|
Anti-kvótanő
Szerző: Gelegonya Edina | Feltöltve: 2008-02-07 | Megtekintve 1717 alkalommal. | Nyomtatás
Azon nincs mit tagadni, hogy a fene nagy magyar társadalomban van még mit tanulni az esélyegyenlőségről. Például, hiába él ma hazánkban mintegy félmillióval több nő, mint férfi, s hiába kerül ki a diplomásoknak 54 százaléka a szebbik nem soraiból – országgyűlési képviselőink kilencven százalékának egyessel kezdődik a személyi száma, amivel az unión belül a 26., a világranglistán pedig a 128. helyen állunk. Meg is rótt bennünket augusztusban az ENSZ nők diszkriminációja ellen küzdő tagozata. A helyzeten javítandó került október közepén az országgyűlés elé az a törvénymódosító javaslat, amelyet a liberális Sándor Klára és Magyar Bálint még májusban nyújtottak be a nemek közti esélyegyenlőség előmozdításáért. A beadvány értelmében amellett lehet érvelni és ellenérvelni, hogy a férfi és női jelöltek a pártlistákon egymást felváltva következzenek-e, s ha egy megválasztott képviselő valamilyen okból kiesik, akkor a helyére csak vele azonos neműt állíthassanak-e majd. Az MSZP és a Fidesz is támogatják a tervet, így kisebbfajta csoda szemtanúi lehetünk: Pelczné Gáll Ildikó és Sándor Klára vállvetve küzdenek ugyanannak a nemes célnak az érdekében. Eközben a kisebbik kormánypárton belül nem ilyen nagy az egyetértés: a demokratikus alapjogok csorbulásától tartva mások mellett John Emese is kételyeinek adott hangot. A KDNP és az MDF pedig továbbra is szkeptikus maradt a női kvótával kapcsolatban, s Dávid Ibolya például a nők leértékelésének minősíti a pozitív diszkriminációnak ezt a formáját. A Nagy Esélyegyenlőség Projekt aztán abszurd viccbe fordult a parlamentben, az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatok ontották a jobbnál jobb ötleteket: a kereszténydemokrata Salamon László szerint arra is szükség lenne, hogy minden negyedik jelölt nyugdíjas, minden ötödik 35 év alatti, legalább minden negyedik pedig jogász legyen. S a sor folytatódik, a teljesség igénye nélkül: a szocialista Filló Pál szerint a jelöltek egyharmadát bérből élők, a szintén szoci Török Zsolt szerint egyharmadukat „édesanya” tegye ki. És a javaslat részletes vitája még csak eztán kezdődik… Ami engem illet, soha nem tartoztam a harcos feministák táborába. Kövezzen meg bárki, akinek jólesik, de én szeretem, ha kinyitják előttem az ajtót, ha lesegítik rólam a kabátot – igaz, ezen túlmenően nem tartok igényt egyéb kedvezményekre pusztán abból a tényből kifolyólag, hogy Freud szerint van mit irigyelnem a férfiaktól. Én, speciel, nem szeretnék kvótanő lenni. És még ha túl naiv hozzáállás is az enyém, de azt vallom, hogy mindenki a képességeinek köszönhetően jusson előre, s ha valakinek megvan a magához való esze és a szükséges szakértelme, akkor az már igazán csak részletkérdés lehet, hogy XX vagy XY. A legjobb megoldás az lenne, ha általánossá, magától értetődővé válna az, hogy egyik nem sincs a másiknak alárendelt szerepkörben – de persze tudjuk, ilyen csak a mesében létezik. Ezért hosszú távra érdemes tervezni, s az oktatásban, a gyerekek körében kell egyértelművé tenni az esélyegyenlőség létjogát, s nem pedig megalázó engedményeket tenni a nőknek, mintha saját kvalitásaik nem tennék lehetővé, hogy egymaguk boldoguljanak – még akkor sem, ha a világ 98 országában, például a skandináv államokban, már bevezették a kvótarendszert. Szép dolog az, hogy a nemek érvényesüléséhez egyenlő feltételeket próbálnak teremteni – de a női kvóta bevezetésével pont az azonos feltételek kritériuma nem teljesül. Mert az esélyegyenlőség ott kezdődik, hogy ugyanannak a munkának az elvégzéséért egy nő ugyanannyi fizetést kap, mint egy férfi, és hogy senkit nem utasítanak el egy állásinterjún csak azért, mert nő, és mert fennáll a veszély, hogy a közeljövőben szülni fog. Mert az még nem esélyegyenlőség, ha művi úton rásegítünk arra, hogy a statisztikai adatok minden csoportot és kisebbséget az össztársadalomban betöltött arányukhoz hűen reprezentáljanak. Ettől a számok még mindig csak számok maradnak, a pozitív diszkrimináció meg csak pozitív diszkrimináció. |
Lőtér - Közélet rovat
