Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja

Sörös Judit - sorijuci@freemail.hu

Sámándob, Dali és a dopamin
Negyedik alkalommal rendezték meg a Pszichológus Napokat Szegeden

Piros pólós, mosolygós segítők, öltönyös szervezők és néhány lézengő diák a TIK-ben. Ez a kép fogadott, amikor a kétnapos, immár hagyománnyá vált Pszichológus Napokra megérkeztem. Az SZTE Tanulmányi és Információs Központ aulájának közepén nagy tábla hirdeti: Élő Könyvtár. Narancssárga programfüzettel a kezemben kezdtem el a barangolást.

"A teljesen non-profit rendezvénysorozat az Egyetemi Tavasz része. - kezd bele a hétvége főszervezője, Kígyós Tamás a történetbe. - Az új helyszín miatt számos plusz költség merült fel a szervezés ideje alatt, a várostól, a Szegedért Alapítványtól és a pszichológia tanszéktől azonban sok segítséget kaptunk." A város képviseltette is magát: a rendezvényt az alpolgármester, Kozma József nyitotta meg. Ezután gőzerővel indultak a programok, több helyszínen és műfajban - az érdeklődők száma azonban nem volt túl nagy. Ez a hétvégi időpont miatt is lehetett, hiszen sok egyetemista utazik haza ilyenkor. Persze van ellenpélda is: "Már többször felvételiztem pszichológiára, sikertelenül. Ezért legalább az ilyen rendezvényeken részt akarok venni. Konkrétan a Salvador Daliról szóló előadás, meg persze az esti SZOTE buli miatt maradtam itt a hétvégén."- mondta el egy spanyol szakos másodéves lány.

Megpróbáltak széles kört vonzó, változatos programokat összeállítani, tudtuk meg két ingyenjegyosztás között Krémer Ágnes segítőtől. Hát ez sikerült.

Számos program már ismerős lehetett a visszatérő vendégek számára: kerekasztal-beszélgetések, előadások, műhelyek és filmvetítések várták az érdeklődőket, akik viszont csak lassan érkeztek. Az időpontok azonban néhol csúsztak, illetve egyes programfüzetekben máshogyan jelentek meg, s ez okozott némi fennakadást.

"Rendkívül jó a csapat és a segítő-szervező munka. Sokan hajnali négyig sütöttek-főztek a meghívottjaink számára. A fennakadások és a téves információk sajnos annak köszönhetők, hogy négy előadónk is lemondta a szereplést az utolsó pillanatban, betegség és családi okok miatt. S ez az, amit nem lehet kiszámítani."- árulta el a főszervező.

Az egyik hiányzó előadó ellenére sok nézőt vonzott a beszélgetés a magyarországi drogfogyasztásról szóló beszélgetés. Zelenai Károly és Farkas Kornélia a drogambulanciáról érkeztek a beszélgetésre, s őszintén, közvetlenül meséltek tapasztalataikról. A két vérprofitól az elterelésről, vagyis az alkalmanként szerekhez, legtöbbször parti-, vagy diszkódrogokhoz nyúló 15-21 év közti fiatalok meggyőzéséről, a hatékony prevencióról, a forgalmazói és fogyasztói oldal jogi szankcionálási lehetőségeiről, a Magyarországon közkedvelt drogfajtákról, s azoknak mennyiségi és minőségi változásairól tudhattunk meg olyan információkat, amiktől finoman szólva leesett az állunk: nem gondoltuk mennyire egyszerű krekket készíteni, vagy az Interneten legális drogokat rendelni. A végkicsengés az volt, hogy a kezelés fontossága mellett egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés, illetve az ezt felváltó ártalomcsökkentés, ami a "ha már nem tudjuk megakadályozni, legalább az okozott kárt csökkentsük" alapon működik.

A filmvetítés két részből tevődött össze.

"Nagyon klassz volt, - újságolta egy másodéves pszichológia szakos lány- Szabó Éva filmjét, a Nagy borzongást néztük meg, s utána beszélgettünk a film által felvetett pszichológiai kérdésekről: társadalmi csoportokról, generációs különbségekről. A műhelyek is nagyon érdekesek: pszichodráma, táncterápia.- Ilyennel a képzés során nem sűrűn találkozunk. Ezért nagyon élvezzük!"- erősítették meg a többiek is.

Másrészt bemutatták az Országos Tudományos Diákköri Konferencián eredményesen szereplő munkákat is; idén a szak hallgatói két első, két második, két ötödik helyezést és egy különdíjat hoztak el Győrből, amire méltán lehetnek büszkék.

Az Élő Könyvtár idén újdonság volt; a dán "Állítsátok meg az Erőszakot!" mozgalom kezdeményezése alapján, az Európa Tanács Budapest Ifjúsági Központja által támogatott program negyedik alkalommal kapott helyet Magyarországon. A kezdeményezés lényege, hogy kikölcsönözhetsz egy órára egy embert, akivel szemben előítéleteid vannak. Ha elég toleráns vagy és végighallgatod egy zsidó, alkoholista, feminista, meleg vagy hajléktalan érveit, rengeteg új nézőponttal gazdagodhatsz. Szomorú, hogy ezt nem igazán használták ki a látogatók, nem vállalván fel nyíltan sztereotípiáikat. S ez is mutatja, mennyire szükség van ehhez hasonló programokra.

"A rendezvénynek két célja van- zárja le a beszélgetést a főszervező-az egyik magasztos, közvetlenül nem is érzékelhető, ez pedig a pszichológiai kultúra általánosabbá tétele Magyarországon. Gyakorlatiasabb célja a közhiedelemben lévő tévhitek eloszlatása, tudományos megcáfolása: igenis tudjuk meg, mi zajlik le egy drogfüggő, vagy depressziós emberben."

Elgondolkodtató, hogy a hasonlóan érdekes és értékes programokat kínáló budapesti egyetemi rendezvényre sokkal többen látogatnak el, annak ellenére, hogy ezerötszáz forintot kell fizetniük érte. Lehetséges, hogy nem is tudjuk, milyen szerencsések vagyunk? Pedig a pszichológus napokra csak egyszer kell eljönni, s utána garantáltan függő marad az ember. Persze jó értelemben.

2005. május 12.