Sokak számára meglepő lehet, hogy a címbeli idézet a kereskedelmi csatornák szereplőjétől, az extravagáns Somától származik. Az a TV műsorokból is nyilvánvaló, hogy a szexualitásról Magyarországon talán legnyíltabban beszélő hölgy különcnek számít, viszont, hogy énekelni is tud, már kevésbé. Pedig a ’90-es évek pesti klubéletének közismert szereplője volt.

A dzsesszes, blues-os zenék álnak hozzá a legközelebb, s a legnépszerűbb dalokból mutatott be párat a Miu Miuban.

A magát ’étterem és varieté’-ként aposztrofáló hely egyébként, a londoni körúti elődeitől eltérően felettébb igényes: vörös posztó a falon, labirintus-szerű folyosók, ízléses mosdók.. A nézőtér elhelyezkedése leginkább az amerikai bárokhoz hasonlít. Minden nagyon barátságos, kivéve az árakat (480 a legolcsóbb sör, 1500 Ft a koncertjegy), ami miatt attól tartok a színvonalas programok ellenére nem ez lesz az egyetemisták törzshelye. Kár.

Magát a koncertet Soma a tőle megszokott stílusú (néha kislányos, néha transzvesztitás) bevezetővel kezdi, elmondja mennyire örül, hogy alföldi városban léphet fel, hiszen ő is a térségből származik: Hajdúnánásról indult az ország meghódítására. Az első nóta inkább swinges (It don’t mean a thing), de ezt követik az olyan klasszikusok, mint a Girl from Ipanemá, vagy Luis Armstrong és Ella Fitzgerald duettjének feldolgozása, a Gee baby, ain’t I good to you. Soma hangja, amit egyébként gyerekkorában medvésnek tartott, fantasztikusan szól, bár nem pont olyan, mint az említett hölgyé, de nagyon "feketének" hangzik. A dalokat természetesen angolul hallhatjuk, de sajnos a kiejtés sokszor nehezen érthető, de az vesse Somára az első követ, aki az éneklésre és a kiejtésre is jobban oda tudna figyelni. Amikor nem énekel, a zenét jellegzetes mozgással kíséri, ami egyfajta erotikus-keleties egyveleg. Már vártam, hogy mikor jön a kötelező poénkodás a Miu Miu névvel, mindenki megnyugodhat, megvolt.

Soma a közönséggel nem igazán lehetett megelégedve, mivel többszöri felszólítás ellenére sem voltak hajlandóak semmiféle táncnak tűnő mozgásba kezdeni. Ez nehéz is lett volna a székeken ülve, ezt a művésznő is belátta, s azzal nyugtatta magát, hogy az asztalok alatt biztosan mocorognak a csípők. A körülbelül másfél órás koncertet igen gyér visszataps zárta, amit Spitzer Gyöngyi szabad szájú hírnevéhez méltón így konstatált: "hát ez olyan, mint a löttyedt pöcs, amikor kiesik a nadrágból". Erre egyből viharos taps volt a válasz, úgy tűnik a publikum még mindig jobban értékeli Somától a show-elemeket, mint magát a zenét. De a ráadásban elhangzó Nina Simone Feeling good című száma és a Sunny remélhetőleg megváltoztatta ezt a véleményt.