Mérlegen a felkészülés
Magyarország az Európai Unió kapujában

Az elmúlt év végén, Koppenhágában végérvényesen lezárultak a csatlakozási tárgyalások hazánk és az Európai Unió tizenöt tagállama között. Öt éves folyamat ért véget (sokan még az EU- csúcs előtti napokban is szkeptikusak voltak a pénzügyi fejezet lezárásával kapcsolatban) a december 13-i megállapodással, melynek eredményeképpen 10 állam (Magyarország, Lettország, Litvánia, Észtország, Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország) kapott hivatalosan meghívást az Európai Unióba. Hasonlóan nehéz időszak következett ezután, hiszen a magyar állampolgárok felkészítése összetett, bonyolult, és konszenzust igénylő tevékenységnek tűnt. A közeli, április 12-i népszavazás pedig gyors intézkedéseket sürgetett.

Az Országgyűlés tavaly december 17-én döntött az Alkotmány módosításáról, amelyhez a képviselők kétharmadának igenlő szavazata kellett. Ennek értelmében kitűzték az ügydöntő népszavazás időpontját. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) február elején fordult Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez azért, hogy április 12-én az urnák 19 óra helyett 20 óráig legyenek nyitva, így a szavazáson a szombatra vonatkozó szigorú vallási előírásokat betartó személyek is részt vehetnének. A választási eljárásról szóló törvény módosításához kétharmados parlamenti jóváhagyás szükségeltetett. Első reakcióként az MSZP, az SZDSZ, és az MDF támogatta a kérést, a Fidesz azonban négypárti egyeztetést javasolt. Végül a szavazóurnák este kilencig lesznek nyitva a parlament döntése alapján.

A magyar állampolgárok a 2002. decemberi koppenhágai csúcs, a tárgyalások hivatalos befejeződése után kezdtek igazán nagy számban s mélyebben érdeklődni európai uniós témák iránt. A csatlakozással kapcsolatos információk címlapos hírek, elemző anyagok, interjúk és eseménytudósítások forrásai lettek a médiában is. A polgárok által felvetett kérdések is konkrétabbak, és hasonlóan konkrét válaszokat igényelnek. A szakmailag pontos válaszok megfogalmazása, a média és a lakosság hiteles tájékoztatása részben a csatlakozási tárgyalások vezetőjének és fő koordinátorának, a Külügyminisztériumnak a feladata lett.

A Külügyminisztérium immár nyolc éve, 1995 óta folytatja EU- kommunikációs tevékenységét. Felállította a 19 Európai Információs Pontból álló országos hálózatot; készíttetett közvélemény-kutatásokat; támogatta az írott és elektronikus médiát és a civil szervezeteket; képzéseket szervezett újságíróknak, pedagógusoknak, könyvtárosoknak az EU szervezetéről, tevékenységéről, értékeiről; kiadványokat jelentetett meg; országos középiskolai EU- vetélkedőt rendezett; sok városban nagyszabású Európa Napokat szervezett; és standot állított fel a legnagyobb kiállításokon.

Az Európai Információs Pontok közül kiemelkedően aktív volt a szegedi, amely különböző rendezvényei, kiadványai mellett EU- s autóval járta az országot (nem csak Csongrád- megyét!) saját road show-ja keretében. A Külügyminisztérium EU Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya támogatta és támogatja 2003-ban is országos és megyei napilapokban EU- s oldalak, vagy rovatok megjelenését; segít finanszírozni a helyi televíziókat országos szinten összefogó Hálózatos Televízió Rt. integrációs sorozatát; és országos szintű együttműködésre törekszik a helyi rádiókkal is.

A Külügyminisztérium 06-80-38-2004, zöld számos (ingyenes) telefonvonala 2003 februárjától működik, szakmai információkat nyújtva az érdeklődőknek. A sok telefonáló különféle témákban feltett kérdései és a rájuk adott válaszok folyamatosan bővítik az adatbázist. Az EU- vonalat tartalmas honlap egészíti ki (www.eu2004.hu), melyen keresztül szintén feltehetnek az érdeklődők kérdéseket.

