Nyilván minden
rendes magyar megérti, hogy az utókor soha nem múló hálával kell majd
emlékezzen az Ezüsthajó kft. érdemeire, amely rögzítette azt a háromszázhetven
történelmi pillanatot, melyekben a polgári csillag, O. V. 1999 és 2002
között tündökölt. Például, mondjuk, a csabai kolbásztöltést.
Az ilyen és ehhez hasonló feledhetetlen közszereplések megörökítéséért
valójában potom ár az a néhány százmillió, melyet az állam, pontosabban
az adófizetők kifizettek érte. Nem is csoda, hogy olyan gyatra az alkotások
minősége, amilyen: már bocsánat, de szarból nem lehet, kérem, várat építeni.
Az igazi problémát sokkal inkább az jelenti, hogy ezt a felbecsülhetetlen
értékű videotárat mindössze százan látták – nekünk, választóknak például
még részleteit se mutatták be, szinte eldugták előlünk, noha olyan kíváncsiak
lennénk rá.
Megnézik viszont az ORFK gazdaságvédelmi nyomozói, igaz csak abból a szempontból,
hogy arányban van-e az előállítási költség az alkotások minőségével, ami
ilyen elévülhetetlen jelentőségű projekt esetében igazán szőrszálhasogató
kérdés, hiszen ez vitán felül áll. Egy pozitívuma azonban mégiscsak van
a nyomozók ténykedésének: növekszik általa a gyűjtemény nézettsége.
-toro-
|