|
Metálból nem lehet megélni
Szerző: Rohrer Hajnalka | Feltöltve: 2006-10-30 | Megtekintve 1545 alkalommal. | Nyomtatás
Kovács Dániel elsőéves angol szakos a szegedi egyetem bölcsészkarán és 12 éve gitározik. Szenvedélyéről, a metálzenéről és a hazai helyzetről mesélt. Mikor kezdtél el gitározni? Nyolc éves koromban, akkora volt a gitár mint én. Hat évig tanultam komolyzenét egy zeneiskolában, klasszikus gitárral játszottam Bachot, Mozartot, aztán hat év után rájöttem, hogy inkább metált szeretnék játszani. Ezután elvégeztem egy négy éves jazz iskolát is, két éve pedig már magántanárnál tanulok. Milyen zenekarokban játszottál eddig? Ez év márciusában alakult meg a harmadik zenekarom, a The Void. Zeneileg talán legközelebb az In Flames-hez áll, szintetizátoros, gitárszólós, dallamos, zúzós metálzenét játszunk. Viszont a zenekarból két másik emberrel most csinálunk még egy blues-projektet is, beülünk egy kocsmába és zenélünk. Az első zenekarom idején 17 éves voltam, az szintén egyfajta metálos vonulatot képviselt, de ott lány volt az énekes és Nightwish-jellegű zenét játszottunk. A második pedig egy punk-rock banda volt, de abban csak azért voltam benne, mert a haverok csinálták, egyébként ez nem volt túl nagy kihívás. Magyarországon a metálzene mennyire népszerű? Milyenek a hazai viszonyok? Van egy szűk réteg, aki nagyon szereti. Sok ember van, akiken nem is látszik, hogy ilyen zenét hallgatnak, mert nem járnak szörnyes pólóban és nincs hosszú hajuk. Én sem így nézek ki. De ugyanígy igaz, hogy nem mindenki hallgat metált, aki úgy néz ki. Ez is divat lett mostanában. Ettől függetlenül a metál nem tartozik a populáris műfajok közé, ezért egyáltalán nem lehet megélni belőle Magyarországon, bár mostanában kezd betörni a köztudatba, például az egyik ilyen zenét sugárzó műsort is előrehozták egy órával. Ez mindenképpen haladás. Viszont ha valaki a zenéléssel szeretné keresni a kenyerét, vagy ezáltal akar híres lenni, akkor ilyen zenét nem játszhatna. A The Voiddal hosszútávra terveztek? Mindenképpen. Ez több is mint hobbi, most csak ezzel szeretnék foglalkozni. Az a jó ebben a zenekarban, hogy mindenki teljesen másfajta zenét hallgat, mégis találunk kompromisszumot. Például a másik gitáros srác jazzt hallgat, és legszívesebben azt is játszik, de ez nem jelenti azt, hogy mást egyáltalán nem. Szeretnétek a zenekarral pénzt is keresni? Nekünk nem az a célunk, hogy eladjuk és profitáljunk belőle. Hanem az a lényeg, hogy akiknek tetszik, azoknak tényleg jó legyen. Van olyan magyar zenekar, ami teljes egészében kompromisszumokra épül, minden tekintetben kiszolgálják a tiniközönséget, mert úgy lehet igazán keresni. Nekem ez egyáltalán nem szimpatikus. Hozzáállás kérdése az egész, nem azért kell játszani, mert sokan jönnek koncertre és nem az emberek számától függ, hogy jó zenét csinálunk-e. Ha csak ötvenen jönnek el egy koncertre, az is nagyon jó, és két embernek is ugyanúgy le kell tépni a fejét, mint ezernek. Mennyire vagytok ismertek? Még nem igazán ismernek, hiszen nagyon fiatal a zenekar, de pozitív visszajelzéseket már kapunk és sokan kijárnak a próbákra is. Már fellépésekre is hívtak, de még egy koncertünk sem volt, mert most születnek a számok és csak nemrég lett énekesünk is. Amint összepróbáltuk az énekes sráccal a számokat, már koncertezünk is. És vannak nagyon jó fej testvér-zenekarok, akikkel kölcsönösen segítjük egymást előre jutni. Mennyit gyakorolsz? Elég sokat, napi 3-4 órát szoktam. De nemcsak azt gyakorlom, amit a zenekarban játszom, vannak feladataim is, amiket a magántanárnál kapok. Egy óra, amíg bejátszom, aztán a következő órában azokat a számokat játszom, amiket szeretek, majd a végére ráveszem magamat, hogy a kötelező dolgokat is megcsináljam. A zenélés mellett egyetemre is jársz, elsőéves vagy angol szakon, de voltál joghallgató is. Igen, másfél évig az ÁJTK-ra jártam, de nem tetszett, ezért abbahagytam. Egyáltalán nem olyan volt, mint amilyenre számítottam. Amikor bekerültem, akkor láttam meg, hogy teljesen másról szól, mint ahogy én gondoltam. Akkor rájöttem, hogy már nem is érdekel. Az emberekkel sem tudtam összebarátkozni, nagy a verseny, bár azért akadnak rendesek is. Miután abbahagytam a jogot, fél évig dolgoztam, egy cégnek fordítottam bioenergiával kapcsolatos szövegeket, szerződéseket angolról magyarra. Ekkor jött az ötlet, hogy megpróbálom az angol szakot. És szerencsére felvettek. Ez sokkal jobban tetszik, közelebb áll hozzám, mint a jog, és mindenképpen el is akarom végezni. |
Riport rovat
