|
Nyelvészeti barangolások
Szerző: Koczor Kinga | Feltöltve: 2006-11-24 | Megtekintve 1652 alkalommal. | Nyomtatás
M. Korchmáros Valéria a Móra Ferenc Kollégiumban A magyar nyelv kívülről nézve – ez volt a címe M. Korchmáros Valéria nyelvész, nyugalmazott egyetemi docens előadásának, amelyet november 13-án este a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Móra Ferenc Kollégiumában tartott a magyar nyelvtanulás nehézségeiről. A főként bölcsészhallgatókkal rendelkező kollégiumban többféle előadássorozatot szerveznek párhuzamosan, amelyeket mind öntevékenyen valósítanak meg az ott élő egyetemisták. Így hétről hétre hallgathatnak nyelvészettel, politológiával, szépirodalommal vagy pszichológiával kapcsolatos előadásokat a kollégisták, és ezen alkalmakkor minden érdeklődő előtt nyitva állnak a kollégium ajtói. A Nyelvészeti barangolások című előadássorozat keretében tartotta meg előadását M. Korchmáros Valéria, aki majdnem harminc éven át dolgozott a SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszékén. Egyik fő kutatási területe a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatása, erről tartotta mostani értekezését is. Első tapasztalatait a Nemzetközi Előkészítő Intézetben töltött évei során szerezte a témában, ahol 1966-tól nyelvtanárként munkálkodott. Az intézet feladatát ma a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet látja el, amely a Magyarországon élő, itt tanuló külföldiek és határon túli magyarok számára biztosít magyar nyelvtanulási lehetőségeket. Az előadó a más országból érkezők okítása során térképezte fel azokat a problémákat, amelyek egy külföldinek nehézséget okoznak a magyar nyelvben. A nyelvész szerint a magyar nyelv nem nehezebb, mint akármelyik másik, a gond az, hogy a körülöttünk élő népek nyelvei kevéssé hasonlítanak a miénkre. Így van ez az angollal, a némettel, a franciával, tehát az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelvekkel, amelyek általában biztosítják az idegenek közötti kommunikációt Európában. Aki ilyen nyelvi rendszereket ismer, annak valóban más, nehezebb megtanulnia a magyart. Ráadásul ha valaki Vietnamból érkezett hozzánk, és már megtanították angolul, még nagyobb problémát jelent majd számára a magyar elsajátítása. Korchmáros Valéria szerint a magyarban elsőként egy nagy nyelvtani alapot kell bebiflázni, aztán később már csak szavakat kell tanulni – ez a feladat könnyebb része. A bonyodalmat mindenek előtt az igeragozás okozza, amely minden igénél más és más, és főként az alapszavakat érinti, hiszen másként ragozzuk az eszik, iszik, alszik, visz, tesz, érez alapfokon is nélkülözhetetlen igéket. Ezt követően általában a -t rag hozza zavarba az idegen nyelvűeket, amely nemcsak a tárgyeset ragja (ami szintén nincs meg az indoeurópai nyelvekben), hanem a múlt idő jele is. Az előadó végül megmutatta hallgatóinak legújabb – már nyugdíjas éveiben készített – könyvét, amely a Lépésről lépésre magyarul címet viseli, és amelyet életműveként tart számon. |
Egyetem rovat
