Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja


Búcsú Adrien

Tányérsapka egy korsó sörért
Varga Ottó rendőrzászlós relikviákat gyűjt



Még nem is álmodozott a rendőri pályáról, amikor az első váll-lapot kapta. Azóta közel négyszáz magyar rendőrségi karjelvény, ugyanennyi rendfokozati jelzés Magyarország fegyveres szerveitől, nyolc egyenruha és csaknem negyven tányérsapka tulajdonosa. Varga Ottó a relikviák megszállottja.
 

- Az első darabokat 1992-ben, egy falumbeli sráctól kaptam. - meséli a fiatal rendőrzászlós, aki a kiskunfélegyházi autópálya rendőrségnél teljesít szolgálatot. - Az ismerősöm a Határőrtiszti Főiskolára járt, és amikor másodéves lett, nekem ajándékozta az elsőéves korában használt váll-lapjait. Ezzel a néhány rendfokozati jelzéssel indult a dolog. A gyűjtőszenvedélyem igazából három évvel később bontakozott ki: ekkor jelentkeztem rendőrnek, és végeztem el a rendőrtiszthelyettes-képzőt. ’99-ben megalakult a Magyar Rendőrrelikvia-gyűjtők Egyesülete, melynek elnökségi tagja, illetve kelet-magyarországi régióvezetője lettem. Ez az egyesület fogja össze Magyarországon azokat, akik kifejezetten ilyen relikviákat gyűjtenek. Nemcsak gyűjtök, tervezek is karjelvényeket. A legújabb félegyházi rendőrségi jelvény például az én ötletem alapján készült. Több mint 400 karjelvény és váll-lap található a gyűjteményében, közülük több igazi különlegességnek számít.

- Hogyan jutott hozzájuk?

- "Kincseim" többségét csere útján szereztem. Egy idő után az ember már olyan ismertségekre is szert tesz ebben a körben, hogy tudják, mit gyűjt, és attól kezdve érkeznek különböző felajánlások. Közvetlen és távoli kollégáktól is, a csere ugyanis külföldiekkel is folyik. Az egyesületnek nemcsak rendőr, hanem valamennyi fegyveres szervet képviselő, de még civil tagjai is vannak.

Mindig törekedtünk arra, hogy a pénzügyeket kizárjuk a gyűjtésből, hogy ne lehessen belőle anyagi hasznot húzni. De természetesen akad darab, amiért fizetnem kellett, vagy amit csak boltban lehet megvenni. Többnyire viszont eszmei értéket képviselnek. Például van olyan sapkám, amit egy korsó sörért kaptam.

A tekintélyes kollekcióban egyébként a rendőrség mellett a honvédség, határőrség, vám-és pénzügyőrség, tűzoltóság és a büntetés-végrehajtási intézetek váll-lapjainak különböző változatai szerepelnek.

- Meddig fokozható ez a gyűjtőszenvedély?

- A végtelenségig, de sajnos például a világ összes karjelvényét nem lehet megszerezni. Fáj is a szívem, mikor azt hallom, hogy az Egyesült Állomokban 62 ezer féle létezik belőlük. Bács-Kiskun megyében minden kapitányságnak van saját karjelvénye, másutt nemigen. Minden darabot képtelenség összegyűjteni, ha viszont elég ambíciózus és türelmes az ember, bármeddig csinálhatja. Én már “specializálódtam" a magyar rendőrség és fegyveres szervek relikviáira. Több mint 300 külföldi rendfokozati jelzésem is volt, ám azoknak a gyűjtésével leálltam, elcseréltem őket. Az egyenruhák és a sapkák terén viszont nyitottam egy kicsit a világra. Több német, belga, orosz, ukrán tányérsapka, illetve öltözék van köztük. Sőt, nemrégiben kaptam egy különleges angol boby sapkát is, melynek értéke több, mint 50 ezer forint.. A karjelvényeim többsége eredeti, sok a kézzel varrt, hímzett, gyönyörűen kidolgozva. De akad közöttük olyan is, amelyet csak hamisítvány vagy másolat formájában tudtam megszerezni. Ez azonban nem számít, egy-egy ilyen darab ugyanúgy gazdagítja a gyűjteményemet.

Varga Ottó kezdetben otthon helyezte el összegyűjtött kincseit, azok azonban csakhamar kinőtték a szobát. A fiatalember nemrég meg is nősült.

- A feleségem is nagyon szereti a relikviáimat - mosolyog a rendőrzászlós - , de amikor a méretes gyűjtemény már a hálószoba küszöbét veszélyeztette, új helyet kellett keresnem számukra. Az alosztályvezetőm és az akkori kapitány engedélyezték, hogy a munkahelyemen tarthassam a kollekciót. Hiszen szervesen kapcsolódik mindannyiunk munkájához.


 

2003. november 4.