Pintér Anita

Apák és fiúk

Az első lövés fájt a legjobban. Pedig mindenre elszánt gengszterekre és töménytelen erőszakra voltam felkészülve. A harmincas évek Amerikája, szesztilalom, szeszcsempészet témában ez volt az idevágó séma az agyamban. De marcona képű rosszfiúk és embertelenül szívtelen alvilági üzletemberek helyett mást kaptam. S a mélyen hívő, istentiszteletet látogató lelkiismeretes családapára, mosolygós ősz hajú ˝nagypapára˝ és a két angyalian naiv kisfiúra egyáltalán nem készültem.

Sokáig visszhangzott az első pisztolydördülés a fülemben. Akkor már jó ideje a tizenkét éves Michael (Tyler Hoechlin) szemével követtem az eseményeket, és döbbenten vettem tudomásul, hogy az én apám volt az, aki úgy lőtt le egy embert az imént, akár egy kutyát. Tudtam, hogy ez a mostanra idegenné vált férfi csak azért nem némít el engem is, mert a fia vagyok. Minden felnőttnek világos lett volna, miért, de én meglepődtem azon, hogy hamarosan ő maradt az egyetlen rokonom és őrangyalom. Ha ő nem lett volna, már engem is eltett volna láb alól a drágalátos ˝nagyapám˝ valamelyik jobb keze.

A road movie-nak csak erős nagyzolással nevezhető történet ezután feleleveníti minden élményünket, amit eddig a menekülés egy autóval és egy kisgyerekkel témáról tároltunk; de az a tény, hogy lassan már lépni sem tudunk a hulláktól, és gyakran járunk temetésekre, azt sem engedi elfelejteni, hogy maffiafilmet nézünk.

A műfaj követelte szabályok mégsem akadályozzák meg, hogy Sam Mendes (Amerikai szépség) olyan alkotást tegyen le az asztalra, ami az előzmények nélkül is megállja a helyét. Pláne azért nem, mert a gazdasági válság csupán háttere annak a családtörténetnek, amelyben tragikus események hatására ugyan, de apa és fia egymásra talál..

Tom Hanks hozta a formáját. Elfelejttette velem, hogy voltak már más szerepei is, és most is szerepet játszik. Elhittem neki, hogy ő Sullivan, foglalkozását tekintve maffiózó, egyébként pedig még a kicsi Mike sem tudja megmondani, hogy apja végtelenül jó ember-e, és a mennybe jut, vagy velejéig romlott, és a pokolban fog bűnhődni a kioltott emberéletek miatt. De nem felejthető el Paul Newman játéka sem, aki apa- és nagypapaszerepe miatt párhuzamba állítható Sullivannel, hiszen ő is ugyanúgy védelmezi mind fogadott (Sullivan), mind pedig vérszerinti fiát, s az ő sorsa is a pusztulás, csakúgy, mint Mike apjáé.

Ami a technikai megoldásokat illeti: bár kicsit szájbarágós az időjárással és a napszakokkal operálni, mégsem érezzük erőltetettnek a majdnem végig zuhogó esőt, a véget nem érő éjszakákat. Az pedig különösen élvezetes, mikor a happy endet sugalló napsütés még két utolsó gyilkossággal rácáfol az eddigi idő - esemény párhuzamra. Nem elhanyagolhatók az olyan furcsaságok sem, mint az előbb halljuk, aztán a becsukódó ajtón elhelyezkedő tükrön, vagy az ablak homályán keresztül látjuk is jelenet megoldások.

Az sem volt véletlen, hogy a kisfiú szemszögéből figyeltem a világot, hiszen az ő tengerparti nyitó és záró monológja foglalja keretbe az 1931 telén játszódó történetet.

A kárhozat útja - Dreamworks produkció
Rendezte: Sam Mendes
Producer: Dean Zanuck
Szereplők: Tom Hanks, Paul Newman, Jude Law, Tyler Hoechlin
Megtekinthető: Szeged Plaza

2002. november 23.