell pótolni?

- Ez szakma specifikus. A hallgatók tudása nyilván adott lesz, ezért fontos, hogy a belső szelekció hatékonyabban működjön. És erre alkalmas a 4 szintű kimenet. Aki nem tudja teljesíteni az alapdiploma szintjét, az felsőfokú szakképesítést kaphat, így máris nem érzi elvesztegetettnek az egyetemen töltött időt. Azt persze már a munkaerőpiac dönti el, hogy mire elég ez a papír.

- Az egyetem a képzés során mennyire reagál érzékenyen a munkaerőpiaci változásokra?

- Nyilvánvaló, hogy eleget kell tennünk a társadalmi elvárásoknak. Az a cél, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki, akik megtalálják helyüket Magyarországon és az Unióban is. Ezért ki kell egészíteni a képzést, hogy a diplomások használható nyelvtudással, számítógépes és vállalkozói ismeretekkel rendelkezzenek. Tehát egyfajta konvertálható tudással, képességekkel kerüljenek ki az egyetemről.

- Ha ön lenne a rektor, min változtatna?

- Alapvetően nem a változtatás a célom, hanem az értékek megtartása, azok bővítése, mivel számomra ez jelenti a fejlődést. A Szegedi Egyetem óriási szellemi kapacitással rendelkező tudományos bázis. Nagy hagyományai vannak a tudomány, az oktatás, a művészet, a gyógyítás területén. Persze meg lehet találni a módját, hogy ezen értékeket jobban lehessen kamatoztatni. Az egyetemek finanszírozási rendszerét szívesen megváltoztatnám - csakhogy ez nem rektori hatáskör. Az alapvető problémák ugyanis többnyire a normatív támogatási rendszerből fakadnak. Ezt úgy lehetne megoldani, ha az egyetem vezetése minél többször hívná fel országos fórumokon a figyelmet arra, hogy szükség van egy több lábon álló felsőoktatási támogatásra.

Természetesen az egyik része továbbra is a hallgatói létszámtól függne, de emellett el kellene különíteni egyfajta intézményfenntartási normatívát – ez most nincs -, amelyet össze lehetne kötni egy országos szintű állagfelméréssel, és a jogos igények figyelembevételével differenciáltan biztosítani ezt a második normatíva részt az egyetemek számára. A harmadik részként – véleményem szerint - jelentős mértékűvé kellene emelni a kutatási normatívát.

- Ezt a hármas finanszírozási formát felvetették már valahol?

- Természetesen. Úgy tűnik, hogy a mostani minisztérium meghallgatja ezt a javaslatot, és az elképzelések szerint a következő gazdasági évtől átdolgozzák a felsőoktatás finanszírozási rendszerét. Ehhez persze az oktatási tárca önmagában kevés.

- Pályázatában az egyetem gyengeségeit is felsorolja: hiányos infrastruktúra, a kollégiumi férőhelyek szűkössége, zsúfoltság…

- Hát igen, vannak „belső gondjaink” is, de ezek is összefüggenek a finanszírozással. Szerintem a Szegedi Egyetem vonzóképességéhez nem csak a színvonalasnak ítélt oktatása tartozik hozzá, hanem az is, hogy a hallgatók milyen körülménynek között élnek.

- Nem mondhatnám, hogy minden kollégiumban „rózsás” a helyzet.

- El kell érni, hogy a kollégium ne csak hálóhelye legyen a diáknak, hanem egy olyan környezete, ahol a kulturális és infrastrukturális feltételek is rendelkezésre állnak. A felújításokon túl új kollégiumokra is szükség van, úgy gondolom, hogy Újszegeden, a Móra és a Herman kollégium környékén folytatódhatna az építkezés.

- Konkrét lépések is lesznek az ügyben?

- Olyan jellegű beszélgetéseket folytatunk, hogy az a terület erre fölhasználható, de ezt az egyetem nem tudja a teljes beruházást saját pénzből finanszírozni. Pályázni kell, illetve magánbefektetőket keresni.

- A befektetőnek nyilván a mielőbbi profit a fontos, el lehet képzelni ott a kollégiumi díjat.

- A tárgyalások során majd kialakul, hogy milyen feltételekhez kötik beruházást. De úgy gondolom, egy jobb minőségre is lesz fizetőképes kereslet. A kollégiumokon kívül nagy probléma az egyetemi karok széttagoltsága is. Köztudottan nehéz helyzetben van a Bölcsészettudományi kar. Megoldást jelentene, ha a szomszédságban épülő konferencia központban kapnának helyet az ott kialakítandó nagy tantermekben. Vagy hely szabadulna fel azzal, ha máshol helyeznék el a földrajz és a biológia tanszékeket – utóbbinak az a feltétele, hogy folytatódjon Újszegeden az Y épületnél a beruházás. Elvileg tehát sokféle megoldás kínálkozik.

- A „gyakorlatilag” sokkal izgalmasabb.

- Helyből ezt nem tudom megoldani. A megvalósítás attól függ, hogy mennyi pénzt tudunk szerezni, és hogyan állapodunk meg a városvezetéssel.

- Határidő van?

- Ez nem rektoron múlik. De a karokon tapasztalható problémákról – ezek elsősorban a széttagoltság és a zsúfoltság – hamarosan beszélek a dékánokkal, hiszen fontos, hogy a bajok közismertek legyenek, mert csak így lehet megoldani azokat – nyilván nem egyszerre.

- Kialakított már egy hierarchiát?

- Sok mindenen segítene, ha a Dugonics téri épületet felújítanák, miután a könyvtár kiköltözik az Ady térre. Ezáltal az épületben a rektori hivatal mellett helyt kapna a gazdasági és műszaki főigazgatóság, az egyetemi HÖK… Ez fölszabadítaná a Rákóczi téri épületet, egységessé válna a jogi kar… szóval elindulna a mozgás. De elsők között van az újszegedi kollégium és biológiai épületek felépítése is.

- Nem tart attól, hogy a rektorság elveszi az idejét a tanítástól?

- Dékán és rektorhelyettesként sem hagytam abba a tanítást és a kutatást – igaz így minimum napi 10 órát dolgoztam, és a legtöbb hétvégét is itt töltöttem, hogy pótoljam a lemaradást. Reményeim szerint most sem szakadok el teljesen a feladatoktól, de tisztában vagyok vele, hogy egy ekkora intézmény irányítása több idegi munkát jelent. Emellett valószínű, hogy egyéb vállalásaimat korlátozni kell.

- Lélekben felkészült?

- Beadtam a pályázatot.

Rektorjelöltek (7.) - Dr. Szabó Gábor
Rektorjelöltek (6.) - Dr. Dux László
Rektorjelöltek (5.) - Dr. Csirik János
Rektorjelöltek (4.) - Dr. Benedek György
Rektorjelöltek (2.) - Dr. Galambos Gábor
Rektorjelöltek (1.) - Dr. Berta Árpád
http://www.webradio.hu/szeged/200302/rektorvalaszt2003/

2003 március 6.