„..majd odafönt elmondják”

Szerző: Andornaki Nóra | Feltöltve: 2006-10-18 | Megtekintve 1519 alkalommal. | Nyomtatás

Huszonnégy év hivatalában eltöltött idő után nyugállományba vonult a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke, Gyulay Endre. Ennek ellenére nem a mindennapi nyugdíjasok életét éli. Újra tanít, rendezvények díszvendége, konferenciák előadója, és a technika oltárának is szentel némi időt.

-Milyen egy nyugdíjas egyházi méltóság élete?

-A nyugdíjasokról mindenki azt gondolja, hogy rengeteg a szabadidejük. Engem sok helyre hívnak vendégségbe Zentától Domaszékig, és meg kell valljam, hogy amíg egészségem engedi, nagyon szívesen megyek. Úgy érzem, a fejemben még nincsen sötétség, bár a lábaim használhatatlanok. Ezzel együtt meg akarom mutatni a papságnak, hogy nem lehetetlen egyedül élni. Magam mosok, főzök és takarítok, nem unatkozom.

Valódi szabadidőmben szívesen foglalkozom a technika vívmányaival. Már jó apám is fényképezett, emlékszem, keskenyfilmmel dolgozott, így már a családban magamba szívtam ezt a rajongás. Főként egyházi ünnepségeket kapok lencsevégre, vagy rögzítek videokamerával, de egy balatoni napfelkelte, vagy egy olyan virág, amelyben fantáziát látni, szintén érdekes téma lehet.

-Mi a visszavonulás hivatalos útja egy püspök esetében?

-Az egyházi törvénykönyv világosan beszél. Minden méltóságnak –a pápa kivételével- be kell adni felmondását Rómába a hetvenötödik életévének betöltésével. Ez esetemben tavaly jött el, és el is küldtem. Most nyáron érkezett meg annak elfogadása, utódomhoz pedig a kinevezés. Még két hónapig én voltam a megye élén, augusztus végén adtam át a pásztorbotot.

-Munkássága alatt sokat tett az ifjúságért.

- A fiatalok nevelése mindig a szívügyem volt. Mikor Szegedre kerültem, még tiltás ellenére is kis csoportokat szerveztem főiskolásokból. Hetente gyűltünk össze kis beszélgetésekre, melyek támaszt jelentettek, irányt mutathattak nekik a későbbi élethez. Ma van köztük alkotmányjogász, nyolcgyerekes, példás életet élő családanya, vagy apa, és még sorolhatnám.

Fontosnak tartom az Egyetemi Lelkészség szerepét, mert az ifjú generáció szülői nem kaptak vallásos nevelést az akkori politikai helyzet miatt. Úgy gondolom, hogy huszonéves korban jönnek az élet első nagy problémái, ahol nem biztos, hogy a család és a barátok segítsége elég. A katolikus vallás alkalmas arra, hogy ilyenkor fogódzót nyújtson, és tanácsot adjon. A dékánokkal való együttműködés lehetővé teszi a Biblia ismeretének oktatását, de az Egyetemi Lelkészség a lelkeket is gondozza, és ez nagyon lényeges feladat. Nyugalomba vonulásomkor ismét felkértek tanítani a főiskolára. Örömmel vállaltam, így péntekenként öt órát tartok.

-Az egyházi hierarchiát tekintve nem ellentmondásos picit, hogy az egyszerű élet hívei bársonyszékekig emelkedhetnek fel?

-Nem is tudom. Én személy szerint nem vágytam arra, hogy kinevezzenek, és nagyon meg is lepődtem a dolgon. Mindazonáltal itt a hatalom mellett felelősségről is szó van. Amikor kormányozni kezdtem az egyházmegyémet, az akkori belpolitika nem tette túl egyszerűvé a feladatot. Beleszóltak az áthelyezésekbe, a kinevezésekbe, bizonyos emberek nem tölthettek be pozíciót. Százharminc plébánia és rengeteg kisközösség, templomrenoválások, pénzszerzés. Ez mind-mind felelősséggel jár. Így sikerült, hogy jól vagy rosszul, majd odafönt elmondják.

Természetesen a pap is ember. Közöttünk is vannak, akik könyökölnek, de azok nem midig jutnak előrébb.

-Önt II. János Pál nevezte ki. Találkozott vele személyesen is?

-Igen 1991-ben magyarországi látogatásakor a fiatalság volt rám bízva. A velük való találkozás élményét, -ami több ezer embert jelentett- még évekkel később is emlegette. Nagyon szerette a magyarokat. Még egyszer találkoztunk, mikor a munkámról kellett beszámoljak. Színes személyiség volt.

-Akarva-akaratlan szó esett a politikáról.

-Engem mindig azzal vádoltak, hogy politizálom. Pedig sosem tettem. Az egyházat általában jobb oldalra szokták sorolni, de ez nem teljesen fedi a valóságat. Tanítása közelebb áll a jobb oldal által vallott értékekhez. A politika azonban sosem érdekelt, csak az egyház tanítása. Mindig a saját fejemmel gondolkodtam, és nem igazán értettem annak idején az éjjeli kihallgatásokat, mikor azt mondták: „Gyulay, ha maga azt mondja a templomban, hogy a 3,60-as kenyér olcsó, akkor politizál mellettünk, ha azt mondja drága, politizál ellenünk.”

Ma azt látom, hogy mindenből politikát csinálnak, és közben valahol elsikkad a felelősség vállalása. Az ország megosztottsága sajnos tény, ezért a mai vallási vezetők feladata sem egyszerű. Úgy gondolom, odafönt is szükség lenne önvizsgálatra, őszinteségre, és a felelősség komoly vállalására mindkét fél részéről. Mert ez már itt is látszik, hogy valami rosszul sikerült.

Névjegy Gyulay Endre 1930 szeotember 17-én született Battonyán. Teológiai tanulmányait Szegden végezte. Röszke, Ásotthalom, Gyula -segédlelkész, Domaszék, Mezőhegyes, Makó, Szeged városokban plébános. 1972-től kanonok. 1982-ben II. János Pál nevezi ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökévé. 2000-ben Szeged díszpolgára, az Egyetemi Lelkészség kezdeményezője, a jezsuita tanoncok segítője, oktatója. 2006. augusztus 26-án adta át tisztségét, és nyugdíjba vonult.

Cikkek a rovatból