|
A kémműholdaktól a jármű-navigációig
Szerző: Mádi Judit | Feltöltve: 2006-04-16 | Megtekintve 1711 alkalommal. | Nyomtatás
A Mindentudás Egyeteme Szeged második szemeszterének nyolcadik előadása volt ez a mostani alkalom, amelyet a József Attila Tanulmányi és Információs Központ konferenciatermében tartottak. Az előadássorozat a Magyar Tudományos Akadémia irányításával és a Magyar Telekom támogatásával jött létre, és célja a tudomány és közönsége közötti kapcsolat megerősítése – mondta az est házigazdája. Ezután kezdte meg előadását Mucsi László, melyet projektoron végig követhettünk, hiszen rengeteg képet, ábrát használt. Témáját egy igen szemléletes példával vezette be. A színpadot díszítő művirágokra mutatva megkérdezte, hogy szerintünk ezek valódiak-e, és, hogy vajon milyen eszközzel állapíthatnánk meg pontosan. A legegyszerűbb utat választva a zsebében lévő ollóval levágott egy levelet a virágból, és odaadta a közönség egy tagjának. Ezt nagy meglepetés és derültség követte. Majd megállapították, hogy nem valódi növény. Ezután bemutatott egy multispektrális kamerával készült fényképet, amelyen együtt volt látható egy igazi és egy mű növény. A kettő jól elkülönült, mivel a kamera infravörös színnel jelölte az igazi növényt, a műt pedig sötétzölddel. Ez azért volt lehetséges, mert a növények másként reflektálnak az infravörös tartományban, mint a zöldben. A távérzékelésnek különböző módjai lehetnek. Létezik időbeli, geometriai, spektrális és radiometriai mérés is. Szó esett a geosztacionális műholdakról is, amelyek 36000 km magasságban helyezkednek el, és mindig csak egy területet látnak. Ilyen műhold készíti például az időjárás-jelentésekben szereplő felvételeket. Léteznek poláris pályán keringő műholdak, légköri ózonkoncentrációt mérő, és földi erőforráskutató műholdak is. Ilyen például a Landsat, a SPOT, az IKONOS és a Quickbird. A műholdak által készített űrfelvételek idősoros elemzésével egy adott táj fejlődése is megfigyelhető. A bemutatott három kép egy település fejlődését mutatja a 70-es évektől az ezredfordulóig. A képeken jól kivehető, ahogy a termőföldek privatizációjával és az építkezések megindulásával milyen mértékben változott az adott terület „űrképe”. A jövő útja a hiperspektrális távérzékelés. Ezek a műszerek repülőgépekre, űrhajókra erősítve tudnak képeket készíteni, többdimenziós kocka formájában tudnak ábrázolni egy mért területet, és pontos anyagminőség-meghatározásra is képesek. Érdekesség volt a szegedi Tanulmányi és Információs Központról készült felvétel, amelyet többezer méter magasságból készítettek, és amelyet Szeged városa egymillió forintért vásárolt meg. Gazdasági és katonai szempontból voltak jelentősek az egyedi pályán keringő műholdak, amelyek régen titkosak voltak. Kémműholdakkal készítettek felvételeket a szerb és a vajdasági területekről, amelyeket szintén politikai okokból titkosítottak az előző rendszerben. A hőtartományú távérzékelés azért hasznos, mert méri az adott felszín által kibocsátott hőmérsékletet, és ezáltal mutatja a hurrikánok kialakulását, vagy például az El Nino jelenséget. Szeged - Algyőn a MOL vezetékek lyukadását is ezzel a módszerrel térképezték fel, és a felvételeken jól látható volt, ahogy a szivárgások fölött megolvadt a hó. Az előadás végén szó esett részletesebben a GPS-ről. 1972-ben alkalmazták először ezt a műhold alapú, katonai célú megfigyelőeszközt. A Föld bármelyik pontján alkalmazható és akár a centiméternél is nagyobb pontosságot is el tud érni. Ma már polgári alkalmazásban is elterjedt, bárki hozzájuthat már százezer forint alatti összegért. |
Egyetem rovat
