|
Szirén énekek
Szerző: Tóth Gábor | Feltöltve: 2006-10-03 | Megtekintve 1551 alkalommal. | Nyomtatás
Nem tudom, elénekelte-e Csepregi Éva a makói hagymafesztiválon egyik legnagyobb slágerét, a Nyár van című dalt. Ha igen, talán pont a „Szirén énekemmel elkábítom” kezdetű sor elhangzásával egy időben szállt ki autójából néhány kilométerrel távolabb Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke, aki Szentesen és Csongrádon ajánlotta választói figyelmébe pártja jelöltjeit. Stílszerű lett volna, ha így történik, tekintve a tavaszi választási kampányban történteket. A Világ Tengerén egyre kisebb lélekvesztőn, Scyllák és Charybdisek között hánykolódó Magyarországot ugyanis Gyurcsány és Orbán, mint megannyi csábos szirén csalogatta magához vonzóbbnál vonzóbb szavakkal. Viktor szirén tíz százalékpontos adó-és járulékcsökkentést ígért, isten tudja, hányadik havi nyugdíjjal megspékelve. Ferenc szirén pedig éteri hangon zengedezett négyszázezer új munkahelyről, nem emelkedő gázárakról. Kábítottak, sikerrel. Megcsinálták. A választópolgárok nagy része pedig nem tudta, hogy baj van. Csak a választások után szembesült a 10, 2 százalékos, világrekord-méretű államháztartási hiánnyal, a megszorító csomaggal, a húsbavágó reformokkal. Brüsszelben például tudtunkra adták, a konvergencia-program legnagyobb előnye az, hogy legalább őszinte. Na ezek után senki ne lepődjön meg, ha füttyöt kap. Az ember ugyanis, úgy vettem észre, igen furcsa teremtmény, ha valamit ígérnek neki, hajlamos azt elhinni és várni a megvalósulását. Amikor pedig ez elmarad, bizony, hangot ad csalódottságának. Ezt végre nálunk is büntetlenül meg lehet tenni, immár 16 éve. Sőt, azóta létezik parlamenti ellenzék is, amely soha ilyen kedvező helyzetben még nem volt. Kényelmesen ülhet a helyén, nem kell ide narancsos forradalom, sőt, még a beígért hülyeségeket sem kell megvalósítani. Ha Orbán most meg sem szólal, azzal is támogatókat szerez. Unatkozni viszont nem szeret, a polgári körök, csodaszarvas-egyesületek ezért most Gyurcsány minden nyilvános fellépésén tüntetnek. Ezt persze nem nyilvánosan szervezik, de hát amúgy ki a franc menne el tüntetni a miniszterelnök ellen, ha nem a másik párt hívei? Az átlagembert ugyanis nem ez érdekli. Neki nem attól lesz jobb, ha Gyurcsánynak rosszabb. Neki abból van elege, hogy egy párt ma választást nyerhet úgy hazánkban, hogy később ígéreteivel homlokegyenest szembemegy. Ezt normális országokban ilyen reakciók követik. Síp, dob, nádi hegedű. Ha pedig vannak ügyes cukrászok is a polgári körösök között, lehet, azt is megtudjuk, jól áll-e Gyurcsánynak a tejszínhab. |
Lőtér - Közélet rovat