Az Országgyűlésen belül a házelnök vezetésével Európai Uniós főbizottság alakult, melynek tagjai a frakcióvezetők, és azon bizottságok képviselői, akiket különösen érint a felkészülés ezen szakasza. Ez a testület indította el azt a végül ötven állomásból álló road show-t, amelyen részt vett mindegyik parlamenti párt képviselője. Ez a politikai konszenzust is jelezte, bár sokak szerint nem elég hangsúlyosan (a pártok EU- s nyilatkozatairól később).
A kormány kiemelten kezelte az EU- kommunikációt, ezt jelzi egy tárcaközi bizottság és az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítvány felállítása is. Baja Ferenc az EU Tárcaközi Bizottság vezetője:

- Az elmúlt év végén a miniszterelnök Úr az én javaslatomat fogadta el annak a stratégiának és szerkezetnek a kialakítására vonatkozóan, amely a csatlakozás kommunikációs rendszerét illeti. Mindenképpen szakmai típusú felkészítésre van szükség, melynek a lényege a kommunikáció társadalmasítása. Ennek érdekében erősítettük meg a közkommunikációs intézményrendszereket. A lényeg, hogy a közkommunikációban az információ szabályozott áramlása folyjon, és a közcélú információk intézményesített társadalmi formában jussanak el az állampolgárokhoz.

Megerősítették a közmédiumok költségvetését, hogy erre a feladatukra külön források álljanak rendelkezésre. A Magyar Televízióban különösen márciusban ugrott nagyot az EU- s tematikájú műsorelemek száma. Külön filmecskékkel buzdították a nézőket a szavazásra, ahol is színészek, sportolók, közéleti személyiségek mondták el véleményüket Európáról. A Híradóban külön blokkban foglalkoztak az Unióval (a blokkot szignál jelezte), az Este című háttérműsorban pedig a referendum hetében Medgyessy Péter miniszterelnök és a négy parlamenti párt prominens személye is megjelent. Új, kulturális, kabaréshow-juk, a Valahol Európa nagy sikerrel fut kéthetente szerdán (a műsor alatt az MTV logót mozgó, sárga csillagos kör díszíti- az ötlet az RTL Klubban jelent meg még március elején). A finisben a Napkelte és Bánó András Sorskérdések című háttérműsora is a csatlakozással foglalkozott.

A Magyar Távirati Iroda külön Európai Uniós mellékletet indított, a Magyar Rádióban pedig szintén nagyobb terjedelemben jelent meg az EU. A nyomtatott sajtó sem tétlenkedett, mind a megyei, mind az országos lapok külön melléklettel jelentkeztek (a Magyar Hírlap és a Népszabadság igen színvonalas összeállításban), de a kereskedelmi televíziók is meglepően nagy terjedelemben foglalkoznak a közösségbe való belépéssel. Az RTL Klub uniós üzenetei (a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával) mellett a logóban feltüntetett sárga csillagos jelképével és a csatorna arcainak kisfilmjeivel is jelezni kívánta: híve a csatlakozásnak. Nagyobb műsorszám azonban nem készült, a konkurens csatornán szintén elmaradt a „köz tv” Valahol Európában című műsorához hasonló produkció (Friderikusz Sándor fantasztikus Európája már korábban befuccsolt). Mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás össztársadalmi ügy, szükséges volt egy olyan intézmény létrehozása, amely független a kormánytól- mondta Baja Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati informatikai és civil kapcsolatokért felelős politikai államtitkára. Létrehoztuk az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt. Azért, hogy az államigazgatáson belül a kormány egységes kommunikációs rendszert működtessen, létrehoztuk a tárcaközi bizottságot, amelyet én vezetek, és ebbéli minőségemben tagja vagyok az EUKK tanácsadó testületének. Minden tárca létrehozott egy háromtagú teamet, melynek tagja az Európai Uniós felkészüléssel, a kommunikációval és a civil szervezetekkel foglalkozó szakember. A testületek vezetői tagjai a tárcaközi bizottságnak, valamint néhány országos hatáskörű szerv (pl. a KSH) képviselője. A bizottság felügyeli az ágazati stratégiák kialakítását és végrehajtását, erről tájékoztatja a kormányt, és kapcsolatot tart az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjával.

Az államtitkár elmondta: három szakaszból áll(t) a csatlakozással kapcsolatos tájékoztató tevékenység. Az első részben a lakosság minél nagyobb részét informálják arról, hogy vegyen részt a népszavazáson, és ott véleményt alkosson. A második fázisban az egyes területi, illetve ágazati célcsoportok felkészítése következik, a csoportok saját érdeklődési körének megfelelően. A harmadik szakasz a csatlakozás után kezdődik, itt már arra kell koncentrálni, hogy a magyar érdekek is megfelelően érvényesüljenek az EU- ban.
Kétségtelen, hogy a népszavazásra való felkészítés sikere legnagyobb mértékben az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) munkája alapján mérhető.
A májusig tartó kampány legfontosabb reklámtenderét a Young and Rubicam (feladata: a reklámtevékenység, médiavásárlás és a kommunikáció többi ágának koordinálása 280 millió forintért) nyerte. A testület egyébként mintegy 700 millió forintot osztott szét direkt marketingre, PR- tevékenységre és klasszikus reklámra. Somody Imre elnökhelyettes szerint a kampány kettős célja az érzelmi azonosulás megteremtése (az igen válasz megteremtése) és a korrekt tájékoztatás volt.

