Windisch Judit

Háború, morál, szubjektivitás
Nógrádi György katonapolitikai szakértő az iraki helyzetről és az USA szerepéről

- Valóban megmerevedtek a frontok. A mostani helyzetben a háború már nem katonai, hanem politikai kérdés, és ez nagyon ritka a történelemben. A Biztonsági Tanácsban az volt az alapvető kérdés, hogy a Blix-jelentés meggyőzi-e az eddig ingadozókat, vagy az eddig kemények változtatnak-e álláspontjukon. Természetesen egyiket sem tudta meggyőzni.

- Hans Blix több időt és több ellenőrt kért, Nagy Britannia viszont kijelentette: Iraknak március 17-ig le kell szerelnie.

- Teljesen logikus mindkét koncepció. Blix szerint Irakot néhány hónap alatt rá lehet kényszeríteni, hogy a fegyverei jelentős részét valóban megsemmisítse. Nagy Britannia pedig azt mondja, hogy március 17 az a határidő, amit kell adni. A miértre nem válaszol, arra válaszolok én. Azért, mert utána a megváltozott időjárási viszonyok miatt sokkal nehezebb háborúzni. Ennek keretében merült fel ez a határidő, és kezdődött meg több helyen a visszaszámlálás.

- A CNN-en is. A Blix jelentés után egy nappal új fejléce volt a CNN-ek: D day - 10. Mennyire kell nagy jelentőséget tulajdonítani egy ilyen kiírásnak egy tv csatornán?

- A CNN a világ legnézettebb televíziója, de szubjektív és sokszor téved. De lényegében a 10 azt jelenti, hogy a háború 90 százalékban elkerülhetetlen. Hogy ez 10 nap lesz, vagy fél óra, azt kizárólag ma az amerikai vezetés dönti el. Nyilván megvárva a BT határozatot, amely nem fog bekövetkezni, és utána szabad kezet kap. A térségben állomásozó nyugati, elsősorban angol és amerikai erők messze elégségesek ahhoz, hogy a háborút sikeresen megvívják. Az Egyesült Államoknak olyan elsöprő a technológiai fölénye, hogy nem kérdéses és kétséges egy gyors amerikai győzelem, de kérdéses és kétséges az azt követő politikai rendezés.

- Bush amerikai elnök március 7-i sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a jelképes gesztusok nem elegendőek Irak részéről, csak a teljes leszerelés fogadható el.

- Bushnak annyiból igaza van, hogy az ő értelmezése szerint csak akkor lesz megállapodás, ha 100 százalékban megsemmisítik Irak fegyvereket. Ezzel szemben a világ jelentős része óriási előrelépésként érzékeli, hogy az elmúlt hetekben a 150 km-nél nagyobb hatótávolságú rakéták közül minden harmadikat megsemmisítette Irak. A német elemzések kimutatták, hogy a CIA által leadott hihetetlen precíz jelentéseket Bush teljesen máshogy hozza a közvélemény elé. Mondok egy példát. A CIA letette, hogy Iraknak minimum 10 évre van szüksége saját atombomba előállítására. Bush kiállt, és közölte, hogy egy évre van szüksége. Elképesztő, hogy egy amerikai elnök ezekben a kérdésekben mennyire szubjektív.

- Bush elnök ugyanezen a sajtótájékoztatón mondta azt is, hogy „ ha cselekedni kell, cselekedni fogunk, és ehhez valójában nincs szükségünk az ENSZ jóváhagyására.” Ha Amerika BT felhatalmazás nélkül támad, több vétójogú ország tiltakozása ellenére, marad-e jelentősége, szerepe a testület?

- A német Die Welt azt írja, hogy ENSZ vagy Egyesült államok; Morál hatalom nélkül. Tehát olyan mértékben kiéleződött ez az új nemzetközi rend, olyan mértékben lekerült a napirendről a nemzetközi jog és annak értelmezése, hogy azt lehet mondani, a helyzet katasztrofális. A kérdés úgy néz ki: meddig maradhat fenn az az ENSZ BT azzal az öt állandó taggal, amely az 1945-ös erőviszonyokat tükrözi? Valóban ez-e ma a világ 5 legfontosabb állama? Valóban az öt legfontosabb között van-e egy rendkívül gyenge Franciaország, egy rendkívül gyenge Oroszország, egy regionális nagyhatalom, de nem globális világhatalom Kína? Ezekkel egy súlycsoportban van - e az az Egyesült Államok, amely egymagában többet költ fegyverkezésre, mint az őt követő 8 állam együttvéve?

Jelenleg a kérdés az, hogy kialakul-e egy új világrend, de ha igen, akkor ennek teljesen új normái lesznek. Ezen kívül az USA-ban 4 évente van választás. A mai amerikai vezetés teljesen más, mint a korábbi volt, teljesen más normákkal. Ez válik talán általánossá a történelemben, vagy pedig egyedi eset marad? Össze hozza-e az iraki háború Amerika világszerte meglévő ellenségeit? Szörnyű nehéz kérdéseket vet fel az iraki háború, amire ma nincs válasz. Az eljövendő évek és évtizedek fogják megadni a választ. Teljesen új jelek vannak a nemzetközi kapcsolatrendszerben, amire még ma a világ nem készült föl.

Elhangzott az InfóRádióban

Fotelos háború az amerikaiaktól
J. Nagy László történész az iraki válságról és az európai megosztottságról
Mit gondolsz az iraki válságról?

2003. március 19.