Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja

Végső István - Vegso.Istvan@stud.u-szeged.hu

Szegény magyarok

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök plakátol, ingyen mobiloztatja párttársait, földosztást hirdet és hétvégenként roadshow-kon lép fel. A bátor és jövő színű párt a sokadik szociálisan érzékeny, modern európai és szociáldemokrata programját hirdeti úton-útfélen, meg persze százat lép valamerre. Az biztos, sikeresek, hiszen ledolgozták a nyári 10 százalékos hátrányukat. Lassan, de biztosan már az előzésre készülnek. A Fideszt állva hagyták Kudlikostól.

A konzultáló párt nem tudja tartani az iramot az MSZP lépkedőivel, és ellenzéki béna kacsaként bámulja, hogy a szocialisták is mernek olyan demagógok lenni, mint ő. És bizony, ha a narancsosok nem csinálnak valamit, akkor Kövér ismét akasztgatni akar majd, Pokorni sírni fog, és a „fütyülős” magyarok - a budapestiek „nagy örömére” - megint lezárják az Erzsébet-hidat.

Persze a lényegről megint nem esik szó: rólunk, emberekről. Vagy, ha mégis, akkor abban nincs köszönet. Politikusaink nem tudnak mit kezdeni velünk. Jó példa erre a nemrég megrendezett - a szocialisták által megtisztelt – Szegénységben Élők Első Találkozója. A rendezvénynek szakmai fórumnak kellett volna lenni, de ha már ott voltak a hazai szociáldemokrácia zászlóvivői, akkor ők is mondtak néhány keresetlen szót. A nép közé leereszkedett képviselők hozták a formájukat. Először Kósáné Kovács Magda viccelt egyet: ő csak Luxemburgban lenne szegény. Gyurcsány részvétét fejezte ki a nincsteleneknek, és Ferge Zsuzsa szociológust ajánlotta fel gyógyírként, aki egy - nem tévedés - 5 éves tervet fog kidolgozni, hogy megszűnjön a szűkölködés hazánkban. Nagyszerű, már csak ez hiányzott a szegényeknek.

A leginkább együtt érző Mandur László leendő főpolgármester-jelölt volt. Az országgyűlés alelnöke szerint, aki szegény az nem tud demokrata lenni, mert nem gondol másra csak a vacsorára, és csupán az olcsó borban leli meg az élet örömét. Sőt, a szociálisan érzékeny honatya, hogy aznap végképp partvonalon kívülre helyezze ezt a réteget, kijelentette, hogy a szegények normaszegő (értsd: bűnöző, törvénysértő életmód) életet élnek, és ezzel megkeserítik a társadalom többi tagjának mindennapjait.

Gondolom, a hallgatóság ereiben is meghűlt a vér, de némely felszólaló azért nem hagyta magát, és felhívta a szocialisták figyelmét, hogy interpellációik és sajtótájékoztatóik témáját jobb lenne, ha a valódi problémák irányába terelnék. Egyikük szerint a parlamentben nem beszélnek a közel másfélmilliónyi szegényről, csak egymás lejáratásával foglalkoznak.

Szóval mindenki beszólt mindenkinek. Az egyetértés esélye gyakorlatilag egyenlő a nullával. De őszintén, kit érdekel ez? Kampány van, ide most villa-botrány, kőbánya-biznisz, Tokaj hímvesszeje, meg Deutsch Tomi kell.

A szegények meg oldják meg a problémáikat.

2005. október 20.