|
„Ön el tudja képzelni, Lázár Jánosról azt, hogy veri a feleségét?” „Elhiszi-e, hogy Bacsa Pál durván bánik munkatársaival?” – ezek a kérdések is szerepeltek a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legutóbbi közvélemény-kutatásában. A Hódmezővásárhelyen, 600 ember körében készült felmérésben nemcsak Lázár János fideszes polgármester, Bacsa Pál, helyi szocialista képviselő, hanem Horváth László szabad demokrata honatya neve is felbukkan.
A város politikai fogaskerekei azonnal beindultak, a pártok kölcsönösen egymást sejtik a háttérben. A bizonyíték nélküli gyanúsítgatások helyett tán elegánsabb lett volna, ha egy közös nyilatkozatban határolódnak el a történtektől, de megszokhattuk, kampányban hallgatnak a múzsák.
Mint ahogy a fecsegő felszínnel ellentétben a mély is hallgat: nem tudjuk, ki rendelte meg a kutatást és milyen célzattal, valamint hogy miért szerepeltek ilyen, szokványosnak jóindulattal sem nevezhető tudakozódások a kérdőíveken.
Hahn Endre, a Medián igazgatója kijelentette: szakmailag teljesen kiegyensúlyozottan állították össze a kérdőívet. Nem árulta el, ki a megrendelő, csupán annyit közölt, nem politikai párt és nem politikus. Érdeklődve olvastam, hiszen mégis ki másnak lenne ez érdeke? Ha valaki mondjuk politikusként dolgozó szomszédaira kíváncsi, talán ennél olcsóbb megoldást is választhat.
Számomra ez színtiszta politikai játszma, ha tetszik, ráhangolódás a nagy, 2006-os partira – ráadásul jellemtelen eszközökkel. Ennek pedig akaratlanul is médiuma lett a Medián. Szerintem ugyanis egy kutatócsoport igenis felelős azokért a kérdésekért, amelyeket feltesz. Ezek a „szakmailag kifogástalan kérdések” márpedig önmagukban is alkalmasak arra, hogy komoly erkölcsi kárt okozzanak az említett politikusoknak. Eddig ezzel nem foglalkozott a közvélemény. Mi még – nem tettünk fel lényeges kérdéseket. Például: ki a felelős azért, ha egy szerencsétlenül megfogalmazott, összeállított kérdéssor miatt közszereplők kerülnek több mint kínos helyzetbe? Hol a „statisztikai hibahatár”?
Sunyi kérdések voltak –összegezte véleményét egy megkérdezett a Délmagyarországnak. Nem voltak feltétlenül azok, de hogy magánügyeket érintettek, az biztos. Márpedig egy közszereplőnek is van magánélete. Amelyben, még ha lennének is az ominózus tudakozódás által – akaratlanul is – sugallt családi problémák, azok megoldása sem a közvéleményre tartozna.
Eddig elképzelhetetlen volt, hogy egy közvélemény-kutató arról kérdezze az embereket, szerintük Orbán Viktor lehajtja-e a WC ülőkéjét használat után, vagy Gyurcsány Ferenc megmossa-e a lábát lefekvés előtt. Persze ezek igen fontos kérdések egy házasságban. De nem a politikában.
|
