Hallgatói összefogás Európában

Szerző: Rohrer Hajnalka | Feltöltve: 2006-12-10 | Megtekintve 1851 alkalommal. | Nyomtatás

Az Európai Hallgatók Egyesülete (AEGEE) szegedi szervezetének elnöke Barta Zita, 20 éves magyar–angol–dráma- és színháztudomány szakos hallgató, akit az egyesület céljairól, működéséről, és az általa kínált lehetőségekről kérdeztünk.

Az AEGEE (magyarul Európai Hallgatók Egyesülete) Európa egyik legnagyobb hallgatói szervezete, jelenleg körülbelül 15 ezer tagja van 41 európai ország 241 egyetemi városából. Azért jött létre 1985-ben, hogy a fiatalok számára megkönnyítse az Európai Unióhoz való csatlakozást. Azóta egye több állam csatlakozott, így most már szinte csak a Balkánt érinti ez a kérdés, tehát egy kicsit megváltozott a szervezet célkitűzése is. Most is a fiatalokkal foglalkozik, de az őket más szempontból érdeklő kérdésekre fókuszál, mint például a globalizáció, a kultúra kérdése, a nyelvek, a diákmobilizáció. Ezen kívül még mindig sok tagországot érint a vízumkérdés, tehát sok fiatal számára még mindig nehéz utazni, és ez ellen is küzd az AEGEE.

Azért hogy kizárják a nemzetek szerinti csoportosulást, nem országonként bomlanak le a különböző szervezetek, hanem régiónként. Ilyen például a mediterrán régió, vagy a kárpáti, amibe beletartozik Magyarország, Románia és Szerbia. Ezeket a régiókat fogja össze egy brüsszeli vezetés. Magyarországon öt helyen működik a szervezet, a nagyobb egyetemi városokban: Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szombathelyen és Szegeden.

Az AEGEE-nek különböző rendezvényei vannak a legkötetlenebb buliktól, kirándulásoktól a komoly két-három hetes tréningekig, ahol felkészítik a hallgatókat például arra, hogy a brüsszeli vezetésben különböző funkciókat, tisztségeket töltsenek be. Ezek a tréningek komoly továbbképzésről, kemény munkáról szólnak. Ezen kívül van még a Nyári Egyetem is, aminek három típusa van: utazós, kulturális és nyelvtanulós. Kicsit megtévesztő az elnevezés, mert ezek közül egyik sem osztálytermi, mesterséges tanulási lehetőség, inkább az adott ország, tájegység kultúrájának megismerése, felfedezése a cél rengeteg kirándulással, ismerkedéssel, multikulturális környezetben. Leginkább táborokhoz tudnám hasonlítani ezeket a két-három hetes rendezvényeket, – árulta el Zita – ahol mindig az adott szervező város dönti el, hogy mit akar csinálni. Lehet az fényképezés vagy tánctábor, lehet történelmi jellegű is, de akkor sem úgy építik fel, hogy körbeülnek és elmondják az adatokat, hanem próbálják kötetlenebbé tenni, például várakat néznek, lovagi tornára mennek.

A kérdésre, hogy anyagilag mennyire megterhelő a hallgatóknak a Nyári Egyetem, Zita elmondta, ez nagyban függ az adott helytől, a programtól, és attól, hogy a szervezőknek mennyire sikerült támogatókat szerezniük. Nyugat-Európa drágább, mint Kelet-Európa, de az utóbbi években körülbelül 120-140 euróba kerül, ami a teljes ottlétet lefedi. Magában foglalja a szállást, a napi két-háromszori étkezést, a programokat, a kirándulásokat és az országon belüli utazást. Ezen kívül a kiutazást kell a hallgatóknak maguknak állni, de ez a fapados repülőjáratok segítségével viszonylag olcsón megoldható.

Hozzátette, azt tapasztalják, hogy teljesen másképp látnak bele a hallgatók az adott ország életébe azáltal, hogy az ottani diákok szervezésében látják. Nem egy idegenvezető mutogatja meg nekik a helyeket, hanem azon kívül, hogy van városnézés, megismerik, hogyan élnek a helyiek. Gyakran a szervezők szállásolják el őket, és akkor látják, hogy hogyan szórakoznak a fiatalok, milyen az egyetemi élet.

