Vissza a címlapra!

Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja


Windisch Judit

A terrortámadás ellenére nem jön
haza a magyar kontingens Irakból
Már elhagyta a kórházat mindkét sérült magyar katona

 


Tíz magyar katona – közülük kettő súlyosan - megsérült, mikor február 18-án terrortámadást hajtottak végre Irakban, a hillai tábornál. A honvédelmi minisztérium kommunikációs főigazgatója a robbantás részleteiről elmondta: helyi idő szerint reggel 7 óra 10 és 12 között, két teherautóval követték el a támadást. A feltételezések szerint azt tervezték, hogy az egyik, robbanóanyaggal felszerelt teherautó nekihajt a tábort övező beton védműnek, a másik pedig az így keletkezett nyíláson a táborba hajt, és ott robbantja fel magát. A terv nem sikerült, a tábort őrző mongol fegyveresek észrevették a teherautókat, tüzet nyitottak, így mindkét kocsi nagyjából egy helyen robbant fel. Ez azonban csak néhány száz méterre volt a magyar szállítóalakulat lakóépületeitől. Minden sérülést a detonáció következtében kitörő ablakszilánkok okozták. A két súlyosabb sérült közül az egyiknek az üveg a nyaki ütőerét vágta el, a másik katonának pedig a szeme sérült meg, őket kellett kórházba szállítani.

A történtek után szigorították az óvintézkedéseket, például a tábor területén is golyóálló mellényben, sisakban és fegyverrel kell tartózkodniuk a katonáknak.

A miniszterelnök és a honvédelmi miniszter pár órán belül videotelefonon kapcsolatba lépett a szállító kontingens parancsnokával. Sramkó Mátyás azt mondta, a táborban nincs pánikhangulat, a katonák közül senki sem tervezi, hogy a szolgálati idő lejárta előtt hazatérjen. A parancsnok elmondta, lélekben fel volt készülve arra, hogy bármikor megtámadhatják őket. A honvédelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, a magyarok az egyik legjobban őrzött táborban laknak, hiszen a hatalmas robbantás ellenére a merénylők nem tudtak bejutni a hadiszállásra.

A miniszterelnök a kontingens parancsnokának azt mondta, az Irakban szolgáló katonák helyes célok érdekében vannak ott, majd megköszönte a helytállásukat.

Hazahozatalukról azonban egyikük sem beszélt. Juhász Ferenc kijelentette: márciusban utazik ki a váltás, és közülük sem mondta vissza senki a szolgálatot.

A parlamenti pártok eltérően vélekedtek a történtekről, illetve a szükséges lépésekről.

Az MDF-es Karsai Péter felszólította a kormányt, hogy azonnal rendeljék haza a magyar kontingenst. Az országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke emlékeztetett: pártja decemberben is kezdeményezte a katonák hazahozatalát, és ezt a javaslatot újra benyújtják. Karsai Péter elmondta, az MDF továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy Irakban háború folyik, és a magyar Országgyűlés nem a háborúban való részvételhez kapta felhatalmazását.

A honvédelmi bizottság MSZP-s elnöke azt mondta, minden ilyen jellegű békefenntartó misszóban van kockázat, viszont az önként jelentkező katonák tisztában voltak a veszéllyel. Keleti György arra a kérdésre, hogy szerinte mikor kell hazarendelni a katonákat, nem adott egyértelmű választ: „A magyar katonák eddig rendkívül fegyelmezetten teljesítették a feladatukat, és a kockázat eddig is megvolt.”

A Fideszes Simicskó István kijelentette: a katonákat akkor kell hazaszállítani, ha nem tudják ellátni a szállító feladatukat. Szerinte ez az idő még nem érkezett el.

A honvédelmi bizottság rendkívül ülését a Fidesz kezdeményezésére másnapra összehívták, ahol a politikusok tájékozódtak a szerdai merénylet részleteiről.
A honvédelmi minisztérium politikai államtitkára, Iváncsik Imre elmondta, valószínűleg az al-Kaida követte el a merényletet, nem pedig irakiak. Erre a feltételezésre utal a felhasznált robbanóanyag mennyisége és az is, hogy elmaradt a lakosság figyelmeztetése, a robbantást előkészítő egyik felderítő személy pedig egyiptomi vagy jordániai akcentussal beszélt, amikor szóba elegyedett a helybeliekkel. Az államtitkár közölte azt is, a kontingens mandátuma az év végéig szól, és a parlament kompetenciája, hogy szükség esetén az esetleges hosszabbításról döntsön.

A bizottsági ülésen a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyet értettek abban: meg kell vizsgálni, hogyan biztosítható, hogy ablakok többet ne okozzanak hasonló sérüléseket. A jelenlévők szerint például biztonsági fóliával kellene bevonni ablakokat. Iváncsik Imre azt mondta, ennél a lehetőségnél azt is figyelembe kell venni, hogy egy befóliázott ablak más vonatkozásban nem jelent-e nagyobb veszélyt. Egyébként már több cég is jelentkezett hasonló felajánlásokkal.



 

2004. máercius 2.