Több téma köré csoportosított alkotások, egy-egy fejezet a művész életéből – így lehetne tömören jellemezni a tárlat felépítését. Az ajtón belépve rövid tájékoztató fogad bennünket a karikatúrista pályájáról. Byron Humphrey rajzaiért már 11 éves korában fizettek a különböző újságok. A fiatal tehetség 30 évesen szinte az összes jelentős amerikai lapnak - mint a Chicago Tribune, a Playboy, a Business Week Magazin - dolgozott, és bőven válogathatott az állásajánlatokból. Párizsban fejezte be tanulmányait, és később, negyvenes évei elején a dél-franciaországi Nizzában telepedett le. "Korunk legnagyobb élő karikatúristája" - mondta róla Christopher Peachment, az elismert londoni kritikus.

Humphrey kiállított műveinek többsége kedvenc városait, helyszíneit ábrázolja, melyeknek három nagy témakört is szenteltek a teremben. Először Nizzával találkozunk. A művész tereket, épületeket és azok részleteit örökítette meg: a képek nincsenek teljesen kidolgozva. A lényeget kiemeli, a háttérben csak jelzésszerűek a dolgok. Egy magas, redőnyös, tengerre néző bérház a Colonna d'Istria utcában; Egy ablaksor a Joffre marsall körúton; Pálma, egy kapu bejárata; kovácsoltvas-díszkorlát; de szerepel a nizzai harangtorony és a Villa Trianon is.

A tus technikáját keveri az akvarellel: a körvonalakat kiemeli a fekete tus, a vízfesték halvány árnyalatai pedig sajátos hangulatot kölcsönöznek a képeknek. Némelyiken csak három színt kever, másutt több élénk, vidám színt vonultat fel, mint például a Jetée Palota bejárata című alkotáson. A háttér általában fehér, a világos árnyalatok uralják a legtöbb művet.

Nagy arányban képviseltetik magukat Humphrey képein a nizzai, majd a Cote D'Azur-i fényűző, neves szállodák és paloták, a jómód megtestesítői. A vidéki, régi városrészek inkább a provance-i táj tartozékai: hangulatában egészen más a főként barna, sárga és piros színekkel ábrázolt háztetőktől tarkálló domboldal, a vidéki kastély vagy a reneszánsz ház részlete.

A két utolsó falon szereplő művekből a karikatúrista egy másik oldalát ismerjük meg: a "Nők" témájú alkotásai boston-i bordélyházba, new york-i és nizzai széplányok közé kalauzolnak minket. Az Ingrid fekete ruhában, a Nő fűzőben vagy a Nő cigarettával fekete-fehér képek, melyeken a tus körvonalak kapnak hangsúlyt. A tárlat utolsó képei kacagtatóak: a "Macskák" címszó alatt arisztokrata külsejű, bölcs képű, emberi tulajdonságokat hordozó cicák sorakoznak a falon. Egyikük a vára, másikuk hófehér Rolls-Royce-a vagy Mercedes-e előtt pózol, a harmadik elegáns öltönyben cigarettát szív. A színek mesekönyvbe illőek.