Tombácz Róbert

Megkezdődött az új médiatörvény
társadalmi vitája
Pető Iván szegedi fórumán a közszolgálatiság állt a középpontban

"Média, közszolgálatiság, politka" címmel tartottak sajtóbeszélgetést november 5-én a MTESZ-székházban. A rendezvény vendége Pető Iván, az SZDSZ Országos Tanácsának és az országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke volt.

A politikus leszögezte, a közpénzek a média és a politika viszonya a világon mindenhol konfliktusforrás, tehát nem csak a volt szocialista országok sajátossága a közszolgálati műsorszolgáltatás megítélésének problematikussága. Ironikusan megjegyezte, hogy a vádakra, amelyek szerint az új választásokkal mindig az új kormánygarnitúra szócsövévé vedlenek a közszolgálati médiumok, csupán azt tudja mondani: kapcsolják be vasárnap reggel a Kossuth Rádiót, és abból biztosan nem fog kiderülni, mely pártok vannak jelenleg kormányon.

Pető nem ért egyet azokkal a javaslatokkal, amelyek felosztanák a közpénzből működő médiumokat a két nagy politikai tömb között - utalt Orbán Viktor felvetésére -, hiszen a "tömbök" sem egységesek, azon belül is vannak különféle árnyalatok, hiába szeretnének mást a nagy pártok. Mint mondja, az az egyik alapvető probléma a közszolgálatiság fogalmának értelmezésében, hogy sok politikus úgy véli, ha nem az ő véleményét tükrözi, tartja objektívnek egy közszolgálati médium, ott biztosan "az ellenség vette át a hatalmat". Híjján vannak tehát politikusaink az önkritikának, és helyette a pártérdek dominál. A közszolgálatiság másik nagy problémája, hogy az gyakran nem egyezik a közönség igényeivel - az igényszintbeli különbséget pedig nehéz áthidalni. Hiába szeretnénk több színházi közvetítést, koncertet vagy igényes filmet látni, ha ez nem jár megfelelő nézettséggel, a reklámozók nem hirdetnek az MTV-ben, nem jön a reklámbevétel. A közszolgálatiság kritériumainak szinte teljesen megfelelő műsorai miatt az SZDSZ OT-elnöke egyébként elismerését fejezte ki - a Duna TV-nek.

A reklámok szerepének meghatározása sarkalatos pontja az új méditörvény-koncepcióknak, amelyek társadalmi vitája jelenleg is folyik. A reklámozás mellett szól, hogy az abból származó bevétel független a mindenkori kormánytól, így kisebb az anyagiakkal való nyomásgyakorlás lehetősége. Ugyanakkor a nézettségért folyó harcban sérülhet a közszolgálatiság normarendszere: a magaskultúra értékeinek közvetítése. Ha viszont megszűnnének a reklámok a köztévében, akkor - ugyan a kulturális igényszint emelése lehetségessé válna - az aktuális parlamenti többségnek lenne teljesen kiszolgáltatott a médium. A helyzetet bonyolítja, hogy a Fidesz nem adta fel a két köztévés-modell koncepcióját - bár erről eddig nem adott be törvénytervezetet -, így bármilyen más jellegű tervezetről nemmel szavazna. A médiatörvény módosítása ugyanakkor kétharmados parlamenti többséget igényel, ezért az elfogadására rendkívül kicsi az esély.

Tanszékvezetőnk kérdésére válaszolva Pető Iván kifejtette, hogy nemcsak az elitkultúra nincs reprezentálva megfelelően a köztévében, de alapvetően azzal sincs tisztában a médium vezetése, hogy mi is a szerepe a televíziónak és azt hogyan kivitelezze. Műsoraik alapján ugyanis se közszolgálatinak, se kereskedelminek nem nevezhető az MTV. Mentségükre mondta Pető, hogy a pénzügyi lehetőségek ismerete nélkül, instabil gazdasági helyzetében nem is lehet képes érdemi koncepciót kialakítani. Ezért is szükség lenne egy új törvényre, amely tervezhetővé teszi a tévé gazdálkodását. Egy másik kérdező azt firtatta, hogy létezik-e Magyarországon ún. médiaegyensúly és igazságos-e a jelenlegi helyzet. Az SZDSZ politikusa már a médiaegyensúly fogalmát is vitathatónak ítélte, hiszen - mint elmondta - nem lehet egzakt módon mérni ezt az "egyensúlyt". Aki szerint pedig kevés a hazai jobboldali lap, az indíthat sajátot vagy vegye az eddigieket - ezzel is támogathatja a számára szimpatikus politikai oldalt. Megjegyezte: a direkt állami támogatást erkölcstelennek tartja és elutasítja, bármilyen lapról is legyen szó, szemben a Fidesz-kormány idején bevezetett gyakorlattal, ami óriási összegű közpénzeket juttatott a különféle jobboldali lapoknak.

2003. november 18.