A közalapítvány az érdemi munkát februárban kezdte. Február 19-én indította telefonos szolgáltatását (a direkt marketing, a telefonos infóvonal működtetése és ügyfélkapcsolati stratégia a GGK Direct Kft. dolga lesz, 219 millió forintért): a 181-es hívószámú telefonos szolgáltató rendszer sikeresnek mondható, hiszen egy tíz nappal az indulás után készült felmérés szerint húszezer hívás érkezett. A leggyakoribb kérdések a nyugdíjakra és a bérekre vonatkoztak. A hét minden napján 8 és 22 óra között lehet telefonálni. Az érdeklődök mintegy 80%-ának azonnal tudtak válaszolni a munkatársak ebben az időszakban. Aki olyan kérdést tett fel, amire nincs azonnali válasz, azt a központ a válasz beszerzése után telefonon, e-mailben vagy levélben tájékoztatta. A kérdések alapján bővítették a rendszer tudásbázisát.

Az EUKK különböző pályázatokat hirdetett meg, melyek közül jelentős forrás (70 millió forint) jutott a civil szervezeteknek. A 131 pályázatból 19 szervezet kapott támogatást (pl.: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Diák- és Ifjúsági Újságírók Egyesülete), a legtöbbet az Európa Ház Egyesület kapta, hét millió forintot. Az EUKK minden magyar háztartásba levelet küldött, melyben a miniszterelnök tájékoztatta a lakosságot, hogy az EU kommunikációjának ügyét az e célra létrehozott közalapítvány koordinálja a jövőben. Dr. Palánkai Tiborral közösen pedig kérték a lakosság aktív együttműködését. Ez az akció 345 millióba került. (több, mint négyszázezren vissza is küldték a válaszlevelet) Március 18-án adták postára a közalapítvány által összeállított tájékoztató füzeteket. A tervek szerint kétmillió füzetet kézbesítettek. Mindenki, aki kérte, kapott egy általános uniós tájékoztató füzetet is az általa megjelölt témakörökön kívül.

Somody Imre még februárban elmondta, hogy az EU- népszavazáson legalább 66 százalékos részvételt és 66 százalékos igen szavazatot várnak. Átlagos eredménynek tartanák a hetven százalékos részvételt és a 72 százalékos igen-arányt, a maximális sikernek pedig a hetven százalékos részvételt 85 százalék pozitív válasszal.
Ugyancsak február 19-én indult az óriásplakát és reklámfilm akció. A plakátokon és a szórólapokon néha provokatívnak számító kérdések is szerepelnek: "Lesz-e az unióban mákos guba", "Jók-e a csajok az EU- ban?" vagy "Tényleg egyetlen méretben kapni óvszert az Unióban?" A reklámfilmekben különböző nézettekkel bíró emberek „békülnek ki” a kampány idejére, például Siklós Mária és Jordán Tamás, Gera Zoltán és Kovács Zoltán, Dopeman és Kozsó, Laci bácsi és Stahl Judit, Gálvölgyi János és Dolák-Saly Róbert vagy éppen Vitray Tamás és Friderikusz Sándor.

A kampány első szakasza nagy visszhangot keltett, sokan sikeresnek, sokan bugyutának tartották, többen pedig azt rótták fel, hogy az általános információk nem erősítették meg az igen vagy a nem érzést. Deutsch Tamás a Fidesz MPP részéről április 9-i sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: a kampány megosztotta a társadalmat. Az EUKK záró sajtótájékoztatóján viszont sikeresnek ítélték meg a munkát. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung figyelemre méltó teljesítménynek nevezte március végén a népszavazás kommunikáció előkészítését. Carola Kaps szerző szerint az ország politikai megosztottságának felszámolását is jelentheti a referendum sikeressége, amely a közalapítvány munkájának is köszönhető lenne.

