Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja

Kiss Gábor Gergő

Egycsapatos bajnokság

Ha valaki azt mondta volna nekem a férfi kézilabda NB1 utolsó fordulója előtt, hogy a Fotex KC Veszprém idegenben kilenc góllal fogja megverni a Pick Szeged gárdáját, azt minimum egy együtt érző mosollyal gondoltam volna oda, ahol a nagy butaságokat mondó embereket ápolják szakszerű körülmények között.

Ám lehet, hogy nekem lenne ott a helyem, aki naivan azt gondolta, hogy a rangadók rangadója szorosabb végeredményt fog hozni. A vége 26-35 a Veszprémnek. Ez egy olyan eredmény, ami senkinek sem jó, még a veszprémi szurkolóknak sem. A magyar élvonalbeli férfi kézilabda ugyanis haldoklik. Ha gyorsan nem találnak ki valami okosat az illetékesek, hatalmas bajok fogják felütni fejüket

Hiszen normális az, hogy a tabella második helyezettje huszonkét góllal veri a negyedik helyezettet, a listavezető pedig tizennyolccal a harmadikat? Már jó ideje a magyar bajnokság a Fotex bajnokága, de eddig ekkora különbségek nem csúcsosodtak ki. A Fotex általában megveszi a legjobb hazai játékosokat, így gyengítve a nagyobbrészt egyébként sem túl acélos ellenfelek keretét Ám hiába van tele sztárjátékosokkal a Balaton parti egyesület, ha a nemzetközi kupában még a négy közé sem tud bekerülni!

Úgy gondolom nem itthon, hanem a nemzetközi porondon kellene megmutatniuk, mit is tudnak valójában. De mivel itthon senki - már a Pick Szeged sem - tudja megszorítani őket, a BL-ben borítékolható a kudarc. A következő idényben vajon hány néző fog kilátogatni mondjuk egy Fotex-Nyíregyháza meccsre? A szurkolás lényege az izgalom, és nem az, hogy húsz vagy harminc góllal nyeri-e meg a csapat az adott bajnoki mérkőzését.

Talán példát kellene venni a női bajnokságról, ahol a hatodik Hódmezővásárhely le tudta győzni a Ferencvárost és a Cornexit, az ötödik Debrecen pedig a címvédő Dunaferrt. Lehet, hogy ezért van a női EHF kupában a legjobb négy között három magyar csapat is?

2005. április 13.