Harakiri

Vannak mostanában az MDF berkein belül olyanok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy valójában a Fideszbe tartoznak már egy ideje – holott még mindig a demokrata fórum kasszájába fizetik a tagdíjat. Mások tudják ezt, úgyhogy már hivatalosan is átigazoltak a Fideszhez.

A harmadik csoportot az identitásválsággal küszködők alkotják. Szerintük ez a párt már nem a régi: a szoclib kormánnyal "kokettál", sőt, még a Nagy Testvérnek is keresztbe tesz. Legutóbb például fölháborító pimaszsággal tagokat delegált az illegitim MTV kuratóriumba annak ellenére, hogy a Fidesz – óvó jószándéka jeléül – eltiltotta tőle. Az, hogy egy ellenzéki párt elméletileg konstruktív is lehet, mint azt a konzervatívok negyedik csoportja teszi, teljességgel érthetetlen, hiszen mitől lenne ellenzéki, ha nem tiltakozik reflexből minden kormányjavaslat ellen kézzel-lábbal-demagógiával?

Hogy ezt a szörnyű egyénieskedést már nem lehet mentálisan tovább elviselni, először Ternai László csongrádi MDF-elnök látta be. Dühös csalódottsággal telítve, elhatalmasodott rajta a sötét depresszió, és társaival az ülésterembe vonulva rendkívül romantikusan csoportos harakirit hajtott végre: feloszlatták magukat.

Megmutatták nekünk, hogyan hal meg példamutatóan egy szamuráj az uráért!
Már csak az a kérdés, valójában ki is ezeknek a szamurájoknak az ura?

toro

2003. március 19.