 |
 |
|
Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja |
 |
|
A Tisza mellett a szilvafőzéstől az elszikesedésig |
|
A Bálint Sándor emlékév keretében, a Bartók Béla Művelődési Központ a következő év májusáig ad helyet a néprajzi tanszék kutatóiról és oktatóiról megemlékezni kívánó rendezvénysorozatnak. Az idei év második előadásán 25-30 fős, főként egyetemistákból és a néprajz tanárokból álló közönség A Tisza című dokumentumfilm-sorozat két részét tekinthette meg. A mozi esttel a publikum a 75 éves centenáriumát ünneplő Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Néprajzi Tanszéke előtt is tisztelgett. A filmvetítés elején dr. Simoncsics János, a házigazda művelődési intézmény igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Aztán Simon András SZTE néprajz oktatója vázolta fel a hallgatóságnak, hogy miért is esett a választás erre a ’80-as években készült filmre. Ebből megtudtuk, hogy Bellon Tibor, a két éve elhunyt szegedi néprajzkutató, egyetemi tanár volt az alkotás fő szakértője. Az ő emléke miatt került bemutatásra az egykor közismert és népszerű sorozat, Simon által kiválasztott két része. Bellon munkássága mellett, a film egyes kulisszatitkairól is hallhattunk, majd kezdetét vette az egyórás vetítés. Gáton belül című részt tekinthettük meg, amely az ártéri emberek gazdálkodását mutatta be. A szépen fényképezett filmkockákon megelevenedtek a népi gazdálkodás és az alföldi kultúra egyes elemei. Láthattuk, hogy a tiszai emberek miként szereztek a fák odvaiból maguknak mézet és viaszt, hogyan aszaltak gyümölcsöt, miként gyűjtöttek diót. Igen részletesen illusztrálták a szilvalekvár főzés hosszadalmas és több fázisból álló folyamatát. Életjelenetekkel tették érzékletessé a pásztorkodás és a vadgazdálkodás egyes részleteit. A filmvetítés további szakaszában A tiszamenti falvak című részt nézhettük meg, amely témáját tekintve részben lefedte az előzőekben látottakat. Így ismerős filmkockák is felbukkantak. A települések és az egykori szállásterületek múlt és jelenbéli problémáit érzékletesen ismertető jelentek mellett népi foglalkozásűzőket is láthattunk, munka közben, mint például gyékényvágókat, gyékényszövőket, nádtetőfedőket és kosárfonókat. Vissza-visszatérő problémafelvetésként többször hallhattunk a Tisza folyó szabályozatlanságáról, az elszikesedésről, a szárazságról és a vízhiányról, amely tényezők a mai napig nem nyertek megoldást, így igen aktuálisnak hatottak. Ezáltal az eredetileg tizenkét részes sorozat mondanivalója tanulságként is szolgálhatott a mai hallgatóság számára. A „Néprajzi filmes esték” következő előadása „Mesterségek” címszó alatt november 23-án este hét órakor lesz. Ekkor Papp Sándor csongrádi késes valamint Rátkai Sándor szegedi papucsos munkáságát bemutató dokumentum kisfilmek kerülnek majd terítékre. |
|
2004. október 22. |