Sajátos szerepe volt a kampányban az Európai Tájékoztatási Központnak (ETK), amely az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának információs központja. Az 1998. december elsejétől működő központba bárki bemehet az utcáról is akár információért. Hivatalosan nem vett részt a népszavazás kampányában, mindenesetre azzal, hogy kiadványaikkal feltöltik a Külügyminisztérium által működtetett EU Információs Pontokat, jelentősen hozzájárulnak a tájékoztatáshoz. Az ingyenes szolgáltatások körébe tartozik: Internet hozzáférés, kiadványok (EU Info, EU Tények, Mit? Honnan? Hogyan?), brosúrák kiadása, előadások szervezése.

A társadalom majd’ minden szegmense, közéleti szereplők nyilvánították ki véleményüket a csatlakozással kapcsolatban. Külön felhívást intézett az állampolgárokhoz a Kurt Levin Alapítvány, az RMDSZ, az Országos Érdekegyeztető Tanács, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnökeként, az apostoli nuncius, Budapest város önkormányzata.
Természetesen szót kell ejteni az ellentáborról is. A Jobbik Magyarországért Egyesület, a Magyarok Világszövetsége (az elutasító nyilatkozatot követően a kanadai tagozat felháborodását fejezte ki), és a Magyar Igazság és Élet Pártja hivatalos nyilatkozatai mellett számtalan EU- ellenes röplap került az utcákra. A csatlakozást ellenzők még konferenciát is tartottak Budapesten.

A Magyarországi Zöld Párt ráadásul a MIÉP mellett televíziós hirdetésekben szólítja fel az állampolgárokat a nem szavazatokra.

A Lelkiismeret 88 csoport hazaárulónak nevezte Orbán Viktor volt miniszterelnököt, amiért elfogadta Medgyessy Péter meghívását az április 16-i athéni aláírásra.
A pártok közül a kormányzati szerep ellenére az MSZP és az SZDSZ is önálló kampányt indított február közepén.

- Az európai uniós tagságnak és csatlakozásnak nincsenek hátrányai, csak nehézségei vannak, amelyekért azonban a végeredmény bőven kárpótol - mondta Kovács László, az MSZP európai uniós kampányindítóján. Az MSZP mintegy 30-40 millió forintból finanszírozott, utcai szolgáltató kampányt folytat az április 12-i népszavazás sikeressége érdekében. Mozgósított a Fiatal baloldal is újszerű kiadványaival.
A Szabad Demokraták Szövetsége a MEO Kortárs Művészeti Galériában rendezte meg a Gondolkozz Európában című kampánynyitó rendezvényét. Az esten Darvas Iván felolvasott Kertész Imre: Sorstalanság című művéből, majd Albert Györgyi újságíróval, Kuncze Gáborral, a párt elnökével, Haris György vállalkozóval, Jancsó Miklós filmrendezővel, Konrád György íróval, Mohácsi Viktória miniszteri biztossal és Rajk László építésszel beszélgetett. Az SZDSZ különböző kiadványokat készített.

A Fidesz MPP, a kormánypártiak szerint nem állt ki teljes mellszélességgel a csatlakozás mellett, kétségeket ébresztett az állampolgárokban. Az „Igen, de…”- kampány a kormánypártiak szerint megtévesztette az embereket. (A Fidesz az egyetlen parlamenti párt, amelyik honlapján a kezdőlapon nincs jelen az uniós zászló)

Orbán Viktor szerint az Európai Uniós csatlakozásról döntő szombati referendum után mindannyian Európa polgárai leszünk, a kérdés csak az, hogy miként lehet mindenki az integráció nyertese. A volt kormányfő április hetedikén hétfőn az Info Rádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: összefogásra van szükség ahhoz, hogy mindenkit a győztesek oldalára lehessen állítani.

A fideszes politikus úgy ítéli meg, hogy a csatlakozásig, illetve azt követően is célzott kormányzati felzárkóztató programokra van szükség. Leszögezte, hogy a Fidesz a parlamentben minden olyan döntéshez partner, amely a felzárkóztatást, az esélyek növelését szolgálja. Említette, hogy a Fidesz-frakció hamarosan javaslatot terjeszt a Ház elé, hogy az unióból érkező direkt támogatások ne legyenek adókötelesek. Orbán Viktor kisebb hezitálást követően elfogadta a miniszterelnök meghívását Athénba.
A Magyar Demokrata Fórum kezdetektől kiállt az Európai Uniós csatlakozás mellett, mi sem jelzi ezt jobban, minthogy önálló internetes magazint tart fenn honlapján, amelyen folyamatosan mozgó formában tárulnak elénk a legfrissebb uniós információk. Boross Péter is ott lesz a görögországi ceremónián.

