Bozó Szilvia <boszi@invitel.hu>

Mesélő malomkövek

Hagyományos malmok a Dél-Alföldön

A szegedi várban a dél-alföldi malmokat bemutató kiállítás nyílt meg, amelyen a szél- és hajómalmokkal, a hajdani molnárok munkájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tárlat a Szegedet 1879-ben elpusztító nagy árvíz 125. évfordulójára rendezett programsorozathoz kapcsolódik és október 6. és november 28. között megtekinthető.

Forgókő, tengelycsap, malomkő, lapátkerék, gerendely… e szavak nem mindegyikét tudjuk manapság pontosan beazonosítani, és a köznyelvi használatból is eltűntek. A régi típusú szárazföldi és vízimalmok ideje lejárt, a szél vagy víz helyett ma már a villamos áram őrli a gabonát a modern berendezésű épületkomplexumokban. A szegedi várba látogatóknak azonban különleges élményben lehet részük a dél-alföldi malmokat bemutató tárlaton, mert maguk is kipróbálhatják a molnárok mesterségét. A kiállítás helyszínén ugyanis van egy malomszerkezet, amelyben valóban lehet őrölni, s ezáltal visszaidézhetik az elmúlt századok mindennapjait. Malomkövek, térképek, fényképek, helyszínrajzok és makettek segítségével rajzolódik ki egy már majdnem eltűnt világ.

A kiállítás szervezője, Ozsváth Gábor néprajzkutató szerint ez a bemutató az „áldott”, „dolgos” Tiszának kíván emléket állítani. A tárlat hitelesen szemlélteti, hogy Szeged város gabonaipari vonzáskörzete egészen a Szerémségig kiterjedt. A Tisza és a Maros e szakaszán hajómalmok ezrei sorakoztak gyöngyfüzérszerűen. Az energiaforrásaik alapján több típusba sorolt malmok (hajómalom, vízimalom, szélmalom, gőzmalom) hatalmas száma bizonyítja, hogy Magyarország évszázadokon át malomipari nagyhatalomnak számított. A dél-alföldi magyar liszt a nemzetközi piacok keresett árucikke volt. A ráérős hajómolnárok ezermesterek voltak és számos használati eszközt maguk készítettek el. A kutató felhívta a figyelmet arra is, hogy a malom központi hely volt, „kaszinó”, mert a pusztáról betérő emberek itt megtudhatták a nagyvilág híreit is. A fiataloknak szent helyként szolgált, itt ismerkedtek meg és adták össze őket. Ma Csongrád megyében tizenöt malmot tartanak számon, közülük tizenhárom jó állapotban maradt fönt.
A tárlat egyik gyöngyszeme, az egykori párizsi világkiállításon szereplő hajómalom is megtekinthető az 1860-as évekből, sajnos ma már csak makett formában.

Hajómalom

A török megszállás idejéből egy malom alkatrész bemutatásra kerül, amelyet még Móra Ferenc szerzett meg az intézmény számára. A műtárgy Horgosról került Szegedre, egy ottani férfi a homokbányából ásta ki, és a maga által alkotott kiegészítőkkel működésbe hozta a szerkezetet.
A kellemes múzeumi barangolás után a „Nagyot hall, mint ősszel a molnár” mondást is megérti az, aki végigköveti a kronologikusan felépített, információkban bővelkedő tárlatot. Jó szórakozást!

2004. október 10.