Papírmozi
Szerző: Dunai Tamás | Feltöltve: 2007-08-13 | Megtekintve 1377 alkalommal. | Nyomtatás
Új képregényantológiát hívott életre a Képes Kiadó, miután a Míves Céh előző, hat kötetet megélt antológiája, a Fekete-Fehér betöltötte vállalt küldetését. A 2005-ben indult válogatás felvállalt célja ugyanis a képregények széles palettájának bemutatása volt, ami a kiadványok megszaporodásával kissé meghaladottá vált. A kiadó- és névváltoztatáson átment válogatás terjedelme maradt a korábbi 100 oldal, emellett a fekete-fehér kivitelezés, valamint a formátum sem változott. Ugyanaz pepitában – hirdeti az alcím is. Akkor mégis miben különbözik a Papírmozi elődjétől? Mindössze koncepciójában. A Papírmozi egyrészt szélesebb körből válogat képregényeket, az amerikai, európai és magyar képregények mellett megjelennek benne japán alkotók munkái is. Az első kötetben két ilyennel is találkozhatunk. Az egyik Ótomo Kacuhiro mangaka (manga-rajzoló) és anime-rendező rövid Batman története – ő rendezte a nyolcvanas évek kult-animéjét, az Akirát, amit nálunk közel húsz éves késéssel, csak tavaly mutattak be a mozik. A másik Tacumi Josihiro 1969-es A távcső című erotikus mangája. Emellett a szerkesztők a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektettek klasszikus képregények és elismert alkotók bemutatására. Ha egy kissé eljátszunk a mozi kifejezéssel, a Papírmozi olyan, mint egy art-mozi. Az art-mozik filmes kínálatához hasonlóan olyan műveket mutat be, amelyek piacon való versenyképessége közel zéró, eredetiségük, művészi értékeik, színvonaluk miatt azonban érdemesek figyelmünkre. Miket is olvashatunk a kötetben? Például az argentin származású szerzőpáros, José Munoz rajzoló és Carlos Sampayo író, noir hangulatú Alack Sinner történetét, a Citta oscura-t. Munoz nemrég a legnagyobb európai képregényes elismerésben, az Angouleme-i képregényfesztivál nagydíjában részesült. Aztán találhatunk benne egy Frank Miller (Sin City, 300) sztorit, a Lance Blastoff című abszurd-szösszenetet, valamint egy Korcsmáros Pál képregényt, Mikszáth A két koldusdiákjának Cs. Horváth Tibor által jegyzett adaptációját. A felhozatal tényleg széles, nem is folytatom tovább a felsorolást, mindenki fedezze fel maga, milyen különlegességeket rejt az antológia. A Papírmozi nagy odafigyeléssel szerkesztett ínyenceknek készült válogatás. Ennek fényében azonban különösen érdekes, hogy az antológia milyen fogadtatásra számíthat Magyarországon. Kérdéses ugyanis, hogy eléggé kifejlett-e a hazai piac ahhoz, hogy rétegképregényeket is eltartson. Én mindenesetre szurkolok neki. |