A MIÉP „Így nem !” jelszóval mond nemet az EU- csatlakozásra. A Független Kisgazdapárt nem tett egyértelmű nyilatkozatot a népszavazásra vonatkozóan, honlapján a csatlakozási tárgyalások minőségét kritizálta. A Munkáspárt igent mond április 12-én, de honlapján igen terjedelmesen foglalkozik a jövővel, a hatásokkal, következményekkel.
A kampányban sorsdöntő szakasz a referendumot közvetlenül megelőző egy hét. Nagyüzemet is tartottak politikusaink ennek szellemében. Medgyessy Péter például a Gerbeaud cukrászdába hívta a kormány képviselőit, ahol egyebek közt részt vett több közéleti személyiség is.

Április kilencedikén az Országgyűlésben a már említett road show záróakkordjaként Áder János, Dávid Ibolya, Kovács László, Szili Katalin, Medgyessy Péter és Mádl Ferenc szólalt fel. A köztársasági elnök egyébként korábban a Die Presse című lapban így nyilatkozott:
- Most, amikor komolyra fordul a dolog, akadnak aggályok, s ennek oka alighanem az, hogy a szabad verseny nehézségeket és problémákat is hoz magával, s ez a lakosság bizonyos rétegeinél aggályokat kelt, és visszafogottságot vált ki, ezért csökkent az eufória a kezdetekhez képest. A fenntartások egyik oka, hogy a tárgyalások legvégén „az Európai Unió nem mutatott túlzott nagyvonalúságot”.

Erre a hétre lett készen a Magyarország mi vagyunk! akció keretében készült fénykép, melynek lényege az volt, hogy minden megyeszékhelyen lefotózták az embereket, és az így összeállt képpel köszönti majd az ország Európát.

Április 9-én a Budapest Aréna volt a színhelye a "hozománygálának". A sokórás, monstre műsor három részében népzene és néptánc, klasszikus muzsika és könnyűzene kap helyet. Az igazi sztárparádé névsorából most csak egy név: Kocsis Zoltán, aki a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli majd. A program mindenki számára ingyenes.
Egy nappal a népszavazás után, április 13-án, vasárnap Budapest több pontján lesznek rendezvények, melyek - a várakozás szerint - már a csatlakozási szándék megerősítését köszöntik. Zenekarok, énekesek, családi és gyerekprogramok váltják majd egymást a város különböző pontjain.

A népszavazás ügydöntő, költsége 3 milliárd 824 millió forint. A Gallup március 7. és 12. között az ország 67 településén 989 ember megkérdezésével végzett reprezentatív felmérése szerint tízből hatan jó dolognak tartják a csatlakozást, ami 8 százalékkal több mint februárban.

A lakosság 74 százalékának magas a szavazási hajlandósága; biztosra a megkérdezettek 58 százaléka mondta, hogy részt venne egy "holnap rendezendő" uniós népszavazáson, ami egy hónap alatt 3 százalékos növekedést jelent. A csatlakozást a lakosság 64 százaléka támogatná, ez 5 százalékponttal több, mint egy hónappal ezelőtt. Az EU- tagság ellen 16 százalék voksolna, ugyanannyian, mint február azonos időszakában.

A biztos szavazóknak 78 százaléka mondta, hogy a tagság mellett szavazna, ami nem változott az előző havi adatokhoz képest. Arra a felvetésre, hogy "általában szólva, ön szerint Magyarország európai uniós tagsága jó dolog lenne, rossz dolog lenne, vagy nem lenne se rossz, se jó dolog", a megkérdezettek 57 százaléka úgy válaszolt, hogy "jó dolog lenne". Az uniós tagságot csak 15 százalék tartja rossznak. A lakosság 17 százaléka úgy vélekedett, hogy a tagság se nem jó, se nem rossz, és 11 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Az európai uniós tagságot 2000 elején 55 százalék tartotta jó dolognak, a legmagasabb értéket 2002 szeptemberében regisztrálták, akkor a mostaninál 10 százalékponttal többet, 67 százalékot mértek.

Az egy hónappal ezelőtti adatokhoz képest jóval többen - a felnőtt lakosság 43 százaléka - számítanak személyes előnyre a csatlakozás után. Az uniós tagságból februárban még a lakosság 36 százaléka számított előnyre, 42 százalék mondta, hogy nem vár ilyesmit.
Amennyiben a népszavazás eredményes és érvényes Medgyessy Péter nyugodt szívvel írhatja alá az Unió soros elnöki tisztjét betöltő Görögországban a csatlakozási szerződést. A tagállami ratifikációkat követően pedig Magyarország 2004. május 1-jétől hivatalosan is az Európai Unió tagjává válik.

2003. április 10.