|
A Trousers nem gatyázott
Szerző: Szabó Endre | Feltöltve: 2006-04-25 | Megtekintve 21246 alkalommal. | Nyomtatás
Úriember nem fogad biztosra, ezért csak vélem, hogy kevesen ismerjük a The Trousers névre keresztelt zenekart. Pedig egy igazán élvezhető rockot játszó koncertbandáról van szó. Legutóbb a JATE Klubban léptek föl, egyelőre csak a Heaven Street Seven közönségének bemelegítőiként, ámbátor ők is bírnak már saját rajongókkal. Az énekes-gitáros-zenekarvezető Kőváry Zoli pszicho tanszéken elkövetett áldott munkálkodása ugyanis biztosított az éber szemű műkedvelők számára legalább két, még a Bon Jovi, Poison és hasonló tupírtranszvesztita klipekre jellemző, még kabátban is tízes hölgyet, akik italukat tüntetőleg szívószállal fogyasztva tovább emelték az egyébként is markáns színvonalat. “De nem menjünk a falnak fejjel, így mondta könyvelő testvérünk Weiler…”; inkább térjünk vissza a zenéhez. Csészi rendíthetetlenül büntetett a doboknál, a gitár szekció is kiválóan pengetett Vekerdi Zolival és Szabó Mikivel. Az angol nyelvű szöveg ugyan néha kissé érthetetlen volt a csapnivaló hangosítás miatt, de Kőváry Zoli remekül énekelte saját dalait, a közönség pedig füllel hallhatóan lelkesen értékelte a lendületes performanszot. Nívós rockzenéjük mellett egy nem elhanyagolható tény különbözteti meg a formációt a tucatbandáktól, mégpedig az, hogy saját “marharépával” is rendelkeznek, Ábrahám Ambrus percussion-előtértáncos, leginkább a rock napszámosaként aposztrofálható személyében. Ő nem a zenélésben alkot maradandót, viszont az ereiben csörgedező rock and roll vírus és alkohol mellett (állítólag) találtak már vérsejteket is. Színpadi mozgásban mindenesetre jóvátehetetlenül oda-vissza veri a teljes magyar mezőnyt. Megfigyeléseink szerint, a klub személyzete csaknem szoros emberfogást alkalmazott ellene színpadi produkciója során, a megszokott zónázás helyett. Ez mindenképpen tiszteletet parancsoló teljesítményként értékelendő. A pörgős számok kiváló ütemben követték egymást, némi pihenőt hagyva a műkedvelőknek, akik közül néhányan már majdnem megpróbálkoztak az ilyen jellegű koncertekről elmaradhatatlan szeleteléssel is. A légkör kissé családias volt, de az élvezeti értéket ez semmiképpen sem befolyásolta negatív irányban. Remélhetőleg nem kell sokat várnunk arra, hogy újra ellátogasson hozzánk ez a briliáns együttes. Ha mégis megesne velünk ez a csúfság, garantáltan tüntetni fogunk a Trousersért pszichológia tanszéken. |
Kultúra rovat
