|
Antik séta a Kárászon
Szerző: Andornaki Nóra | Feltöltve: 2006-04-07 | Megtekintve 1390 alkalommal. | Nyomtatás
A szegedi sétálóutca arculata mondhatni évről-évre változik. Bankok jönnek, ruhaboltok mennek, vagy maradnak. Csak a bámészkodók, az andalgó szerelmespárok, a munkába rohanók száma nem változik, akik naponta akár többször is végigmasíroznak a Kárász utca új-régi vörös kövein. Bizony nagy öregnek számít már az az üzlet, ami egy, az utca végén álló épületbe költözött be még a hatvanas években, mint Juhász Gyula Antikvárium. (A rendszerváltással az Antikvárium Kft. nevet kapta, mivel az ilyen ügyekben illetékes intézet nem tartotta helyesnek a költő nevét üzleti célokkal összekötni.) Ma is a három eredeti tulajdonos kezében van a vállalkozás, akik együtt élték meg a hetvenes-nyolcvanas éveket, mikor még a klasszikusokat keresték, majd a kilencvenes éveket, azaz a szerelmes- és kalandregények korszakát. Akkoriban még szinte nem is volt konkurencia, hiszen Szegeden összesen két antikvárium működött. Foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan tud egy kultúrát áruló vállalkozás fennmaradni ilyen óriási bérleti díj és a versenytársak mellett, ebben a mai modern világban. -Sokszor profilt kellett váltanunk. A könyveken kívül régi használati tárgyakat, lemezeket is árusítunk. Most éppen a bakelit éli reneszánszát, mert állítólag hangzása nem összemérhető a mai technikákkal. Évente egyszer pedig könyvárverést tartunk a Royal Szállóban, ami múlt novemberben is nagy sikert aratott- nyilatkozza Boros Zsuzsanna, az egyik tulajdonos. A bolt valóban halad a korral, www.antikhaz.hu címmel weboldalon is megtekinthetjük kínálatát. És hogy kik járnak ide? Zsuzsanna szerint az az érdekes ebben a helyben, hogy itt egyaránt megfordul idős és fiatal, hajléktalan és egyetemi tanár. Ezért sosem unalmas számára a munka. Beszélgetésünket valóban percenként szakították meg a vevők. Ottlétem alatt főként történelmi témájú könyvek keltek el, de egy idősödő férfi a két világháború közötti magyar festészetről szóló írással távozott. Egy középkorú hölgy óriási dísztányérokat foglalózott le, a fiatalok a cd-lemezeket mustrálgatták. Egy ötvenes úr három növénytani könyvet szorongatott. Az eredetileg makói származású Szűcs Gábor kerttervező, a középkori kertek szerelmese. -Ebben a témában csak antikváriumokban találni irodalmat- mondja. Az eladó már meg sem lepődik a különleges igényeken. Hát megkérdezem arról, mi az általános, mi az, amit leginkább keresnek az emberek, és hogy volt-e hatása a Nagy Könyv médiacirkuszának? - Nagy örömömre főként magyar szerzőkre van mostanság nagy igény. Márai, Wass Albert, újra keresik Jókait is. A külföldiek közül Marquez és Hrabal hódítanak. A szórakoztató irodalomban Lőrincz L. László a legnépszerűbb- válaszol Zsuzsanna. A műsor kezdete előtt is ezek a könyvek számítottak favoritnak. Szerintem nem adunk el mostanság több Gárdonyit, mint néhány éve. Persze lehetséges, hogy a könyvesboltokban megnőhetett az igény a győztes művekre, mert talán több esetben veszik meg őket ajándékba. A siker titka Szeged városában is keresendő, hiszen a diákság minden területen jelentős vásárlóerőt jelent. -Mindig több ezer forinttal olcsóbban jutok a történelem szakon klasszikusan megkövetelt művekhez. Gyakori vendég vagyok itt, mert a régi érmék, bélyegek, képeslapok is érdekelnek-mondja az egyetemista Robi, és hozzáfűzi, sajnálja, hogy könyvcsekket már nem lehet a boltban beváltani. Megtudtam, hogy az itt árult régiségek nagy része hagyaték. De hoznak könyveket, ha már nincs rájuk szükség, vagy éppen megszorulnak. -Van, mikor az árukból húzzák ki az emberek a következő nyugdíjig –árulja el Zsuzsanna, aki el is beszélget az ott megforduló emberekkel. Búcsúztam, mikor egy csinosan öltözött hölgy érkezett. A közös pincébe szeretett volna bejutni. Elmondta, hogy ő annak a banknak az alkalmazottja, ami a szomszéd épületet bérelte ki… |
Kultúra rovat
