|
egy mondat a déltengerről
Szerző: Turi Tímea | Feltöltve: 2006-11-29 | Megtekintve 1494 alkalommal. | Nyomtatás
A tengerben az a jó, hogy nincsenek határai, pontosabban ha vannak is, azok olyan messze vannak egymástól, mintha nem is lennének, tenger, igazi, emiatt nincs is a valóságban, mivel az igazi tengernek útját még földrész sem állhatná el, igazi tenger tehát nincs sehol, mivel az igazi tengernek mindenütt ott kéne lennie, épp ezért kérdéses, hogy mit tudunk kezdeni a déltenger kifejezéssel, weiner sennyei tibor legújabb lapjának címével, igen, ez a legújabb lap, nem a legelső és nem a legutolsó, weiner ugyanis szinte mániákus lapszerkesztő, a szegedi bölcsészkar két viharos életű és még viharosabb halálú lapja, a bölcső és a szabad ötletek jegyzéke, valamint a győr-szeged-szabadka háromszögében megjelentetett drót után ugyanis, úgy tűnik, az említett lapok mintha csak hangolások lettek volna a déli tenger szimfóniájára készülve, igen, mivel a déltenger nem különbözik sokban ezektől az elődlapoktól, mintha csak letisztultabbá vált volna, hogy mi is ez a délvidéki barokk, transzcendens rokokó, ami a déltenger kihajthatós lapjain terjeng, mivel a déltenger lényegét a legbeszédesebben annak anyagi megjelenése árulja el, ami miatt kapott is hideget-meleget a szerkesztőség, már hogy túlságosan nagyméretű ez az avantgárd leporelló, és emiatt nem lehet majd tisztességesen terjeszteni, nincs az a stand, ahol a déltengernek helye lehetne, ám amikor ezeket a valóban jó szándékú kritikákat halljuk, nem hihetjük azt, hogy a megjelenés csupán külsődleges eleme ennek a lapnak, igen, a déltenger, mikor kikerül a kereskedelmi forgalomba, ahogy kell neki, talán tényleg eladhatatlan lesz, nem azért mert jobb vagy rosszabb, igényesebb vagy igénytelenebb, egész egyszerűn csak azért, mivel más igények és szempontok alapján szerkesztett, kicsit harsányabb, mint egy pici téglalap irodalmi folyóirat, kicsit visszafogottabb, mint egy színes magazin, és így más igények és szempontok szerint is olvasandó, tehát nem a bevett közízlés szerint, a kérdés csupán az, vajon lehet-e önérték a közízlés ellenében menni, de szerencsére a déltenger nem csak ez, hanem viszonylag átgondolt elegye verseknek, prózáknak, képeknek és esszéknek, igen, esszéknek is, mivel ne feledjük, hogy a sors úgy hozta, a nyáron meghalt beney zsuzsának a déltengerben jelent meg utoljára életében munkája, vers, próza, kép és esszé, ez a déltenger, meg persze sokminden más, úgyhogy aki nem fullad bele az apróra szedett betűk átláthatatlan áradatába, az szálljon déltengerre bátran. |
Lőtér - Közélet rovat