Ezeken a rendezvényeken a szervezők mindig arra törekednek, hogy minél változatosabb csapatot hozzanak létre. Minden évben nagy a túljelentkezés, vannak preferált városok, ahol akár tízszeres is lehet, mint például a spanyol, olasz városok esetében, de a programtól is függ, hogy hányan jelentkeznek.

Néhány tippet is kaptunk a jelentkezéssel kapcsolatban: pályázni kell, motivációs levelet csatolni, és abban bebizonyítani a szervezőknek, hogy nélküled nem jöhet létre a rendezvény, és hogy te vagy a legmegfelelőbb ember. Érdemes figyelni, mert minden évben kiadnak egy könyvet, amelyben az adott évi Nyári Egyetemek leírása van, ahol a szervezők néhány sorban meg szokták jegyezni, hogy milyen típusú jelentkezőket várnak. Így célszerű ezeknek a „követelményeknek” megfelelni. De nagyon fontos minden AEGEE-rendezvény esetében, hogy nyitott légy, elfogadd a többieket, és legyen benned spontaneitás, rugalmasság.

Azt is megtudtuk, az egyetlen feltétele, hogy részt vehessen egy hallgató ezeken a programokon, hogy diákszervezeti tag legyen. Kétféle tag létezik: van, aki csak azért csatakozik, hogy utazhasson és hogy a tagsága biztosítsa számára a különböző rendezvényeken való részvételt, de ők válhatnak aktív tagokká is, akik a helyi szervezetben tevékenykednek, és helyi, illetve európai szintű rendezvényeket hoznak létre. Éves tagdíjunk van, ebből tartjuk fenn a szervezetet, ebből gyűjtünk alapot a rendezvényeinkhez, a többi pénzt pedig pályázati úton nyerjük – mondta el Zita, aki tavaly március óta elnöke a szegedi antennának.

Arra is kíváncsiak voltunk, mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön egy helyi szervezet. Zita elmondta, mindig helyi szinten működik a kezdeményezés. Ha van rá igény a régióban, akkor jelezni kell a szándékot Brüsszel felé. A helyi szervezeteket antennának nevezzük, és három lépcsője van annak, hogy egy helyi egyesület antennává váljon. Először kontaktnak nevezik, és különböző feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy antenna legyen. Ilyen feltétel, hogy helyi rendezvényeket szervezzen, bíróságon bejegyzett szervezetté kell válnia, tehát meg kell teremteni a jogi és gazdasági alapokat is, hogy működhessen. Ha ezeket a feltételeket teljesíti, akkor kontakt-antenna lesz, és hogyha pár hónapon belül az AEGEE Europe működőképesnek látja, és valamilyen európai szintű rendezvényt hoz össze, akkor megkapja az antenna-státuszt.

Azt is megkérdeztük, elnökként milyen feladatai vannak a szegedi szervezetben: Nekem kell összefogni a különböző munkacsoportjaink (pályázatíró, kül- és belkapcsolatokkal foglalkozó csoport) munkáját. Mivel nem túl nagy az aktív tagság Szegeden, ezért én is besegítek, illetve tartom a kapcsolatot a többi szervezettel Magyarországon és európai szinten, valamint különböző nemzetközi rendezvényeken képviselem a szegedi antennát – válaszolta.

Zita elmondta, Szegeden tizenegy éves az AEGEE és körülbelül 15-20 emberük van, akik szervezők a rendezvényeken és részt vesznek a munkában. Ők az aktív tagok, a passzív tagok száma pedig száz körül van, ők azok, akik csak a rendezvényekre szeretnének eljutni. Nem várjuk el, hogy mindenki aktív tag legyen, de fontos, hogy a csatlakozott új tagok közül is bekapcsolódjanak a munkába, hogy biztosítsuk az utánpótlást – tette hozzá.

Hozzászólások

. hozzászólása (kelte: )

Még nem érkezett ehhez a cikkhez hozzászólás.

„Úgy érzem magam, mint az utolsó dinoszaurusz”

A vászon derűs oldala

„Nem bántam meg a műtétet, ha most választhatnék, ismét az orrplasztika mellett döntenék”

Rekonstruált fanatizmus

A kontrasztokra fókuszál