Vissza a címlapra!

Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja



Dobos Sándor

Kis közösségek nagy sportja
Hazánkban is van már nemzeti csapata a 100 éves korfballnak



Nagy sikert ért el a magyar korfball válogatott azzal, hogy először jutott ki a világbajnokságra. Mi van? Kik? Hol? Mikor? Mennyiért? Kérdezhetnénk, hiszen a sportág korántsem mindennapi társalgásaink témája. Pedig ki gondolná, hogy a holland találmány ebben az évben ünnepli születésének 100. évfordulóját. Mi, magyarok tehát a kvalifikációval méltán ünnepeltük meg a centenáriumot.

A korfballt száz éve találta ki egy amszterdami testnevelő tanár, Nico Broekhuysen. Oktatási tapasztalatait felhasználva olyan csapatsportot kívánt megalkotni, amelyben a különböző testi adottságú játékosok egyenlő eséllyel küzdhetnek meg egymással. Így született meg az a sportág, amelyet a világon egyedülálló módon fiúk és lányok, férfiak és nők együtt játszhatnak. A maga idejében igen modern felfogást tükrözött a sportág mindezidáig unikumnak számító koedukált mivolta.

Jellegénél fogva a korfball a baráti társaságok, családok sportja, mivel a pályán együtt játszhat barát és barátnő, feleség és férj, de akár nagymama és unoka is. Hollandiában nem véletlenül jellemzik úgy a sportágat, mint a "kis közösségek nagy sportja", hiszen minden kis településen, baráti társaságban könnyen létre lehet hozni egy csapatot. Nem kell, hogy a hölgyek a nézőtéren várakozzanak, míg tizenegy férfiú egy labdát kerget lelkesen, de a hölgyek számára talán kevésbé szórakoztatóan.

A sportág nevét a "korf" (kosár) szóból kapta. Nem meglepő, hogy a mai napig a legtöbben a Benelux-államokban űzik a korfballt. Az 1920-as antwerpeni és az 1928-as amszterdami olimpián már bemutató mérkőzéseket játszottak. Ez hozzásegítette a korfballt ahhoz, hogy az egész világon - Európától Ausztráliáig, Ázsiától Észak-Amerikáig - megismerjék. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság e széles körű népszerűség hatására felvette a NOB által elismert sportágak listájára. Jelenleg öt kontinensen negyven országban játsszák.

Az elmúlt száz évben meghódította Hollandiát: szülőhazájában közel százezer (!) igazolt versenyzővel rendelkezik, s ilyen módon a labdarúgás mögött a második helyen áll elterjedtségét tekintve. A holland bajnoki döntőt minden évben a rotterdami Ahoy! Arénában rendezik, 15000 néző előtt.

A korfball magyarországi története alig több mint egy évtizedes, ismertsége és elterjedtsége növekvőben van, ahogy a sport egyre divatosabbá válik baráti társaságok, családok körében. A magyar bajnokságot minden évben megrendezik, az eddigiek során a Gödöllői Korfball Klub, a MAFC, és a Szentendrei Korfball Klub osztozott a bajnoki címen. Jelenleg tíz klub csapatai vesznek részt az immár kétosztályos bajnokságban.

Tavaly indult a "Korfball az iskolákban" projekt a szövetség szervezésében, amelynek keretében testnevelő tanárokat képeznek ki a korfball oktatására és iskolákat ingyenes korfball-felszereléssel látnak el, sőt szükség esetén még edzőt is biztosítanak az iskola számára. Eddig tíz iskolában indult el ilyen módon az oktatás, amelynek köszönhetően idén elindult az iskolák közötti bajnokság is.

A centenáriumi ünnepségek csúcspontjaként rendezik meg a VII. Felnőtt Korfball Világbajnokságot a sportág szülőhazájában, Hollandiában. Az évfordulónak, és a korfballos nemzetek egyre növekvő számának köszönhetően az eddig megszokott nyolc ország helyett tizenhat válogatott vesz részt a világeseményen. A vb nyitómeccsét Nagy-Britannia és Magyarország játszotta október 27-én, sajnos a mieink vereséget szenvedtek, és később hiába győztek India ellen, csak a "B"- világbajnokságon vehetnek részt. Ez is azonban hatalmas eredmény.

A VB-döntőre és a helyosztókra november kilencedikén kerül sor a 15000 néző befogadására alkalmas (a teltház biztosra vehető) rotterdami Ahoy! Arénában.
Akit érdekel az egyre inkább teret nyerő sportág keresse fel a www.korfball.hu weboldalt.


A játékszabályok: Négy fiú és négy lány alkot egy csapatot. A játék célja, hogy a futball-labda méretű labdát egy 3,5 méter magas állványon található fonott kosárba jutassuk. A játéktér két, 20x20 méteres térfélből áll, térfelenként egy-egy, az alapvonaltól mintegy 6,7 méterre elhelyezkedő állvánnyal. A csapatból két lány és két fiú az egyik térfélen támad, míg a többiek feladata a pálya másik felén a védekezés. Minden két gól után a védekező és támadó négyesek helyet cserélnek. Ha a védők megszerezték a labdát, gyors összjátékkal a támadó térfélre igyekeznek juttatni azt, ahol társaik megpróbálkozhatnak a gólszerzéssel. Egy mérkőzés időtartama 2x30 perc, ez alatt átlagosan 15-25 gól esik csapatonként.

A korfball az egyenlő esélyek sportja: a kosárra dobás védett pozícióból (amikor a védő a támadójátékos előtt, kartávolságnál nem messzebb, felemelt kézzel áll) nem megengedett, az így szerzett gól nem érvényes, sőt, a támadás jogának elvesztésével jár. Ez az alacsonyabb, fiatalabb játékosoknak ad esélyt hórihorgas ellenfelükkel szemben.

A korfball csapatjáték: fontos, az összjátékot ösztönző előírás, hogy a labdával futni még a labdavezetéssel sem szabad, így minden játékos csak passzolások révén juthat előre. Védekezni egy-egy ellen lehet, mindenkinek azonos nemű ellenfele eszén kell túljárnia.

A korfball taktikai játék: a játék során a testi kontaktus tilos, a durva játék büntetendő. A testi erő dominanciáját a szabályok kizárják a játékból, így egymás kezéből sem lehet kivenni a labdát.



 

2003. november 11.