Szabó Endre

Balaton-imázs

Hazánk gyakorlatilag egy számottevő, turista-csalogató adottsággal rendelkezik, mégpedig a Balatonnal. Hogy meddig? Kérdéses! Sajnos mára ez a kincs is siralmas állapotba került. Hála honatyáink kölcsönös, megnemértési-politikájának a „nagy tó” sosem látott szintre apadt. Ezt jól példázza az a tény, hogy néhány helyen már szántják a medert. Jó esély van arra, hogy néhány évtizeden belül már csak egy rizsföld marad az üdülőparadicsomból. A helyi vállalkozók komolyan kezdenek aggódni, mi lesz akkor, ha Franzi Magdeburgból nem ide hozza valutakészletét. Hogy őszinte legyek, engem ez érdekel a legkevésbé. Jobban zavar, hogy felbecsülhetetlen kár éri környezetünket, azon kívül, fürdeni sem lehet majd. Igaz, azt már most sem nagyon. Almádinál én is belemerészkedtem idén a „Magyar Tengerbe”. A víz tisztasága katasztrofális volt, mintha malterba, de legalábbis misungba dugtam volna a lábaimat. Bánatomat enyhítette, hogy a tó közepe felé tartó mintegy negyed órás gyaloglás után, el lehetett jutni egy úszásra alkalmas helyre. Gondoljunk bele! Dávid Ibolya néhány év múlva már Balaton-átgyalogló versenyen fog elindulni. Aggodalomra azonban nincs ok. Az aktuális Országimázs Központ ezt a problémát is meg fogja oldani. A parton méretes táblák hirdetik majd a következő szlogent: Mindenki hozzon magával egy vödör vizet!

2003. október 15.