|
„A vallástudomány nélkülözhetetlen”
Szerző: Schwartz Noémi | Feltöltve: 2007-01-15 | Megtekintve 1678 alkalommal. | Nyomtatás
Tíz éves a vallástudomány Szegeden  Ünnepségsorozat kezdődött a napokban a Szegedi Tudományegyetemen, mivel az itt működő Vallástudományi Tanszék elődjét, az Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoportot 10 évvel ezelőtt alapították. Szakmai körökben kiemelkedő szerepét mutatja, hogy munkatársai már az indulás évében egy európai méretű vizsgálat irányítói lettek. 1999-ben pedig önálló tanszék keretein belül dolgozhattak tovább. Az évforduló kapcsán mondta el Máté-Tóth András, a tanszék vezetője, hogy valójában miben is különbözik ez a szakterület a teológiától, miért olyan fontos a társadalom megértésében, és beszámolt arról is, hogy a közeljövőben kezdődik egy újabb, 1,3 millió eurós támogatású kutatásuk a posztkommunista országokban.
Mivel foglalkozik a vallástudomány? Minden kutatási eszközzel és tudományággal, amelyik alkalmas vallási jelenségek kutatására: szociológiával, lélektannal, földrajzzal, néprajzzal. Részben vagy összességében ezek a diszciplínák alkotják. Talán kiemelhetjük a vallástörténetet, amelyik hosszú ideig meghatározta szakunk gerincét. Tanulmányozzuk a nagyobb vallási hagyományokat: kereszténységet, iszlámot, zsidóságot, buddhizmust, hinduizmust. Foglalkozunk újabb hagyományokkal, közösségekkel is, afrikai vallásokkal, New Age-dzsel, ezoterikával, neopogánysággal, boszorkánysággal és egyéb izgalmakkal is. Sokan össze szokták keverni a teológiával. Mi tulajdonképpen a különbség a kettő között? Igen, össze szokták keverni, mert nem tudják sem azt, hogy mi a teológia, sem azt, hogy mi a vallástudomány. A legeslegfőbb különbség, hogy a teológia belülről dolgozik, egy-egy vallás tanítását belülről, mint a vallást vallója tárgyalja, de ugyanúgy tudományos alapon. A vallástudomány viszont kívülről, és nem csak egy-egy vallást. Mindenképpen van benne egy összehasonlító aspektus. Miért érdemes kívülállóként, nem teológusként a vallásokkal foglalkozni? Két okból is. Egyrészt az európai kultúrkincs megértése vallási ismeretek nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Másrészt a vallástudomány nem csak azzal foglalkozik, hogy a nagy hitrendszerek történetét, szimbólumait, vagy esetleg a tanítását megmutassa, hanem azzal is, hogy a társadalmat vallási ismeretek révén jobban megérthessük. Ebből a szempontból a vallástudomány minden olyan helyen nélkülözhetetlen, ahol arról van szó, hogy meg akarjuk érteni a társadalom működését, hogy aztán helyes intézkedéseket hozzunk. Talán még egy: a vallások iránti érdeklődés a mai világban óriási. Szakemberek a vallást a megatrendek közé sorolják. Viszont nem biztosított azoknak az embereknek a képzése, akik ebben a vallási boomban eligazíthatnák a többieket. A vallástudománynak a felsőoktatásba való beköltözése elsősorban ezt az igényt akarja kielégíteni. Pedig sokan úgy gondolják, hogy a hit ma már nem annyira befolyásoló tényező a társadalomban. Egy nagyon konkrét, és talán drasztikus példát említenék: tán kevesen mondanák azt, hogy a jelenlegi magyar politikai helyzetnek rengeteg vallási dimenziója van. Egy narancsszínű, és egy piros mezben lévő Messiás hatalmas vitájának vagyunk a tanúi, akik maguk alá tulajdonképpen egyházakat, és vallást teremtettek. Olyan attitűdök jellemzik a két nagy politikai párt tagságának a többségét és a szerkezetét, és benne a pártvezetők szerepét, amelyek a modern előtti egyházi formációkban találunk meg. A mai kultúrához és politikai szükségletekhez teljesen oda nem illő logikát, hangulatot, attitüdöt és hatalomgyakorlást valószínűleg nagyjából azon a módon lehetne kezelni, ahogyan a vallástörténet mutatja az ilyen típusú vallási közösségek alakulását. Attól az elképzeléstől el kell búcsúzni, hogy a mai modern világban ilyen Messiások fogják majd meghatározni, hogy merre van a mennyország Magyarországon. Most ünnepli a tanszék, illetve annak elődje fennállásának