Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja


Sarnyai Tibor

A békéscsabai 4.b is gratulált
A Fekete Ház tárlata Szent-Györgyi Albertről



Szent-Györgyi Albert születésének 110. évfordulóján, szeptember 16-án nyílt meg a szegedi Fekete Ház ideiglenes tárlata, amely a nagy szegedi tudós életének főbb állomásait igyekszik bemutatni. A kiállítás fotók, dokumentumok, plakettok és a Nobel-díjas tudós használati tárgyainak segítségével próbálja közelebb hozni hozzánk az 1986-ban elhunyt professzort, illetve az ő életművét.

A Fekete Ház nemrégiben nyílt kiállítása egy sorozat része, amely Galamb József, makói származású tervező életének bemutatásával indult, és valószínűleg Pulitzer József (szintén makói) történetével folytatódik majd. A múzeum földszintjén, körülbelül 30 négyzetméteren most Szent-Györgyi Albert életét követhetjük nyomon. Előtte egy Rákóczi Ferenc kiállítás, illetve a koalíciós korszak plakátjai tekinthetők meg, ha van egy kis időnk, ezeket is megéri megnézni.
A Szent-Györgyiről nyílt tárlat elsősorban a tudós munkásságához kötődő, és kimondottan személyes tárgyakat mutatja be, mint például a szegedi egyetem ünnepi asztali terítőjét (melyen Szeged és Kolozsvár címerei láthatók), a szegedi egyetem rektorának és dékánjának „szent koronáit”, Szent-Györgyi mikroszkópját (Zeiss-optika!), asztalát, írógépét és a szemüvegét. Én erősen hiányoltam emblematikus pipáját ebből a sorozatból. Természetesen hangsúlyos szerepet kap a kiállításon a C-vitamin-kutatás és a legmagasabb kitüntetés, a Nobel-díj (Nobelpris) is, ennek látható a másolata, illetve az erre érkezett gratulációk faximiléje is. Érdekesek a régióból érkezett gratuláló diáklevelek (fiam, most pedig leülsz, és levelet fogsz (fogol) írni Szent-Györgyi Albertnek, különben szétültetlek!)

A fentieken kívül megismerhetjük még a tudós részletes életrajzát, családfáját, a tudományos címeit, díszdoktori kinevezéseit, és egyéb, tudományos karrierjéhez kötődő iratait. A tárlat egyébként Orbán Imre és Medgyesi Konstantin munkáját dicséri. Két nehézkes elem mégis akad benne: a szoba egyik végén túl távol került a selyemkorlát a kiállított tárgyaktól, ezért a rövidlátók kimaradnak az élményből, másrészt én erőltetettnek érzem Ferenc József mellszobrát kirakni csak azért, mert az egyetem névadója volt. Ezektől eltekintve a kiállítás korrekt és informatív. Februárig még megtekinthető, érdemes. Jó hír, hogy az őszi kulturális fesztivál alatt a diákok igazolványuk felmutatásával ingyen járhatják végig a múzeum termeit.


 

2003. október 7.