Vidákovics Zoltán

Fizu

A kormány úgy döntött, hogy növeli a kormánytagok fizetését. A miniszterek bére 25, a miniszterelnöké 50%-kal fog emelkedni két éven belül. Nem tudom, miért kell megdöbbenni, felháborodni ezen a híren. Csak egy kis empátia szükséges a dolgok megértéséhez.

Keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy csak úgy gondoljanak egyet, és emeljék saját fizetésüket. Sajnos nem tartozom ezek közé. Pedig szívesen adnék magamnak több ösztöndíjat, nagyon megérdemlem. Van egy ismerősöm, aki egy közös ismerősünknél dolgozik napi tizenkét órában, minimálbérért. Ha választhatna és megtehetné, szerintem ő is duplájára emelné a fizuját. Ismerek aztán egy olyan embert, aki havi húszezerért gürizik kőműves-segédmunkásként. Ő például a múltkor azt mondta, nagy örömmel venné, ha többet keresne, és nem kellene napról-napra élnie. Szoktam látni a Nagyáruháznál egy bozontos szakállú embert, aki a sapkáját mindig fejjel lefelé fordítva a földre teszi, és melléül. Nem hiszem el, hogy ne kedvezne magának, ha ő dönthetné el, mennyi pénz hullik naponta a fejfedőjébe.

Nem kell azon csodálkozni, ha a kormány úgy dönt, hogy növeli tagjainak fizetését. Az már annál inkább meglepőbb, mennyire szellemesen és stílusosan választották ki az időt a cselekvésre. Közvetlenül mindenszentek napja előtt döntöttek. Nyilván úgy gondolták, mindenszentekkor sokkal inkább megengedhető, hogy minden szentnek maga felé hajoljon a keze.

2002. november 26.