tizedik évfordulóját. Korábban egyedülálló volt a tevékenysége, jelenleg akad konkurenciája az országban? Szegeden kívül a teljes képzési spektrumot a Zsigmond Király Főiskola tudja lefedni. A bolognai átalakítás miatt, alsó, BA szinten öt helyen van még a szabad bölcsészeten vallástudomány. Nemzetközi szempontból minden nagyobb nyugat-európai, észak-amerikai egyetemen van vallástudomány, szóval egyáltalán nem furcsaság. Magyarországon számos ok miatt elkésett ez a dolog, később indult be. Itt sokan úgy gondolkodtak, hogy ami vallás, az egyház, ami egyház, az teológia, tehát az egyházak foglalkozzanak vele. De ez egy adott problémának egy kicsit szűk kezelése. Van a tanszéknek kapcsolata külföldi oktatási intézményekkel? A vallástudományi tanszéknek nagyon fontos specialitása a nemzetközi hallgatói és oktatói csereprogramokban való aktív részvétel. Mi koordináljuk a közép-európai Socrates/Erasmus-programot, és ugyanígy a CEEPUS-programot is, amelynek keretében hallgatóink ellátogathatnak fél évre egy-egy külföldi partneregyetemünkre: Brünnbe, Pozsonyba vagy Bécsbe. Milyen kutatásokat végeznek? Nagyon erős a kutatási tevékenységünk. Tanszékünk elődintézménye az úgynevezett Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoport volt, amely 1996-tól 2000-ig működött. Akkor egy bécsi és egy budapesti tanszékkel együttműködve mi koordináltuk az úgynevezett Aufbruch Projectet, a legnagyobb európai vallási vizsgálatot. Ezt most megismételjük, amihez EU-támogatást is kaptunk. Korábbi években ezen a tanszéken volt a legnagyobb új vallási mozgalmak kutatás, ahol számos közösség tagjai körében végeztünk lekérdezéseket. Ilyen korábban Magyarországon egyértelműen nem volt, de Európában sem. Nagyon fontos, hogy ez a munka, vagyis az oktatás és a kutatás párhuzamosan fusson, és a kettő hasson is egymásra. Akik jobban érdeklődnek a hallgatók közül, azok akár be is kapcsolódhatnak a vizsgálatainkba. Ez mindenféleképp szándékunk, és van benne gyakorlatunk. Folynak jelenleg is vizsgálatok? Január elsején kezdjük a nagy kutatást a tizenkét posztkommunista országban, amit a tanszékünk koordinál. Az előkészítés már másfél éve folyik, de az anyagi hátterét most sikerült biztosítani. Körülbelül 1,3 millió euróról van szó. A legizgalmasabb még pici dolog, de még nagy lehet belőle, ez az ezoterika kutatása. Tanszékünkhöz kapcsolódóan többen is végeznek vizsgálatokat középiskolások között az ezoterikus elképzelésekről, illetve ezoterikus praktikákat végző emberek világképéről. Nagyon erőteljes kis munkacsoporttá nőtte ki magát. Reméljük, hogy ezt tovább tudjuk majd folytatni, mert ez egy nagyon izgalmas téma, nem csak Magyarországon, hanem az egész gazdag világban. Amellett, hogy a hallgatók ilyen kutatócsoportokban el tudnak helyezkedni, milyen más lehetőségeik vannak a képzés befejezését követően? Manapság elég realtívvá vált a viszony a diploma és a megszerezhető állás között. Minden bölcsészhallgató problémája: vajon a diplomáját kell-e lobogtatnia, vagy azokat a képességeket és kézségeket, amiket megszerzett. Azt hiszem, a modern bölcsészet arrafele halad, hogy tudásterületeket, és képességterületeket kell erősítenie az emberekben, mert pusztán a diploma említése már egyetlen munkáltatónak se jelent gyakorlatilag semmit. Mivel hallgatóink megismerkednek a világ különböző területein élők gondolkodási logikájával, képesek különböző mátrixokban gondolkodni. Interkulturális kommunikációs tapasztalataik segítségével könnyen együtt tudnak működni másokkal, ezért reméljük, mindenütt szívesen fogadják őket. Bankokban, egészségügyi intézményekben, önkormányzatoknál, politikai pártokban, nem is beszélve a könyvtárak, folyóiratok tanácsadásáról, mivel tudják, hogyan lehet szakszerűen kezelni a multikulturális viszonyokat. Tulajdonképpen nem tudok róla, hogy lenne más képzés Magyarországon, amelyik erre a legmeghatározóbb társadalmi jelenségre, kulturális sokféleségre választ próbálna adni képzéssel, mint ez. |
Riport rovat
