A tanszéki galéria második emeletét mától fogva Fischer Ernő Galériának nevezzük - jelentette be Aranyi Sándor, az SZTE JGYTFK Rajz Tanszékének jelenlegi vezetője. A főiskola kari tanácsának nevében Tóth Szergej főigazgató helyettes köszöntötte a jelenlevőket, aki a művészre elsősorban mint tanárra emlékezett, s ezért különösen fontosnak tartotta, hogy a képeket egy oktatási intézményben állították ki. Ezután Nátyi Róbert művészettörténész méltatta a festő munkásságát, kiemelvén, hogy az első olvasat nem fedi a képek valós mondanivalóját. Azok ugyanis mélyebb szellemi tartalmat is hordoznak, például Platón, Szókratész vagy akár Hegel filozófiája alapján. A festő kedvenc témái között a vallást említette, ezen belül az angyali üdvözletek, golgoták, katedrálisok a legjellemzőbbek, de láthatunk cirkuszt, körhintát, Velencét ábrázoló képeket is. Nátyi Róbert szavai szerint a művész az „európai kultúra örök értékeit analizálta és egy alkimistához hasonlóan próbálta ezeket tovább kristályosítani”. Fischer Ernő művészetét nem lehet egyik stílusirányzathoz sem sorolni, mivel alkotásai egyaránt merítenek a bizánci mozaikábrázolásból, a kódexfestő hagyományokból, de a kubizmusból és az impresszionizmusból is. A képek a művészettörténész szerint a lírai absztrakcióhoz állnak legközelebb. Ahogy barátai nevezték, Ernő bácsi, szintetizáló alkat volt: ami elveivel és céljaival egyezett, azt felhasználta és ezekből egy rá jellemző formai nyelvet hozott létre.