Sörös Judit (sorijuci@freemail.hu)

A muzsika és a tolerancia

Maczelka Noémi a zsinagógabeli hangversenyekről és az ének-zeneoktatás jövőjéről

Maczelka Noémi számos rangos díjjal kitüntetett zongoraművész, és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Ének-zene Tanszékének vezetője. S ha ez még nem lenne elég, ő a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány ügyvezető elnöke is. Ezen alapítvány már tizenegy éve ajánlja fel jótékonysági rendezvénysorozata bevételét az Új Zsinagóga rekonstrukciójára. Az igen elfoglalt művésznőt az ez évi programról, az ének-zenetanításról, a toleranciáról kérdeztem.

- Idén milyen hangversenyekre kerül majd sor?

- Ezen évi rendezvénysorozatunk már május óta tart, s az őszi programunkban négy újabb nívós esemény szerepel. Szeptember 20-án a Weiner Kamarazenekar hangversenye lesz meghallgatható Weninger Richárd vezényletével, s szólistaként én fogok közreműködni az Új Zsinagógában este hét órától. Szeptember 28-án, kedden Csanádi László, a zsinagóga orgonaművésze ad hangversenyt Biczó Tamás, a zsinagóga kántorának közreműködésével. Október 11-én Rév Lívia, a Párizsból érkező zongoraművész lép majd fel az egyetemi aulában, mivel ezt a programot a Szegedi Tudományegyetemmel közösen, az Őszi Kulturális Fesztivál keretein belül szervezzük meg. Utolsóként pedig Vajda Júlia és Szonda Éva duettestjét hallhatják a Zsidó Hitközség dísztermében.

- Mire költik a jegyekből származó bevételt?

- Készül a földszinten lévő padok rekonstrukciója, ami összesen kilencmillió forintba kerül. Ehhez a várostól is kaptunk egy jelentősebb segítséget, három egész két tized milliót, a fennmaradó összeget pedig nekünk kell előteremtenünk. A villamos vezetékek felújítása sincs még teljesen befejezve, valamint a tetőjavítás a legfőbb cél ebből a bevételből. Az államtól tizenöt és harmincmillió forint közötti támogatást kapunk. Ez soknak tűnik, azonban ehhez az is hozzátartozik, hogy a ráfordítások mellett a tetőjavításhoz még ötvenkétmillió forint szükséges.

- Mi lesz a sorsa a híres zsinagógakertnek?

- A száz éves tiszafákból és piramistölgyekből álló kertet még Lőw Immánuel, a tudós, botanikus rabbi telepítette. Sajnos a felújítások során a kert is sérül, ami elég sok lelkiismereti kérdést vet fel bennem, hiszen nem tudunk úgy újjáépíteni, hogy ugyanakkor le ne romboljunk, el ne pusztítsunk valami mást. Kis tiszafa-csemetéket már ültettek, a régieket pótolandó, tehát próbáljuk megőrizni ezt az egyedülálló kincset.

- Hogyan fér meg a működő hitélet a rendezvényekkel a zsinagógában?

- Elég sok kulturális programnak adott már helyet a zsinagóga, elsősorban klasszikus zenei koncerteket, klezmer esteket szervezünk, de lépett már fel a Muzsikás
együttes is. Reméljük, hogy a közeljövőben több jazz együttest is vendégül láthatunk. Az ünnepek ideje alatt a zsinagóga zárva van a turisták előtt, így a programok nem zavarják a hitéletet. Igazából -az ismert okok miatt- nagyon kicsi a szegedi zsidó közösség, habár a mostani főrabbinak, Markovics Zsoltnak, illetve Lednitzky Andrásnak, a Szegedi Zsidó Hitközség elnökének köszönhetően egyre növekszik a létszám, nagyon aktívan dolgoznak a hitközség újjászervezésén. Hiszen hiába újítjuk fel a zsinagógát, ha nincs, aki bemenjen imádkozni.

- Amellett hogy zongoraművész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Ének-zene Tanszékének vezetője is. Mennyire népszerű ez a szak a felvételizők körében?

- Szerintem minden szak annyira népszerű, amilyen annak a foglalkozásnak a társadalmi megbecsültsége, presztízse. Eddig igen kevés szakkal lehetett az ének-zenét párosítani, s ezért nem mondhattuk túl népszerűnek. Idén azonban megugrott a létszám, negyvennyolc diák iratkozott be. Ez főleg a párosítható szakok számának növekedésének köszönhető, hiszen már történelem, magyar irodalom, matematika, középiskolában tanult és nemzetiségi nyelvek, művelődésszervező, tanító, pedagógia, könyvtár, rajz, református és római katolikus hittanári szakok közül lehet választani. A jövő tanévtől kezdve ének-zene- számítástechnika szakpárt is indítunk, amitől szintén sokat várunk.

- Mi a véleménye az általános iskolákban folyó ének-zeneoktatásról, az innen kikerülő tanárok megbecsültségéről?

- Ez igen kényes és nehéz kérdés, s elég pesszimista vagyok ezzel kapcsolatban. Egyrészt az oktatás igen sok támogatást kap, azonban úgy érzem, ez nem mindig kerül a megfelelő helyre. A zenetanítás színvonalát erőteljesen befolyásolják a gomba módra szaporodó alapfokú művészeti iskolák. Ha igényes zeneoktatást nyújtanak, akkor azzal nincsen semmi baj, de sajnos az a tapasztalatom, hogy ezen intézmények legfőbb célja a pénzszerzés. S ha ez így van, akkor jelenlétük többet árt, mint használ. A másik nagy probléma, hogy a modern kor zenei ízlése, értékrendje nincs összhangban azzal, amit mi az iskolákban át akarunk adni a gyerekeknek. Vagy az iskolának kell közelítenie a kor elvárásaihoz, vagy a társadalomnak, a környezetnek az iskola értékeihez. Az utóbbi megvalósulásához azonban demokratikus érzelmű, mások véleményét, a másságot elfogadó, sőt, értéknek tartó generációnak kell kikerülnie az iskolákból. Ez azonban rendkívül hosszú folyamat, ami szerintem még el sem kezdődött igazán Magyarországon. Ezért tartom nagyon fontosnak ezt a hangverseny-sorozatot is, hiszen a bevétel mellett a másik cél, hogy meg tudunk mutatni valami mást a többi embernek. Őszintén remélem, aki eljön és körbenéz, máris kicsit toleránsabbá válik.

2004. október 14.