|
Játszd újra, Borat!
Szerző: Szlezák Anikó | Feltöltve: 2007-04-15 | Megtekintve 1518 alkalommal. | Nyomtatás
Sacha Baron Cohen legújabb filmje, a „Borat: Az amerikai kultúra tanulmányozása Kazahsztán dicső népének okulására” botrányfilm a javából. A saját showjából és az Ali G Indahouse című filmből ismert angol humorista ezúttal egy kazah tévériporter bőrébe bújva tart tükröt az amerikaiaknak. A már többször kipróbált Borat figurája ismét hozza a formáját: ostobább, mint valaha. Ezúttal azonban lehetőségünk nyílik szülőfalujából indulva végigkövetni hősünk régóta esedékes felnőtté válását. A film egy gyenge Macskajajt idéző képsorral indul: a Daciát ló húzza, a cigánygyerek géppuskával hadonászik, a libasorba állított bögregyurkák arcáról Gárgápitics mosolyog ránk. A szembetűnő hasonlóság nem véletlen, ugyanis a filmben román cigányok alakítják Borat családját és közeli barátait – de leginkább saját magukat. A felvétel annyira autentikusra sikerült, hogy a glodi statiszták még csak nem is tudták milyen szatirikus íze lesz első filmjüknek: dokumentumfilmet ígértek nekik, ezért jelenleg pert fontolgatnak. A néző könnyen átsiklik az effajta tévedéseken. Nem így a kazahsztáni kormány, ki szerint ha már paródia készül népükről, legalább maguk a kazahok szerepelhessenek benne. A kulturális zagyvaság egyéb formában is testet ölt a filmben: a készítők – a homogén Kelet-európai nemzetek láttán, lányos zavarukban – a főcím alá spanyol cigányzenét tettek. A tengerentúlon az ilyen filmet mint „absurd fable-t” emlegetik, a magyar néző számára azonban világos, hogy szó sincs itten fikcióról. A filmben bemutatott „kazah” miliő tulajdonképpen behelyettesíthető a volt keleti blokk bármely országával. Cohen – számolva az amcsik földrajzi ismereteivel – már az elején körbelövi, sőt térképpel illusztrálja országa elhelyezkedését. Talán ez az első és utolsó közlés részéről a filmben, amire nem pironkodva, netán felháborodva – ki-ki vérmérséklete szerint – reagálna a megszeppent amerikai. Borat szókimondó és elviselhetetlen, de legalább annyira érdeklődő és melegszívű is. New York multikulturális világába csöppen bele, ahol csak olyan dolgokat tud csinálni, ami az átlag amerikainak sosem jutna eszébe: a Central Park tavában mossa a gatyáját és a Tiffany’s bejáratánál végzi el a dolgát. Bájos csetlés-botlással igyekszik mindenkivel összebarátkozni, és kezdetét veszi a keletről nyugatra tartó tanulmányút. Pamela Anderson önmagát játssza a filmben. A big american szemfényvesztés hatására Borat mint pubertását élő kisfiú veszi üldözőbe választottját. A keresés közben hősünk jó érzékkel nyúl bele a 21. századi Amerika kényes társadalmi problémáiba. Az általa megismert Egyesült Államok kellőképpen feka ugyanakkor tagadhatatlanul rasszista, amennyire pacifistának tűnik, annyira háborúpárti is. Cohen – elmondása szerint – a kazah tévériporter Borat figuráját egy déloroszországból származó orvosról mintázta meg. 84 percben valósítja meg az „amerikai álom” totális földbedöngölését. A kameramozgások és a vágás – nyilván szándékoltan – egy amatőr dokumentumfilm benyomását keltik. Az arcpirító valóságot fantasztikus érzékkel megfogó áldokumentumfilm hőse kilépett a road-movie kereteiből, és önálló életre kelt. Cohen – Borat bőrébe bújva – előszeretettel kezdi ki a New York-i járókelőket, teszi mindezt a filmből ismert makacs elszántsággal. A botrány szele nem csupán a film bemutatása körül fújdogál: Cohen itt-ott elejti szóvirágait többek közt Mel Gibsonra utalva, ittasan tett antiszemita elszólásai kapcsán. Szóval még korántsem ért véget Borat kultúrmissziója, amire érdemes jegyet váltanunk. |
Kultúra rovat
