- Hogyan készülnek az évfordulóra?

- Mivel Móra Ferenc a múzeum névadója, ezért az egyik fantasztikus régészeti leletét, a nagyszéksósi hun fejedelmi kincsleletet fogjuk bemutatni, ami a mai napig kuriózum. Amikor a hunok 420 táján beköltöztek a Kárpát-medencébe, katonai központjuk a Tiszántúlon, temetkezési helyeik viszont a Dunántúlon voltak. Azért kivételes ez a lelet, amely Szegedhez közel, ahogyan Móra leírja, Bálint gazda rossz kis szőlőjéből került elő, teljesen véletlenül. Ezt a leletegyüttest most, május 18-án, a múzeumi világnapon láthatja először a közönség.

- Mi változott a múzeum történetének százhúsz éve alatt?

- A legnagyobb változás az állandó gyarapodás. Amikor a híres Somogyi-könyvtár megalakult, már megkezdődött a Szeged környéki régiségek gyűjtése. Reizner János, a könyvtár igazgatója is támogatta a munkát. Ebből a néhány tárgyból nőtt ki a múzeum, amelyhez ma már nem csak a Roosevelt téri épület, hanem más kiállítóhelységek és külső raktárak is tartoznak. A gyűjtemény gyarapodásával párhuzamosan munkatársaink száma is emelkedett. Móra idejében, de ezelőtt harminc évvel is, csak néhányan dolgoztak itt: egy-két kutató és pár szakember, aki preparált, restaurált. Ehhez képest ma a megyei múzeumi szervezetben több mint kétszázan dolgozunk. 1989 után különösen sokat változott a hazai múzeumok élete. Szerepük is igen eltérő. Van, ahol az emberek és a vezetés kiemelt fontosságúnak tartják ezeket az intézményeket, van, ahol kevésbé.

- Szeged melyik csoportba tartozik?

- A szegediek büszkék a múzeumra, látogatják és elvárásaik vannak. Nemcsak állandó kiállításokat, hanem szakmai bemutatókat, hangversenyeket és kórustalálkozókat is rendezünk. Most éppen Szeged kortárs művészeit mutatjuk be egy sorozatban. Színes a paletta, de hiányolom a látogatók közül az egyetemistákat és a főiskolásokat.

- Hogyan próbálják bevonni őket az intézmény életébe?

- Megfordulnak azért nálunk egyetemisták, nem is kevesen, hiszen itt a régészeti tanszék, és a művészettörténészek közül is sokan járnak ide. Programjainkat az interneten is rendszeresen közzé tesszük. Úgy gondolom, hogy a fiatalok számára ez az egyik legfontosabb információforrás. Tavaly százhúszezren kattintottak a honlapunkra. Internetes megjelenésünket igyekszünk folyamatosan frissíteni.

Mindent persze nem sikerült megoldani igazgatóságom öt éve alatt. A következő öt év feladata lesz az egyetemisták és főiskolások aktivizálása. Sok közös programra lenne lehetőség. Nem hiába mondják, hogy a múzeum az emberiség találkozóhelye.

- A múzeum nemrég kapott új raktárt. Miért volt erre szükség?

- Negyedszázaddal ezelőtt ideiglenes raktárt alakítottunk ki Algyőn. Telt az idő, nem költöttünk az algyői barakkokra – felesleges beruházás lett volna –, s a helyzet kritikussá vált. A megyei önkormányzat támogatásával úgy döntöttünk, hogy létre kell hozni egy XXI. századi igényeket kielégítő raktárt. Nagyon rossz körülmények közül menekítettünk át több tízezer tárgyat a Boros József utcai új raktárba, amely fűtéssel, világítással és riasztóberendezéssel is rendelkezik. Ennek a több mint háromezer négyzetméteres belvárosi ingatlannak köszönhetően megszűntek raktározási gondjaink. Nagy dolog, hogy ezt kimondhatjuk. Jogos azonban a kritika a múzeumokkal szemben: ezerszámra vannak műtárgyaik, de egy-egy kiállításon ennek csak a töredékét mutatják meg. Hol a többi? Miért gyűjtötte össze ezeket a tárgyakat a múzeum? Az új helyünkön tanulmányi raktárakat fogunk kialakítani, ahol a nagyközönség elé tárunk bizonyos műtárgycsoportokat, ha nem is úgy, mint egy kiállításon, de esztétikailag megfelelő módon, magyarázó feliratokkal ellátva vagy vezetéssel kísérve.

- Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

- Az, hogy belépünk az Európai Unióba, a múzeumok helyzetét is megváltoztatja, új távlatokat nyit. Térségek pályázhatnak majd, össze kell fogni. Ezt profi módon, határozott elképzelésekkel kell tenni. A nemzeti kultúra fel fog értékelődni, többen lesznek rá kíváncsiak, és az emberek máris igénylik, hogy megmutathassák kultúrájukat. S mi mást lehetne mutatni, mint a múzeumi kincseket?
Ezen kívül minden területen átállunk a számítógépes nyilvántartásra. Ez nagy előrelépés, mert eddig kézzel írtuk a leltárkönyveket.

- Ha valaki véletlenül vetődik a múzeumba, mit nézzen meg először?

- Nem szabad elkerülni a dísztermet, a látogatók első útja általában oda vezet. Ott található Munkácsy Mihály Honfoglalásának színvázlata, vele szemben pedig Vágó Pál képe az 1879-ben pusztító árvízről. Az első az egész magyarság, a második pedig Szeged szempontjából meghatározó jelentőségű.
A rohamosan fejlődő időszaki kiállításokat is feltétlenül meg kell tekinteni. Az autópálya-feltárás leleteit bemutató kiállításunkon például már három számítógép segíti a látogatók tájékozódását és a hun arany kincsleletből készülő tárlaton is ott lesznek a számítógépek. A gyerekek a computerek segítségével olyasmit láthatnának, amit sehol máshol.
Az a jó a múzeumokban, hogy nem olyanok, mint a szupermarketek, ha valaki "be akar vásárolni", minden városban mást talál.

- Mi volt a legemlékezetesebb élménye múzeumi pályafutása alatt?