Vissza a címlapra!

Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja



Tóth Gábor

Patt



Nem tudom, látta-e Gerhard Schröder A remény bajnoka címu filmet. Mindenesetre a James Braddock amerikai boxlegenda padlóra kerülését, majd talpra állását bemutató sztori kísértetiesen hasonlít a német kancellár közelmúltbeli sorsához.

Miután ugyanis a májusi tartományi választásokon a szociáldemokrata SPD elveszítette korábbi fellegvárát, Észak-Rajna-Vesztfáliát, Schröder bizalmi szavazást kért maga ellen a Bundestagban, hogy ezzel elorehozott választás kiírását tegye lehetové. Lépését egyesek politikai öngyilkosságnak, mások az egyetlen épkézláb megoldásnak titulálták. Úgy tunik, az utóbbiaknak lett igazuk: a nagy küzdo majdnem húsz százalékos hátrányt dolgozott le három hónap alatt, s a német választók mintegy 34 százalékát meg is gyozte arról, hogy csak a – foként a kis és közepes jövedelemmel rendelkezoket sújtó – szocdem reformprogram, az Agenda 2010 segíthet fellendíteni a stagnáló Németországot.

Ezzel együtt is igaz persze, hogy az SPD komoly veszteségeket szenvedett az 1998-as eredményekhez képest. A mostani választások legnagyobb betlije azonban kétségkívül Angela Merkelé és a kereszténydemokrata CDU-é. Jóllehet 35 százalékot szerezve ez a párt lesz a legnagyobb parlamenti tömörülés, a közvélemény-kutatók korábbi prognózisai jóval kecsegtetobbek voltak. Nem lett tehát gyozelmi himnusz Mick Jagger Angie-jébol.

Ünnepelni csupán a liberális FDP-nek és a Baloldali Pártnak van oka. Utóbbi – amely a keletnémet kommunista párt utolsó élharcosának, Gregor Gysinek és a Schrödert balról kritizáló Oskar Lafontaine-nek a muve –, meglehetosen demagóg kampányának köszönhetoen immár meghatározó politikai tényezo. Mégsem tartja senki eléggé szalonképesnek ahhoz, hogy bevegye a buliba. A liberálisok viszont adott esetben mindkét nagy párttal táncba mehetnek.

Szinte minden variáció elképzelheto: egy kereszténydemokrata – liberális – zöld vagy egy szociáldemokrata – liberális – zöld koalíciónak lehetne matematikailag a legnagyobb esélye, ám a tárgyalásokat személyes, politikai és világnézeti különbségek egyaránt hátráltatják majd. Az ARD közszolgálati televízió felkérésére végzett közvélemény-kutatás szerint a német választópolgárok 42 százaléka támogatná a nagykoalíciót – azonban sem Schröder, sem Merkel nem mondana le a kancellári posztról, foként nem a másik elonyére.

Jobb híján vigyázó szemüket most mindketten Drezdára vetik, ahol egy szélsojobboldali képviselo halála miatt október 2-ára halasztották a választást. Bár 2-3 mandátum sorsa is eldolhet itt, ez édeskevés a kormánytöbbséghez. Patthelyzet.

Füstös kávéházak hobbisakkozói ilyen esetekben kezet nyújtanak egymásnak, lesöprik a fennmaradt bábukat, majd új játszmát kezdenek. Németországban is ez lesz a megoldás?

 

2005. szeptember 27.