Balkáni kelepce
Szerző: Bus István | Feltöltve: 2008-03-09 | Megtekintve 1742 alkalommal. | Nyomtatás
Ha lehet hinni a szerb-német-magyar koprodukcióban készült A csapda (Klopka) címu filmben elhangzó beszélgetésnek, a 9/11 után az amerikai kormány „személyre szabott” összegeket fizetett az áldozatok családjainak: a mexikói takarítóno után mindössze ezer dollárt kaptak a hozzátartozók, míg a bróker halála milliókhoz juttatta a gyászolókat. De mennyit ér egy szívbeteg kisfiú élete? A mai Belgrádban játszódó történet szerint Nemanja (Marko Đurovic), a kispolgári családban született gyermek kórházba kerül, de a sürgos operációt csak Berlinben tudják elvégezni – a mutét költsége 26 ezer euróra rúg. Mladen (Nebojša Glogovac), a mérnök apa és Marija (Nataša Ninkovic), a tanárno édesanya egy újság hasábjain kérnek segítséget. Hamarosan jelentkezik is valaki, aki hajlandó a teljes összeget állni, amennyiben Mladen elteszi láb alól a felajánló ellenségét. A kétségbeesett családfo kálváriájának ez még csak az elso foka… A thriller a poszt-jugoszláv éra jellegzetességeit vonultatja fel: tengodo átlagemberek, visszataszítóan anyagias újgazdagok, a rendorség tehetetlensége, privatizáció és a nyugati sznobizmus keleti kiadása. Senki se számítson azonban a „derék szegény – galád gazdag” ellentétre épülo proli-mozira! Bár a cselekmény jól követheto, a barát, ellenség, áldozat, tettes kategóriák értelmüket vesztik, mert A csapdában mindenki vergodik. A jelen kor fonákságait 106 percbe suríteni embert próbáló kihívás, Golubovic rendezo azonban megtalálta a módját, hogyan ötvözze a film feszes tempóját a tartalommal. Ehhez természetesen kompromisszumot kellett kötnie a mainstreammel – a napjaink krimijeire jellemzo „véletlen egybeesések” használatát Golubovic sem tudta mellozni. Ennyi klisét viszont még elbír egy átgondolt mozifilm. A sikerbol természetesen a színészek is kivették a részüket, a nézo valóban átéli azt, amit szavakba önteni lehetetlen – Glogovac és Ninkovic mellett a maffiózó/vállalkozó feleséget, Jelenát alakító Anica Dobra alakítása is meggyozo. A csapda kiváló „tanmeseként” szolgálhat azoknak a földtol elrugaszkodott nézoknek, akik cinikusan és élvezettel bámulják az akciófilmek bárgyú „hoseit”! További elismerést érdemel a képi világ. A Hitchcockra jellemzo madártávlati perspektíva, a zavaróra komponált közeli felvételek és a gyakran zilált kameramozgás kombinációja összhangban áll a cselekménnyel. A barátságtalanul szürke milio, a szükségszeruen tragikus vég és a valósághu környezet döngölik bele a nézot a székbe. |